török áramlat
Üzlet

Magyarországig érhetnek a kolosszális török gáztalálat hatásai

Akár a magyar gázellátásban is változást hozhat néhány éven belül a pénteken bejelentett hatalmas török gáztalálat, főleg, ha az valóban egy még nagyobb készlet részét képezi. Nettó exportőri pozícióba kerülve Törökország számos országban találhat vevőt a gázra, amihez hamarosan a Moszkva által erősen szorgalmazott, elsősorban az orosz gáz továbbítására szánt Török Áramlat gázvezeték kapacitásának jelentős része is rendelkezésükre állhat.
Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio következő energetikai konferenciáján.

Aligha ilyen folytatásra számított Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor nem egészen kilenc hónappal korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és Alekszandar Vucsics szerb államfő jelenlétében Isztanbulban ünnepélyes keretek között átadta az orosz gáz exportjára szánt Török Áramlat gázvezetéket. Akárhogy is, az Erdogan által pénteken bejelentett, Törökország történelmének legnagyobb földgáz-találata teljesen átrajzolhatja a térség energiatérképét, rendkívül érzékeny veszteséget okozva az orosz állami gázüzletnek. Ráadásul nem kizárt, hogy Putyinnak nem csak a hatalmas török piac elvesztésébe, de abba is bele kell majd törődnie, hogy az elsősorban általa szorgalmazott új gázvezetékeken a török gáz más balkáni államokban és esetleg Magyarországon is piacot vesz majd el az országa exportbevételeinek jó részét biztosító orosz gáz elől.

Amennyiben a most bejelentett 320 milliárd köbméternyi török földgáz gazdaságosan kitermelhető, úgy pár éven belül megszűnhet Törökország orosz, iráni és azeri gáztól való függése; sőt, ha ez valóban csak egy része egy még nagyobb készletnek, úgy nem tűnik túlzónak az Erdogan elnök által bejelentett, nettó exportőri pozícióra vonatkozó cél elérése sem. A beszéd alapján ugyan egyelőre nem világos, hogy a 320 milliárd köbméteres nagyság a becsült vagy a kitermelhető készletre vonatkozik, mindenesetre a találat így is, úgy is hatalmas és 2020 eddigi egyik legnagyobbja. A Reuters török forrásokra hivatkozva azt írta,

a várható készlet nagysága elérheti akár a 800 milliárd köbmétert is. Ez csaknem ötszöröse a 2019-ben a Gazprom által Európába exportált mennyiségnek.

Az otthon jelentős gazdasági és népszerűségi problémákkal küzdő Putyin már a török-orosz gázvezeték januári ünnepélyes átadóján egyértelmű és erős jelzést kapott a török elnöktől arra, hogy Törökország célja egyértelműen az orosz gáztól való függetlenedés. Erdogan ugyanis orosz kollégája jelenlétében az esemény egy pontján az orosz gáz piaci riválisának számító azeri gáz szállítására épített, nem sokkal korábban üzembe helyezett, évi 16 milliárd köbméteres szállítási kapacitású Transzanatóliai Gázvezetéket (TANAP) kezdte el dicsérni. Ez a kapacitás megegyezik a Török Áramlat két vezetékágának egyenkénti kapacitásával.

Romló orosz pozíciók

Az orosz elnök azonban már évekkel korábban realizálhatta, hogy változás jöhet az akkor még második legfontosabb gázpiacának számító országban. Az energiaigényét csaknem 100 százalékban importból fedező Törökország ugyanis a térségbeli országok sikeres szénhidrogén-kutatásain felbuzdulva 2017-ben energiapolitikai fordulatot tett, és kutatóhajókat szerzett be felségvizei feltérképezése érdekében.

Törökország éves gázfelhasználása 2019-ben 45 milliárd köbméter volt, vagyis legalább négy-, négy és félszer nagyobb volt a magyarországinál; teljes energiaimportjára pedig tavaly mintegy 41 milliárd dollárt költött. Az ország saját kitermelése mindeddig minimális lévén, az importforrások diverzifikálása által igyekezett javítani pozícióját, így az orosz mellett egyre több azeri és iráni gázt, illetve LNG-t vásárolt.

