Koronavírus tőzsde
Üzlet

Most van vége az érdemtelenül is száguldó árfolyamoknak

A 2010-es évek a permanens bikapiac és az ezzel kéz a kézben járó passzív befektetési formák masszív sikerességével vonulnak be a gazdaságtörténeti tankönyvekbe. Csakhogy azóta betolakodott az életünkbe a koronavírus, ami gazdasági értelemben (is) egy totális átalakító. Egyrészt megszüntette a múlt évtized bikapiaci táptalaját biztosító világrend több sarkalatos pontját. Másrészt minden vállalat átértékelésre és mérlegre kerül általa. Sok vesztese lesz ennek a folyamatnak. Sok vesztes vállalat mellett pedig nehezen fognak jól teljesíteni a részvényindexek. A vírus által le nem állított – sőt biotechnológiai fronton egyenesen felpörgetett – technológiai fejlődés viszont nem áll meg. Élesen ketté fog válni a következő években a jó és a rossz részvények teljesítménye. Ideje újra aktív részvénykezelésbe fogni!

Volt egyszer egy 2010-es évekbeli világrend…

Ebben a világrendben - köszönhetően részben a 2008-2009-es válság következményeihez alkalmazkodó és annak kezelését túltoló globális monetáris politikának - olyan bikapiac alakult ki a részvényekben – különös tekintettel az Egyesült Államokra – hogy azt a több évtizedes tapasztalattal bíró tőkepiaci veteránok egyszerűen nem hitték el. Még egy tavaly október végi Wall Street Journal cikk mutatta meg az ennek a hitetlenségnek a következményét az 1990 és 2019 közötti harminc év S&P 500 indexhez mért relatív hozamaiban (a 2019-es év január-szeptemberi adatokkal kalkulált, forrás: WSJ):

Ha visszatekintünk a 2010 és 2019 közötti tíz évre, akkor ez nagyon nem a hedge fundok időszaka volt. Miközben az átlagos hedge fund teljesítmény az 1990 és 2009 közötti húsz évben átlagosan 5,2 százalékponttal múlta felül az S&P 500 indexet, addig 2010 és 2019 között az S&P 500 index teljesítménye átlagosan 8,9 százalékponttal múlta felül az átlagos hedge fund hozamot. Tíz év: tíz S&P 500 győzelem a részvény hedge fund iparág fölött. Ez a szignifikáns különbség drámai átáramlással járt az aktívan kezelt alapokból a passzívan kezeltekbe. Az Egyesült Államokban a részvényalapok 31%-a követett passzív stratégiát 2010 elején. Tíz évvel később ez az arány 48%-os.

Nézzük meg, hogyan működött a 2010-es éveknek az S&P 500 index szárnyalását kiemelten támogató világrendje, mely által a passzív részvénybefektetési forma extrém sikeressé tudott válni. Az alábbi hat szupportív hatást emelném ki a múlt évtizedből:

  • A szinte permanensen jelenlévő jegybanki monetáris lazaság eszközár-buborékok fújásához vezetett. A megtakarítók számára elérhetetlenné váltak a fejlett világban a pozitív kockázatmentes hozamok, ami a részvénypiacra (is) terelte a befektetői tömegeket.
  • Az amerikai részvénytársaságok egy igen jelentékeny része (főleg az S&P 500 indexkomponensek) sok esetben még a mérlegének minőségromlása és a jövőbeli pénzügyi tartalékok felélése árán is folyamatosan vásárolta vissza a sajátrészvényeit a tőzsdén.
  • Az egész 2009 és 2020 közötti bikapiacot a technológiai behemótok, a nagy platformok vezették általában a szolgáltatásaik mögött megbúvó burkolt felhasználói adatkereskedelemmel. A múlt évtizedben fennálló adatszabályozási „vadnyugat” érdemben segítette ennek a szektornak a gyors növekedését.
  • Tökéletesen kiépültek az olcsó kínai munkaerőre épülő beszállítói láncok, melynek segítségével a vezető világvállalatok az utolsó fillérig kihasználták a Kína és az Egyesült Államok (fejlett világ) közötti „reálgazdasági arbitrázs lehetőséget”.
  • A már hosszú évek óta kiváló teljesítményt nyújtó amerikai gazdaság és tőzsdék világába robbant be Donald Trump az elmúlt években és olajat öntve a tűzre egy pro-ciklikus adócsökkentési programmal tovább fokozta az USA részvénypiaci bikát.
  • Összességében az egész 2008-2009-es válságkezelés nem volt más, mint egy Wall Street mentő program. A monetáris döntéshozók és a vezető politikusok pedig – miközben a Wall Street már rég megmenekült – nem tudták abbahagyni a részvénypiaci bika doppingolását, melynek következtében meglehetősen „felfújt” állapotban kapta telibe a részvénypiacokat a 2020-as globális koronavírus járványhelyzet.

