Az első vizsgálatok szerint a csalók, visszaélve olyan létező vállalatok adataival (cégszám, adószám), amelyek nem tartottak igényt állami támogatásra, interneten bérkiegészítést kértek az elvileg kényszerszabadságra küldött munkavállalóknak, majd az átutalt összegeket egy külföldi számlára irányították.
Az ügyben két eljárás indult Toulouse-ban és Limoges-ban bűnszövetkezetben elkövetett csalás és pénzmosás gyanújával, majd az ügy kivizsgálását a párizsi ügyészség vette át, miután kiderültek a hasonlóságok a tömeges csalások hátterében.
Nyomozati források szerint a hatóságok feltételezése alapján a csalás céljából létrejött bűnszervezetet külföldről irányították. Több mint 1740 csaló igénylés érkezett 1069 vállalat nevében, amelyekhez több mint 170 különböző bankszámla tartozott. A munkaügyi minisztérium számlájáról több mint 1,7 millió eurót utaltak át az illetékes hatóságok jogtalanul igényelt bérkiegészítésekre, de több mint 6 millió euró utalását sikerült felfüggeszteni, amikor a hatóságok felfedezték a csalásokat.
A francia kormány a március 17-én a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások idején nagyvonalúan támogatta a vállalatokat, és bérkiegészítést ajánlott fel a kényszerszabadságra küldött munkavállalóknak. A munkaügyi tárca szerint márciusban a magánszektorban 7,2 millióan, áprilisban 8,7 millióan, májusban pedig 7,8 millióan kaptak állami bérpótlékot. Az összeget minden esetben a vállalatoknak kellett igényelni az alkalmazottaik számára.
Címlapkép: Getty Images
