zöld épületek
Üzlet

Mi tekinthető egyáltalán zöld gazdasági tevékenységnek?

Wieder Gergő, KPMG
Mára egyértelművé vált, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez, a klímasemleges, zöld, ugyanakkor versenyképes gazdaságra való átálláshoz olyan mértékű forrásbevonásra van szükség, amely a magántőke hozzájárulása nélkül nem lehetséges. Ehhez azonban meg kell teremteni azt a bizalmi légkört, amiben a befektetők elhihetik, hogy megtakarításaikkal valóban jó ügyet szolgálnak - írja elemzésében Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere és Wieder Gergő, a KPMG menedzsere.
Erről a témáról is szó lesz szeptember 9-én, a Portfolio Sustainable World 2020 konferenciáján. Érdemes már most regisztrálni.

A szabályozói eszköztárak Európa-szerte bővülnek, hogy a pénzügyi szektor szereplőit olyan beruházások felé tereljék, melyek a zöld és fenntartható gazdaság építését segítik. Eközben a piaci szereplők tudatossága fokozódik, a legnagyobbak akár önkéntes vállalásokkal, termékinnovációkkal igyekeznek korai adaptálók lenni a kiépülő zöld piacokon.

A zöld finanszírozás terjedése ugyanakkor egy alapvető kérdésre világít rá: mi tekinthető egyáltalán ’zöld’ gazdasági tevékenységnek?

A ’zöld’ teljesítmény megítélése korántsem egyértelmű feladat, legyen szó akár egy vállalat, beruházás vagy egy termék klímatudatosságáról, és ennél is nehezebb a zöld skálázása.  A jó mérlegeléshez ugyanis  a közvetlen környezeti lábnyomon túl a teljes életciklust, a tovagyűrűző hatásokat, vagy az alternatív helyettesítő megoldások technológiai korlátait is figyelembe kell venni. Gondoljunk csak az elektromos rollerek esetére. Ezek a városi közlekedésben potenciálisan kiválthatják a személyautók vagy motorkerékpárok használatát, ezzel csökkentve a üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az, hogy a fogyasztói viselkedés a gyakorlatban igazolja-e ezt a felvetést, illetve hogy a gyors amortizációt követően mi történik a rollerekkel, nagyban befolyásolja, ténylegesen mennyire tekinthetjük zöldnek ezeket az eszközöket. Hasonlóan összetett kérdéseket vet fel a vegyipar esete. Amit jól látunk azok az energiaintenzív folyamatok és a viszonylag magas környezeti kockázatokkal járó működés. Másik oldalról szemlélve viszont az is látható, hogy a vegyipari alapanyagok jelenleg elengedhetetlenek olyan, a zöld gazdaságra való átálláshoz kulcsfontosságú technológiáknál, mint a napelemek (PV panelek) vagy az elektromos autók gyártása.

Árnyalatok helyett egyértelmű zöld útmutatás

A döntéshozók már felismerték, hogy versengő értelmezések helyett szükség van egyértelmű definícióra, amely a gazdaság tényleges zöldítését, a piaci bizalmat támogatja, és elkerülhető a ’zöldrefestés’ (greenwashing) jelensége. Az Európai Unióban az eddig hiányzó közös nyelvet az idén júniusban elfogadott EU Taxonómia rendelet termeti meg. A ’zöld’ gazdasági tevékenységek körülhatárolásán az EU már 2018 óta dolgozik, a Taxonómia elfogadásával pedig a világon elsőként jött létre ilyen ’zöld lista’.

A rendelet keretszabályozás, amely a zöldnek minősíthető gazdasági tevékenységeket és ezek alapelveit egységesíti, egyelőre hét szektort nevesítve. A zöld tevékenységek hat fő környezetvédelmi célt kell, hogy támogassanak: az éghajlatváltozás mérséklése; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; a körforgásos gazdaságra való átállás; a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése; valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

Valamelyik cél támogatása ugyanakkor nem járhat egy  másik cél súlyos megsértésével, és minden esetben meg kell felelni bizonyos társadalmi és irányítási (social and governance) minimumfeltételeknek. A további részletek kidolgozása a következő időszak feladata, de a taxonómia már most mérföldkő a hazai és európai zöld finanszírozás számára: harmonizált, egységes értelmezést nyújt arról, mi a ’zöld’.

