A koronavírus válság előtt az energiatársaságok nagy téttel fogadtak arra, hogy a petrolkémiai beruházások a jövőben majd jelentősen kárpótolják őket az esetleges csökkenő motorüzemanyag kereslet miatt. Az elmúlt időszakban valóban megnőtt néhány műanyag termék kereslete, mint például az étel elviteléhez használt dobozoké, azonban az elemzők szerint ez a hatás csak időleges lehet.
Egyrészt már a koronavírus-válság sem tett jót a műanyagkeresletnek, mely erősen korrelál a gazdaságok teljesítményeivel, másrészt az egyszer használatos műanyagok betiltása is egyre népszerűbb a világon, Magyarországon is a napokban nyújtották be újra az erről szóló törvénytervezetet.
A Dow áprilisban az amerikai polietilén gyárát állította le, mely a műanyagzacskók és -üvegek alapanyagát szolgáltatják. Azonban
az elkövetkező 5 évben a Wood Mackenzie szerint 176 darab új petrolkémiai üzem épülhet, amelynek 80 százaléka Ázsiában valósulhat meg.
Ezek közül már rengeteg projekt vagy a tervezés utolsó stádiumában van, vagy már elkezdődtek az építkezések, így masszív veszteség nélkül már nem lehetne leállítani ezeket a projekteket.
A Wood Mackenzie elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy már a válság kirobbanása előtt túlkínálat mutatkozott jó pár petrolkémiai értékláncon, és a termelői kapacitások csökkenése még igen messze lehet az időben, mely nyomás alá helyezheti a műanyagárakat.
A járvány hatására jónéhány műanyagtermelő mentőcsomagot kért az államtól a fennmaradása érdekében, illetve az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos tiltások ellen is elindult a lobbi azzal az indokkal, hogy higiénikusabbak egy járványügyi helyzetben a többször felhasználható társaikkal szemben. Ezt cáfolandó egy orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint műanyagon a koronavírus még 72 óra múlva is kimutatható volt, míg a kartonon és a rézen csupán 24 órán belül voltak a vírusok megtalálhatóak.
Mivel az egyszer használatos műanyagárak historikus viszonylatban is rekord alacsonyak, ezért
a környezetvédők attól tartanak, hogy eláraszthatja a világot az olcsó műanyag, ezzel is helyet találva a nagy mennyiségben felhalmozott kőolaj- és gázkészleteknek, melyek következtében rengeteg műanyagszemét keletkezhet.
Címlapkép: Satish Bate/Hindustan Times via Getty Images