Így már az elmúlt hónapokban is sokat romlott az orosz gáz török piacon elfoglalt pozíciója. A Gazprom törökországi értékesítései az idei második negyedévben a társaság beszámolója szerint összeomlottak, éves összevetésben 73 százalékkal 1 milliárd köbméter alá zuhanva.

Ezzel az orosz gázmonopólium messze itt szenvedte el a legnagyobb piacvesztést,

így Törökország már csupán a 12. legnagyobb piaca volt az orosz gáznak, miután 2018-ban még a második helyen állt a szállított volumen alapján. Ezzel Oroszország a harmadik helyre, Azerbajdzsán és Irán mögé szorult a legfontosabb török ellátási források listáján.

Drága és időigényes

A mostani bejelentés alapján a török gáz tömeges kitermelése 2023-tól indulhat a török partoktól közel 200 kilométerre északra, a Fekete-tenger mélyén elhelyezkedő lelőhelyen – legalább is Erdogan erre, a Török Köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóját jelző évre tűzte ki a célt. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy a kitermelés feltételeinek megteremtése dollármilliárdos nagyságrendű beruházásokat, valamint külföldi technológiai támogatást tesz szükségessé, így elvileg akár egy évtizedbe is beletelhet, mire a gáz a csőbe kerülhet. A lelőhelyhez 3500-4000 méter mély fúrással férhetnek hozzá, azonban a török állami olajtársaság, a TPAO nem rendelkezik mélytengeri kitermelési tapasztalatokkal. Erdogan autoriter államában azonban a folyamat várhatóan meglehetősen gyorsan végbemehet.

1111
Forrás: TPAO

A felfedezés bejelentésére egy olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi gázárak járvány által súlyosbított krónikus pangása miatt számos társaság felfüggesztett a földgáz kutatás-termelési beruházásait, ami a jövőben a kínálat csökkenéséhez és az árak emelkedéséhez vezethet. Az árak pangása miatt a készlet kitermelése ugyan kevésbé tűnik gazdaságosnak, mint a múltban, az alacsony gázárak várhatóan nem fogják majd vissza a török gáz kitermelésére irányuló erőfeszítéseket.

Az óriási török energiaimport csökkentése értelemszerűen javítaná a kormány finanszírozási képességét, mérsékelve a folyó fizetési mérleg hiányát is. A bejelentésre összehívott sajtótájékoztatón Berat Albayrak pénzügyminiszter egyenesen úgy fogalmazott,

ezzel leveszik a napirendről a deficit kérdését.

Ha ez túlzó és politikai célokat is szolgáló megnyilatkozás is az évek óta devizaválsággal küzdő ország vezetése részéről, a felfedezés azzal együtt is óriási jelentőségű lehet, hogy számos kérdés még tisztázásra vár, mindenekelőtt az, hogy mennyi gázt is fognak tudni évente kitermelni a törökök.

Ráadásul Erdogan hasonló jó hírt vár a Földközi-tenger keleti medencéjéből is, ahol országa ugyancsak próbafúrásokat végez, nem kis diplomáciai feszültségeket keltve. Ez összhangban áll azzal, hogy a korábbi kutatások alapján a Fekete-tenger és a Földközi-tenger keleti medencéje valószínűsíthetőn még további jelentős, fel nem fedezett gázkészleteket rejthet.