A rendelet új kötelezettséget is hoz a pénzügyi szektor szereplői és a nagyvállalatok számára, a jövőben rendszeresen jelenteniük kell, tevékenységük és portfóliójuk mekkora része minősül zöldnek. A lista hatása viszont ennél messzebbre nyúlik: vállalati és finanszírozási döntésekben, továbbá hazai és uniós szakpolitikákban várhatóan megkerülhetetlen hivatkozási alap lesz.

Címkézzük fel azt, ami zöld!

Ha a közös fogalom már megvan, a zöld finanszírozás elterjedésének következő feltétele, hogy a piacon felismerhetőek legyenek a zöld termékek - ezt az információt a termékek felcímkézése egyszerűen tudja biztosítani. A címkék garantálják, hogy az eszközök ténylegesen a zöld gazdasági átmenetet szolgálják, segítenek a befektetőknek a környezeti szempontú  diverzifikálást és hatékonyan informálják a piacot. A címkék megbízhatóságát növeli, ha előre meghatározott alapvető követelmények, valamint ellenőrzési folyamatok társulnak hozzájuk. Ezek ugyanakkor többletköltséget jelenthetnek a kibocsátók számára.

A zöldnek címkézett finanszírozási eszközök közül a zöld kötvényeket az Európai Beruházási Bank 2007-es klímacélhoz kötött kibocsátása hozta létre, azóta a vállalati és állami szektor körében is egyre népszerűbbek. A zöld kötvények terjedése annak is köszönhető, hogy  egyre megbízhatóbb kritériumok és ellenőrzési rendszerek állanak  mögöttük. A ’zöld’ megnevezés bizonytalanságait elkerülendő, a kötvénykibocsátók alkalmazhatnak nemzetközileg elterjedt önkéntes iránymutatásokat (ilyen a  Green Bond Principles vagy Climate Bond Initiative), illetve készülőben van az EU Green Bond Standard (EU GBS) önkéntes keretrendszere is. A kibocsátás előtti és utáni ellenőrzés, az akkreditált külső hitelesítők bevonása, növeli a kötvény hitelességét a finanszírozók számára.

A lakossági zöld finanszírozás népszerűsítését segíti, ha a fogyasztók számára is egyértelműen és egyszerűen átláthatóvá válik a pénzügyi döntéseik környezeti lábnyoma. A nem pénzügyi termékeknél már működő zöld címkézést hamarosan a pénzügyi termékeknél is láthatjuk majd – mindez már a Taxonómia gyakorlati alkalmazása lesz. Az EU ökocímkét (EU Ecolabel) várhatóan olyan lakossági pénzügyi termékek kapják, melyeknél a mögöttes eszközök zöld tevékenységekhez kapcsolódnak, és ahol a termékek kellően zöldnek minősülnek. A tervezett címke így nem pusztán a terméket, hanem annak kibocsátóját fogja minősíteni, kompetitív előnyben részesítve a zöld beruházási döntéseket favorizáló piaci szereplőket.

Mennyire zöldek az új trendi befektetések, az ESG alapok?

Az éghajlatváltozás és a hozzá kapcsolódó környezeti anomáliák mind a valószínűség, mind a hatás szempontjából az egyik legjelentősebb globális kockázat. Ennek következtében nő tudatos megtakarítók érdeklődése az olyan befektetések iránt, amelyekkel ezeket a kockázatokat csökkenteni lehet. A befektetők kezdik felismerni, hogy a fenntartható, zöld befektetések kettős célt valósítanak meg. Egyrészt olyan vállalkozások vagy projektek finanszírozását célozzák, amelyek pozitív környezeti, társadalmi és kormányzati (ESG: Environmental, Social and Governance) hatást mutatnak, így támogatva az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntarthatóbb gazdaságba való áttérést. Másrészt, az ESG-hez kapcsolódó pénzügyi kockázatoknak a hagyományos kockázatkezelési folyamatokba történő beépítésével a befektetők átfogóbb képet kapnak a valós közép-, és hosszútávú kockázataikról, így ennek tudatában tudják végrehajtani portfolióallokációs döntéseiket.

A KPMG-nél végzett kutatásaink alapján (Sustainable Investing, 2020) az látszik, hogy a tőkepiaci árazásokban lassabban jellenek meg a fenntarthatósági szempontok, de közép-, hosszútávon viszont már jelentős hatással lehetnek az egyes befektetésekre, így a valóban fenntartható közép- és hosszú távú befektetések azonosítása és ’címkézése’ meghatározó jelentőségű.

