Magyarország az első olyan ország, ahol a teljes bankszektornak kötelezően csatlakoznia kellett az azonnali fizetési rendszerhez.
- mondta el Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója
Öt másodperc van arra, hogy a küldő bankból a fogadó bankba eljusson a tranzakciók adatai. Tavaly januárban kezdődött el az AFR tesztelési időszaka, a központi rendszerben 8 hónapon keresztül éles tranzakciók is futottak a rendszerben. Van, ahol tucatnyi a rendszerek száma, és a 7/24-es működés kialakítása is nagy feladat volt a bankoknak. A termékfejlesztés, az IT, a jogi területek egyaránt részt vettek a rendszer kialakításában.
Vannak olyan érdeklődők, nem banki szereplők, akiket jogszabály szerint beengednek majd a rendszerbe, élesebb versenyre számíthat a piac a pénzforgalom területén. Azok a szereplők kapnak hozzáférést a rendszerhez, amelyek Magyarországon számlát vezetnek.
A fejlesztés nélkül a bankszektor elbukna a fintech szereplőkkel szemben, a bankok versenyképességének is jót tesz az azonnali fizetési rendszer.
A projekt fő célja, hogy a pénzforgalom hatékonyságát növeljék, a fizetési módok társadalmi költségét csökkentsék. A kereskedők számára a bankkártyára elfogadásnál jóval olcsóbb, vagy akár ingyenes fizetési módot (például egy QR-kód beolvasásával) hozhat az azonnali fizetési rendszer. Nagy kereskedelmi láncoknál az elfogadóhálózat kialakításához a kasszarendszerek integrációjára is szükség lesz.
Az elindulás három szakaszban történik meg:
- március 2-án minden egyedi forint átutalás, legfeljebb 10 millió forintig, nem értéknapos, nem kötegelt átutalás (kivéve a lakossági, mert ott azok is) az azonnali rendszerbe kerülnek. A nyugdíjkifizetések egyáltalán nem, és a bérkifizetések nagy része sem kerül be a rendszerbe, mivel a vállaltok utóbbiakat csoportos átutalásként adja be, ez marad a napközbeni rendszerben.
- Szeptember 1-jétől jogszabályban rögzítették, hogy a vállalati kötegelt átutalások, a rendszeres átutalások és az értéknapos átutalások is jöhetnek a rendszerbe.
- A harmadik szakaszban, pár éven belül minden fizetési helyzetben valós készpénzhelyettesítő elektronikus megoldást jelenthet az AFR, a legnehezebb feladat a fizikai kereskedői elfogadóhálózat kiépítése lesz.
A jogszabály azt mondja, a bankoknak 5 másodpercen belül kell feldolgozniuk a tranzakciót, de ha 20 másodpercig ez nem zajlik le sikeresen, akkor 20 másodperc után automatikusan visszautasításra kerül. A gyakorlatban az átutalások többsége 1-2 másodpercen belül teljesül, de előfordulhat, hogy 5-20 másodperc között teljesül a tranzakció, ha lassulás van a kommunikációs rendszerben. A sikertelen tranzakcióról kötelező automatikusan értesíteni az ügyfelet (pl. sms-t vagy push üzenetet).
Másodlagos azonosítók
A másodlagos azonosítók (telefonszám, e-mail cím, adóazonosító jel) használatáról az ügyfeleknek nyilatkozniuk kell a bankjuknak, ettől kezdve lehet címezni a bankszámlát így is. Ha egy mobilszámot valaki visszaad, és egy másik ügyfélnek ez a szám kiosztásra kerül, és ezt hozzárendeli jóhiszeműen a számlájához, akkor előfordulhat, hogy az újonnan regisztrált ügyfél kapja meg az átutalást a telefonszám előző tulajdonosa helyett.
Ezért a bankoknak kötelező évente egyeztetnie a másodlagos azonosítók helyességéről, és hogy továbbra is szeretné-e azokat használni, így csökkenthető az esetek előfordulása. Ellenkező esetben, ha az ügyfél nem nyilatkoznia a banknak kötelező törölnie a másodlagos azonosításról. Ha törlik a rendszerből, akkor erre már nem lehet pénzt küldeni, akkor nem teljesül a tranzakció.
A bankok közötti visszahívásra is vannak szabványos üzenetek, véletlenül egy karakter elgépelése esetén ma is elmegy az utalás a számlaszámra, ez esetben vissza lehet kérni a fogadó féltől az utalást, és ha ő nem akarja ezt visszaadni, akkor PTK alapján lehet perelni.
Nem lesz több „véletlen” visszaélés a várakozások szerint, mint amennyi ma van.
Vannak országok, ahol több millió mobilszám van regisztrálva a rendszerbe, és mégsem okoz ez problémát, mert ritkák az ilyen esetek.
A Budapest Bank az ügyfeleinek egy levelet küldött ki, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy az azonnali fizetés elinduéása miatt fennakadások fordulhatnak elő a rendszereikben. Ezzel kapcsolatban Bartha Lajos elmondta, a bankoknál időnként történnek incidensek, lefagynak netbankok, elérhetetlenné válnak rendszerek.
Nem kérdés, hogy lesznek, lehetnek problémák a bankoknál az átállás után, hiába teszteltek hosszan a bankokkal. Minden lehetséges potenciális problémát leteszteltek, nincs értelme tovább hosszabbítani a tesztelési időszakot.
Kérdésre válaszolva Bartha Lajos elmondta, a brit parlamentben most az merült fel az ott működő azonnali fizetési rendszer kapcsán, hogy fizetési kérelmeket először beadó ügyfelek esetén 24 óra legyen arra, hogy az új kérelmet beadót a csalásmegelőzési rendszerekkel megvizsgálják. Ugyanis megnőtt az olyan csalások, adománygyűjtések száma, amikor nagy számban küldenek ki ügyfeleknek így fizetési kérelmeket el. De arról nincsen szó, hogy az azonnali fizetéseket lassítják - szögezte le.
Az MNB egy ajánlást ad ki a bankszektornak, hogyan kell a felmerülő kockázatokat kezelni, egyelőre nem látnak olyan új fenyegetéseket, amelyek megjelenhetnek a rendszer miatt.
