A legfontosabb pontok:
- Az elemzői várakozásokat EBITDA és EBIT szinten jócskán felülteljesítette a társaság, azonban az adózott eredmény soron a vártnál magasabb veszteség keletkezett.
- Az upstream hozta a tőle elvártat, azonban éves alapon jelentősen csökkent a szegmens eredménytermelése az összeomló olajárak miatt.
- A downstream remekül teljesített a kedvező marzsoknak köszönhetően, és több mint duplázta eredményét éves összehasonlításban.
- A fogyasztói szolgáltatások szegmens teljesítménye nem okozott meglepetést, éves alapon 8 százalékkal bővült az eredménye.
- A gáz (midstream) üzletág a vártnál jobban teljesített, és közel 20 százalékkal emelkedett az eredménye 2019 első negyedévéhez viszonyítva.
- A menedzsment továbbra sem határozott meg éves EBITDA célt 2020-ra vonatkozólag, azonban az idei beruházási tervet jelentősen visszavágta, és áprilisi helyzetképpel szolgált.
- A Mol árazását tekintve olcsó a szektortársaihoz képest.
Március közepéig nagyon jól teljesített a Mol
Az PKN Orlen, az INA, és az OMV már korábban közzétette első negyedéves számait, és hasonló tendenciákat láthatunk a Mol esetén is, azaz romló kutatás-termelés környezetet, hatalmas negatív készletátértékelési hatást, és kedvező finomítói és petrokémiai marzsokat.
Rátérve a Mol számaira, a készletátértékelési hatástól és egyszeri tételektől tisztított (CCS) EBITDA 16 százalékkal teljesítette felül az elemzői konszenzust, mely 33 százalékos éves alapú növekedésnek felel meg. Az első negyedévben még csak limitált hatást gyakorolt a vállalat működésére a koronavírus.
Az üzemi eredmény 29 százalékkal múlta felül az elemzők becsléseinek átlagát, mely éves alapon 59 százalékos növekedésnek felel meg.
Az adózott eredmény soron a Mol 48,4 milliárd forint nettó veszteséget jelentett az első negyedévben, ami a gyengébb forintárfolyam miatti devizaárfolyam-veszteségre, valamint a zuhanó olajárak okozta készletleírásokra vezethető vissza. Ez jelentősen nagyobb, mint az elemzők által prognosztizált 21,3 milliárd forintos veszteség.
A Mol üzleti szegmensei március közepéig mind erősen teljesítettek, azonban a világjárványhoz kapcsolódó különböző korlátozások bevezetése jelentősen befolyásolták az üzleti működést.
A kutatás-termelés (upstream) üzletág EBITDA-ja 29 százalékkal 56,4 milliárd forintra csökkent az első negyedévben, tükrözve a jóval alacsonyabb olaj- és gázárakat.
A finomítás-kereskedelem (downstream) újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA-ja egy viszonylag alacsony bázisról 91,1 milliárd forintra emelkedett az első negyedévben, amely főként a finomító árrések megduplázódásának volt köszönhető. Az üzletág eredménye jelentősen, 24 százalékkal múlta felül az elemzők által vártakat.
A fogyasztói szolgáltatások szegmens EBITDA-ja az első negyedévben 27 milliárd forint volt, a járványhoz kapcsolódó márciusi korlátozások miatt a kezdeti növekedés eltűnt.
A gáz (midstream) divízió jól teljesített a negyedév során, mellyel mind az elemzői konszenzust, mind az előzőév azonos időszaki eredményét sikerült felülmúlnia.
Összességben a vállalatcsoport minden üzletága erősen teljesített egészen március közepéig, azonban a járványhelyzet március utolsó 2-3 hetében már súlyosan kihatott az összes divízió működésére, áprilisban pedig mindez tovább romlott. A vállalat a kiszámíthatatlan külső környezetre való tekintettel a 2020-a EBITDA-iránymutatását visszavonta, az idei évi organikus beruházási terveket pedig legalább 25 százalékkal csökkentette.