Ebben a körülmények által masszívan megtámogatott világban 2008 január elejétől napjainkig ilyen rajzolatot mutat a havi gyertyás SPY ETF, az S&P 500 indexet lekövető passzív indexalap:

Verhetetlen játékosnak bizonyult a múlt évtizedben. Működött a pénzgyár. Hosszabb időtávon nézve 1982. augusztus és 2020. február között éves szinten 9,7%-os átlaghozamot csinált a vezető amerikai részvényindex. Pár hónapja – amikor még nem a többmilliárd virológus bolygója volt a Föld –  meglehetősen sokan vetítették előre az elmúlt évtized, vagy akár az imént említett 37 év hozamait a jövő évekre. Sokan tartották teljesen feleslegesnek a minőségi részvények kiválasztásával járó munkát. „Vegyük meg az S&P 500-at, úgyis jobb lesz az majdnem mindennél!” – ez volt a jelszó. A 2010-es évek világrendjét és a 2020-as év első másfél hónapját látva még nem tűnt rossz ötletnek.

Csakhogy azóta a világ gyökerestül átalakult és jelenleg életünk legbizonytalanabb társadalmi és tőkepiaci helyzetének a napjait éljük. A globális és lokális társadalmi problémákon túl jelenleg minden tőkepiaci szereplő kérdések garmadáját teszi fel magának nap mint nap kvázi 24 órában:

  • Milyen hosszú lehet a jelenlegi medvepiac, amelyet a koronavírus globális elterjedése indított el?
  • Kitartanak-e, illetve meddig tartanak ki a most hétfőn felállított amerikai index mélypontok?
  • Mi térhet vissza a világból a régi kerékvágásba és minek a visszatérésére nincs esély a járvány elmúltával?
  • Megmaradhat-e az Egyesült Államok részvénypiacainak relatív ereje a világ többi piacával szemben?
  • Megmaradhat-e a technológiai részvények relatív ereje a hagyományos papírokkal szemben?

A válaszokat természetesen senki sem ismeri. A teljes tőkepiac agyal jelenleg a vírusválság következményein. A mi generációnk által soha nem látott bizonytalanság közepette érdekes módon miközben szinte teljes mértékben előrejelezhetlen a következő hetek-hónapok globális folyamatainak az alakulása, addig többéves uralkodó trendek megváltozása hosszabb távra jó esélyek mellett borítékolható.

Az alábbi ábrán az egyenlő súlyozású S&P 500 index havi gyertyás grafikonja látható 2008 eleje és a tegnapi nap között:

Ebben az indexben minden részvénynek azonos, 0,2%-os súlya van, így a nagysúlyú technológiai részvények szárnyalása nem hatott rá olyan jól, mint a „normál” S&P 500 indexre. A kék sáv ennek a hétnek az árfolyamsávja, amely szinte pontosan a 2014-es, 2015-ös és 2016-os év árfolyamsávjával egyezik meg. Jól mutatja a jelenlegi idegességet az, hogy az elmúlt három nap ármozgási sávja szinte ugyanakkora, mint a vizsgált 2014 és 2016 közötti három évé. Emellett észre kell venni, hogy mindössze 25 kereskedési nap alatt az átlagos S&P 500 indextag részvénytársaság 4-6 évnyi kiváló hozamát veszítette el.

Az átlagos vezető amerikai részvénytársaság ilyen mértékű villámgyors leértékelődése mutatja azt az erőt, amellyel a jelenlegi globális átalakulás zajlik. A 2010-es évek bikapiaca és a passzív befektetési formák térhódítása kéz a kézben jártak. Hellyel közzel minden részvény árfolyama emelkedett, méghozzá nem keveset, ezért jó döntésnek bizonyult az index megvásárlása. De jó döntésnek bizonyul-e idén vagy jövőre megvásárolni az eddig a piac által sulykolt módon a vezető részvénypiaci indexeket, köztük kiemelt jelentőséggel az S&P 500-at?