Nem ragaszkodnak a Gazpromhoz

Ilyen körülmények között a Török Áramlat második, Balkánt átszelő, Kelet-Közép-Európába tartó, évi közel 16 milliárd köbméteresre tervezett kapacitású ága is fontosabbá válhat Oroszország számára. A vezeték a korábbi tervek szerint Bulgáriába (3-3,5 milliárd köbméter), Szerbiába (2,5 milliárd köbméter) és Magyarországra (akár közel 10 milliárd köbméter) továbbíthat jelentősebb mennyiségű orosz gázt, utóbbi volumen egy része, közel 4 milliárd köbméter pedig Ausztria és Szlovákia felé folytathatja útját. Az eredetileg 2019-re ígért vezeték jelen állás szerint 2020 végétől vagy 2021-től lesz képes gázt szállítani.

222
Forrás: Botas

Moszkva azonban nem lehetnek biztos abban sem, hogy Bulgária, Görögország, Románia vagy Magyarország hosszú távon is a jelenlegi mennyiségben fogja majd az orosz gázt vásárolni. Az EU gáz direktívája értelmében ugyanis a Török Áramlat 2 kapacitásának felét alternatív forrásból származó gáz szállítására kell fenntartani, mint az azeri vagy az LNG eredetű gáz. Ezzel összhangban

az Európai Bíróság a németországi Opal gázvezeték esetében olyan ítéletet hozott, mely szerint a Gazprom mindössze a vezeték kapacitásának 50 százalékát használhatja, ez pedig a Török Áramlat 2-re nézve precedens értékkel bírhat.

Törökország mellett a többi említett ország sem ragaszkodik foggal-körömmel az orosz forráshoz – kivéve talán a Moszkvával hagyományosan erős politikai kapcsolatokat ápoló Szerbiát. Ellátásuk változatosabbá tétele érdekében aktívan dolgoznak az azeri gáz és egyéb források, így az LNG importján is. Románia pedig jelentős fekete-tengeri gázkészlettel rendelkezik, és bár a kitermelés feltételei a jelenlegi szabályozási környezetben nem tűnnek adottnak, hosszabb távon várhatóan változik a helyzet.

A mostani találatot adó Tuna-1 mező nem messze helyezkedik el a romániai vizeken található Neptun mezőtől, ahol a Petrom és az Exxon nyolc évvel ezelőtt a Fekete-tenger évtizedek óta nem látott nagyságú gáztalálatára bukkantak. A magyar kormány sokáig nagy reményeket fűzött a román gáz importjához, de az utóbbi időben a román szabályozási körrnyezet kedvezőtlen változása nyomán nagyrészt letett ezekről.

Magyarország jelentős erőfeszítéseket tesz gázimportja diverzifikációjáért, így a kormány már csak egy olyan, háromszor ötéves, hosszú távú megállapodást kötne a Gazprommal, amelyből minden ötödik év végén ki lehet szállni. Ausztria és Szlovákia után várhatóan hamarosan Horvátország felől is érkezhet több mint 1 milliárd köbméter alternatív forrású földgáz az országba, emellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint 2023-tól évente 1-2 milliárd köbméter azeri gáz is behozható lesz. Az azeri kitermelés folyamatosan bővül, valamint vége felé közeledik az EU számára is kulcsfontosságú déli gázfolyosó építése is, mely a TANAP mellett a Dél-kaukázusi gázvezetéket és a tervezett Transz-Adria gázvezetéket foglalja majd magába. Ezen, illetve az eredetileg a Gazprom által szorgalmazott Török Áramlat 2 (vagy más néven South Stream Lite) vezetéken keresztül pedig az orosz mellett nem is olyan sokára jelentős mennyiségű azeri vagy egyéb, a dolgok jelen állása szerint például akár török eredetű gázt is importálhat Magyarország.

333

Címlapkép: Oliver Bunic/Bloomberg via Getty Images

Az energetika jövőjéről, legaktuálisabb kérdéseiről, kihívásairól a Portfolio novemberi konferenciáján tájékozódhat.
rakéta
laptop telefon fintech ember okostelefon alkalmazás startup
GettyImages-507980012
koronavírus kamera maszk covid-19
szlovakia
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
A-tól Z-ig átvesszük a platform funkcióit és a megbízástípusokat.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
rakéta