A szegmensenkénti CCS EBITDA ábra jól szemlélteti, hogy mennyire kifizetődő a Mol diverzifikált üzleti modellje, ugyanis amikor az alacsony olajárak miatt a kutatás-termelés üzletág gyengélkedik, akkor a finomítás szegmens erőre kap.
Kutatás-termelés (upstream)
A március elejétől tapasztalható rendkívül alacsony olajárak miatt az upstream EBITDA-ja 29 százalékkal 56,4 milliárd forintra csökkent. A szegmens szabad cash-flow termelése is jelentősen romlott a negyedévben, de még így is bőségesen pozitív maradt.
Az olaj- és gáztermelés az első negyedévben 110,6 ezer hordó olajegyenértékes/nap volt, ami 4 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, az alacsonyabb közép-kelet-európai termelés miatt. Az első negyedévben a Mol, mint üzemeltető, olaj- és gázlelőhelyet talált az Északi-tenger norvég részén. Az előzetes értékelések alapján a szénhidrogén vagyon 12 és 71 millió hordó olajegyenérték közötti.
A Mol átlagos realizált szénhidrogén ára 20 százalékkal 37,9 dollár/hordó egyenértékesre esett, a szénhidrogén-termelés fajlagos költsége pedig 10 százalékkal 6,4 dollár/hordó olajegyenértékesre emelkedett éves alapon, mely az alacsonyabb termelési volumennek és az Egyesült Királyságban termelt hordók magasabb arányának volt köszönhető.
Finomítás-kereskedelem (downstream)
Az üzletág újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA-ja egy viszonylag alacsony bázisról 91,1 milliárd forintra emelkedett, amely jórészt a finomító árrések megduplázódásának köszönhető, másrészt a nagykereskedelmi árrések is növekedtek. A szegmens hatalmas, 214 millió dolláros CCS korrekciót szenvedett el, amely nagyrészt a készletátértékelési hatásoknak tudható be.
A poliol projekt 60 százalékos készültségen volt az első negyedév végén. A járványhelyzet azonban a projekt ellátási-láncára hatással lehet, és egyre nehezebbé teszi a munkaerő mozgósítását is. Az ütemtervre gyakorolt hatást még nem lehet felmérni, de kisebb csúszások elképzelhetők.
A Mol finomított termékeinek értékesítése 5,4 százalékkal esett éves alapon, melyben már kissé érződik a március második felében hazánkat elérő koronavírus járvány hatása.
Éves alapon 6 százalékkal csökkent a petrolkémiai termékek értékesítési volumene, azonban negyedéves alapon 29,7 százalékkal növekedett.
Március közepétől elszálltak a finomítói marzsok, mely a beszakadó kőolajáraknak, a szélesedő Brent-Ural különbözetnek és az erős gázolaj marzsoknak volt köszönhető.
A petrolkémiai árrés éves alapon 7,6 százalékkal csökkent, azonban március közepe óta több mint megduplázódott, és 500 euro/tonna fölé emelkedett.
Fogyasztói szolgáltatások
Az üzletág EBITDA-ja 8 százalékkal növekedett, de március utolsó 2-3 hetében a járványhoz kapcsolódó határzárak miatt az év korábbi részében tapasztalt jelentős növekedés szinte teljes egészében eltűnt, mind az üzemanyagok, mind pedig a nem üzemanyag termékek forgalmát illetően.
0,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi kőolajtermék-értékesítés, mely gyakorlatilag így a 2019 első negyedéves szinten alakult. 10 új töltőállomással 1933-ra bővült a Mol benzinkútjainak száma az időszakban.
Mind az üzemanyagok és a nem üzemanyag alapú termékek árrése növekedett éves alapon a negyedévben, még annak ellenére is, hogy március utolsó 2-3 hete nagyon gyenge volt. A nem üzemanyag alapú termékek dollárban kifejezett marzsa csupán 1 százalékkal tudott növekedni éves alapon, de még így is 0,2 százalékponttal 27,9 százalékra bővült a szegmens teljes profitjához képesti aránya. 2019 negyedik negyedévéhez képest 11-gyel 888 darabra bővült a Fresh Cornerek száma.