Szerintem nem.

Azért nem, mert nagyon kevés dolog lesz érvényes az elkövetkező években ránk váró világban abból, ami támogatta az elmúlt évtized folyamatait. Kezdjük azzal, ami érvényes marad, sőt: a jegybankok eddig nem látott mértékben fogják önteni a pénzt a gazdasági vérkeringésbe. Ennek a részvénypiaci hatása már sokkal kérdésesebb. Talán már a FED is látja, hogy a megelőző időszakhoz képest teljesen szokatlan módon többször pofozta szét őket a koronavírus-medve az elmúlt hónapban, mint összességében bármi más az elmúlt évtizedben.

A legnagyobb változás a világjárvány által okozott gazdasági leállás hatásait ellensúlyozó mentőcsomagban kell, hogy legyen. A 2008-as Wall Street mentés után kialakuló világrendben alaposan megnőttek a társadalmi különbségek szinte minden országban. Miközben a tőzsdei világot és a vezető vállalati szektort ereje teljében kapta el a mostani járványhelyzet, addig a globális középosztály még nem igazán tudta kiheverni a megelőző válság hatásait sem. Éppen ezért a mostani mentőcsomagok jelentős részének embermentésnek kell lennie, amely csak arra lesz elég, hogy ne szökjenek égbe a munkanélküliségi ráták és ne omoljon teljesen össze a lakossági fogyasztás. Illetve, hogy ne éleződjenek ki a társadalmi feszültségek. Ha a gazdasági stimuláció jelentős részben a válságkezelés nélkül lehetetlen helyzetbe kerülő lakosság mentésére fog koncentrálni, akkor kevesebb marad a vállalatokra.

Ha az emberek megszorult tíz és százmillióit nem mentik ki eléggé a jelenlegi helyzetből, akkor az önmagában hozhatja el a következő recessziós hullámot a lakossági fogyasztás drasztikus visszaesése miatt. Nem beszélve az ekkor várható társadalmi feszültségek Wall Street ellenes hatásairól. Ne várjuk azt, hogy majd a vállalatmentési pénzekből folytatódik a sajátrészvény vásárlási őrület. Ne várjuk azt, hogy Donald Trump újra a gazdag embereket és gazdag vállalatokat támogató adópolitikai döntéseket hozzon. Ne várjuk azt, hogy továbbra is Kína legyen a világ olcsó gyártórabszolgája.

Tulajdonképpen semmire ne számítsunk a cikk elején említett 2010-es évtized bikapiacát támogató faktorok közül. Már most látszik, hogy rengeteg vesztese lesz a vírus által okozott válsághelyzetnek a vállalati fronton is. A végére ért a minden részvény megy, ergo vegyük meg az indexet korszak.

Ha sok vesztes részvénytársaság lesz, akkor nehezen tudnak majd jó teljesítményt nyújtani a vezető részvényindexek.

Ha nehezen tudnak jó teljesítményt nyújtani a részvényindexek, akkor minden erővel meg kell próbálni megtalálni azokat a részvénytársaságokat, amelyek a következő évtized szupersztárjai lesznek.

Mesterséges intelligencia, környezettudatos technológiák, biotechnológia ésatöbbi. A koronavírus nem fogja leállítani a technológiai fejlődést, ezért lesz sok nyertes részvénytársaság is.

Óriási különbség lesz pár éves időtávon a nyertesek és a vesztesek által biztosított befektetői hozamok között. Nem lehet tovább az index mögé bújni, mert ott a vesztesek veszteségei fel fogják zabálni a nyertesek által biztosított nyereséget.

A koronavírus által okozott szituáció visszahozta világunkba az aktív részvénykiválasztás szükségszerűségét. Jobb ezt most felismerni, mint egy-két év múlva!

Címlapkép: Arne Dedert/picture alliance via Getty Images

európai uniós zászló európai bizottság
korhaz
vlagyimir_putyin_shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Webinárium
Nagyot zuhant az olaj! Hogyan profitálhatsz a talpra állásból?
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
traders