Az ESG fókuszú befektetési alapok száma és az azokban kezelt vagyon az elmúlt években gyorsan emelkedett.  Nagy kérdés azonban, hogy mi számít ESG alapnak, továbbá hogy ez egyet jelent-e a fenntarthatósággal. Az alapok számára a mitől zöld a zöld kérdés kettős: egyrészt kérdés, hogy ők hogyan tudják azonosítani a ténylegesen zöld befektetéseket, másrészt – az előzőtől nem teljesen független módon – hogy maguk az alapok zöldnek minősülnek-e.

Az első kérdés tehát az alapokba kerülő eszközök megítélése, ami több okból is problémás:

  • Bár folyamatosan nő a fenntarthatósági jelentést publikáló tőzsdei cégek száma, de  az Economist legutóbbi felmérése alapján, a S&P500 indexben szereplő cégeknek csak 67 százaléka, míg az Euro Stoxx 600 indexben szereplő cégek 79 százaléka tett közzé ilyen jelentést, ez az arány az ázsiai régióban még alacsonyabb.
  • Az EU törekszik a fenntarthatósági vonatkozású közzétételeket sztenderdizálni (globális szinten ez még nehezebb), de sok közzétett adat önbevalláson alapul, illetve nehezen mérhető, így az adatok megbízhatósága nem mindig jó.
  • Ha csak a környezeti faktort nézzük, annak is sokfajta mutatószáma lehet, ami nehezíti az egyes adatok összehasonlíthatóságát.
  • Egyes mutatóknál nehéz meghatározni, hogy egy vállalat mennyire zöld, ennek ugyanis több szintje is lehet. Például az emissziók tekintetében mérni lehet magának a vállalatnak, illetve az általa felhasznált energia előállításának környezetterhelését is, de – ami nagyon fontos, de még nehezebben mérhető – az általa előállított termékek környezetterhelését. Egy elektronikai eszközöket fejlesztő, de azokat bérgyártatásban előállító cég környezetterhelése papíron alacsony, mivel alapvetően K+F tevékenységet végez, de a márkája alatt eladott termékek – és azok előállításának – környezetterhelése akár magas is lehet.

A második kérdés maguknak az alapoknak a környezeti minősítése. A környezeti faktort is magában foglaló ESG minősítéseknek egyre nagyobb piaca és szolgáltatói köre van, viszont mivel az alap befektetései kapcsán is több nehézség merül fel az egyes faktorok értékelése tekintetében, és az értékelési módszertanok sem egységesek még, így az ESG minősítéseknél előfordulnak torzítások (azaz ugyanazt az alapot két értékelő eltérő módon minősíti).

A befektetési termékek minősítése kapcsán fontos még ezen adatok közzététele is. Az  EU élen jár ennek szabályozásában, nemrég adta ki az EIOPA, EBA, ESMA a közös tervezetüket az ESG közzétételek részletes szabályairól.

A zöld pénzügyek, zöld befektetések az elmúlt időszakban egyre növekvő népszerűségnek örvendenek, mivel a társadalmi felelősségvállalás mellett közép-, és hosszútávon ezek üzletileg is értéket teremtenek a befektetőik számára, és segítenek a zöld beruházások megvalósításában. Annak érdekében, hogy ezen termékek széles körben elterjedt és megbízható pénzügyi termékek legyenek, kiemelten fontos a transzparens, egyértelmű minősítések és a konzekvens zöld címkézés kialakítása. A vonatkozó keretszabályok kialakítása jó úton halad, de fontos a részletszabályok kialakítása is. Reméljük, ezek is nemsokára rendelkezésre állnak majd, és egyértelműbb lesz mindenkinek, mi a zöld.

A szerzők a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere és a KPMG menedzsere.

Címlapkép: Shutterstock

koronavirus szerbia regios adatok200707
Belgrád panoráma
Freund Tamás MTA elnök Magyar Tudományos Akadémia
gyari_munkas
Frankfurti tőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Részvények, indexek, devizák és árupiacok élő elemzése, ötletelés.
Online előadás
Díjmentes grafikonelemzők, megbízástípusok, hasznos praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
gyari_munkas