Gáz (midstream)
A szegmens EBITDA-ja 19 százalékkal 21,9 milliárd forintra nőtt a tavalyi első negyedéves eredményekhez képest, ami a magasabb volumennek és az alacsonyabb működési költségeknek volt köszönhető. A belföldi szállítási volumen változatlan volt, míg az export volumen 39 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szegmens műkődési költségeit az alacsonyabb gázvásárlási árak és így az alacsonyabb gázfogyasztási költségek csökkentették.
Így látja Hernádi Zsolt
Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató elmondta:
Jelenleg a COVID-19 alakítja és uralja mind a világot, mind pedig az energiaipart. A járványhelyzet és az azt követő gazdasági válság beárnyékolja a 2020-as teljesítményünket is. Mind egyéni, mind vállalati szinten olyan bizonytalansággal találjuk szemben magukat, amelyre valószínűleg még soha nem is gondoltunk. Miközben harcolunk a világjárvány ellen, és mindent megteszünk a kollegáink, vásárlóink és partnereink védelméért, keményen dolgozunk annak érdekében is, hogy a Mol még szélsőséges körülmények között is működőképes maradjon és végül még erősebbek lehessünk a válságot követően. Elkötelezett kollégáink, kiváló minőségű eszközeink, erős mérlegünk és rugalmas, integrált üzleti modellünk segít bennünket az ellenállóképességünk megőrzésében. Számos olyan nehéz döntést meghoztunk már, amelyek segítenek megőrizni készpénztermelő képességünket, likviditásunkat és pénzügyi rugalmasságunkat, hogy így képesek legyünk megragadni majd a normalizálódás során felmerülő lehetőségeket is.
Célkitűzések 2020-ra
A Mol április 8-án visszavonta a korábban 2020-ra adott célkitűzéseit a járvány következtében, azonban annyit meghatározott, hogy másfél milliárd dollárnál nem lesz több a beruházási költség (capex), mely több mint 25 százalékos csökkentése a korábbi 1,9-2,1 milliárd dolláros tervnek. A szénhidrogéntermelés várhatóan 115-120 ezer hordó olajegyenértékest érhet el 2020 átlagában, melyben április 16-tól már az ACG mező hozzájárulása is szerepel.
Az Igazgatóság a 2019-es adózás utáni eredmény eredménytartalékba való helyezését javasolta, azonban amint a jelen helyzet normalizálódni látszik és a körülmények is engedik, az eredménytartalék felhasználható lehet készpénzbeli osztalékfizetésre is, amennyiben a részvényesek is így döntenek.
Áprilisi helyzetkép
Az április újabb kihívásokat és nehézségeket hozott minden szegmensben, megmutatva a világjárvány és a gazdasági válság kézzelfogható hatását.
Kutatás-termelés
- A Mol sikeresen lezárta a Chevron azerbajdzsáni nem operált kutatási és termelési eszközeinek megvásárlását. A megállapodás értelmében a Mol tulajdonába került az ACG olajmező 9,57 százalékos és a Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) vezeték 8,9 százalékos részesedése. A termelésmegosztási szerződés (PSA) alapján a Molra jutó termelés 20-30 ezer hordó olajegyenértékes között szóródhat, 30-60 dolláros olajár esetén.
- Az válság nyomán végrehajtott opex és capex intézkedéseknek köszönhetően a vállalat teljes portfóliója akár már 25 dollár/hordó körüli olajár szinten is jövedelmező.
- Pakisztánban a TAL-blokkban a vállalat jelenleg mintegy 50%-os kapacitással termel, a COVID-19 válság idején bekövetkezett keresleti csökkenés okozta finomítói leállítások miatt.
- A Brent olajár áprilisban átlagosan körülbelül 18,5 dollár/hordó volt, amely kevesebb mint a fele az első negyedévben jegyzett átlagárnak, a földgázárak szintén tovább estek, ami már előrevetíti azt, hogy a második negyedévben még gyengébb teljesítményre van kilátás.
Finomítás és kereskedelem
- A jelentősen visszaeső kereslet miatt a finomítók 70-75 százalékos, a krakkolók 90 százalékos kapacitással működtek áprilisban.
- A finomítói árrés 9 dollár/hordó volt, de az utóbbi napokban az árrések is jelentősen csökkentek.
- Az integrált vegyipari árrés március közepe óta 500-600 euró/tonna.
- A Mol összes logisztikai rendszere működőképes az egész régióban.
Fogyasztói szolgáltatások
- Az üzemanyag-értékesítés áprilisban körülbelül 35-40 százalékkal csökkent a teljes hálózatban az előző év azonos időszakához képest, az utóbbi időszakban azonban lassan javuló trendet látunk.
- A nem üzemanyag termékek értékesítése a kezdeti időszakban jelentősen visszaesett, de a Mol boltjainak forgalma az elmúlt néhány hétben újra elkezdett növekedni, köszönhetően annak is, hogy jelentősen bővült a választék. Így a nem üzemanyag termékek értékesítése csupán 10-20 százalékkal maradt el áprilisban a tavalyi szinthez képest.
- A szegmens EBITDA és cash-flow termelése még áprilisban is pozitív tudott maradni.
Olcsó a Mol a szektortársakhoz képest
Az egy részvényre jutó nyereség negatív lett, -68 forint részvényenként, a deviza és a készletátértékelési veszteségek fordították mínuszba a mutatót.
A Mol csoport nettó hitel/EBITDA hányadosa 0,9-re emelkedett a negyedév során, míg a nettó eladósodottság 19 százalékon maradt. A Mol 2,0-2,5 milliárd dollárnyi készpénzzel, pénzeszközzel, és le nem hívott hitelkerettel rendelkezik aktuálisan, illetve idén és jövőre nincs jelentősebb méretű hitelnek lejárata, így pénzügyileg stabil lábakon áll a cég. Az összes nagyobb hitelminősítő megerősítette a Mol befektetői kategóriájú minősítését stabil kilátással.
Az olajtársaságok P/E alapú összehasonlításához a 2021-es egy részvényre jutó nyereséget használtuk, mivel 2020-ra vonatkozóan borzasztó bizonytalanok az elemzők eredmény-előrejelzései. Emiatt a profitok növekedésének kalkulálását is eltoltuk egy évvel, és a 2023-as és 2021-es profit számokat viszonyítottuk egymáshoz. Végeredményként az jött ki, hogy nemcsak a közép-kelet-európai régióban olcsó a Mol (narancssárga pontok), hanem európai viszonylatban is. A Mol 6,25-ös P/E rátájához 21 százalékos egy részvényre jutó nyereségnövekedést prognosztizálnak az elemzők a 2021-2023-as periódusban, mellyel az egyik legatraktívabb olajpapír a szektorában.
Az EV/EBITDA mutatószám esetén is a P/E alapú értékeléshez hasonló módszertant követtünk, melynek eredményeként szintén az jött ki, hogy olcsó a Mol a versenytársaihoz képest, hisz a regressziós egyenes alatt helyezkedik el, azonban az OMV ilyen szempontból már egy hajszálnyival vonzóbb befektetési célpont.
2100 forint fölé törhet a Mol árfolyama
Idén már 30 százalékos zuhanást volt kénytelen elszenvedni a Mol árfolyama, mely jórészt a szaúdi-orosz olajháború és a koronavírus terjedése ellen bevezetett szigorú gazdasági korlátozások miatt történt. A Mol árfolyama április óta az 1900 és 2100 forintos sávban mozog, azonban az utóbbi pár napban már a 2000 forintos szint is újra támasszá vált. Amennyiben sikeresen törne ki 2100 fölé az árfolyam, akkor célba vehetné a március 9-én keletkező rés betöltését. Ellenkező esetben első körben a 2000 forintos támasz kerülhet tesztelésre, majd az 1900 forintnál húzódó szint, melynél erősebb vételi aktivitással szembesülhetünk, mint a 2000-es társánál.
A gyorsjelentést megelőző összefoglaló itt található.
Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Róka László
