A 400 ezres kezdőbér sem segít az informatikushiányon
Üzlet

Szabályosan vadásznak Fehéroroszországból menekülő informatikusokra

Fehéroroszország rengeteg erőforrást tett abba az elmúlt években, hogy felépítse a régió egyik legmodernebb IT-központját: több mint százezer ember dolgozik már informatikusként az országban, a GDP mintegy 5%-át ez a réteg adja és a programozás gyakorlatilag az egyetlen olyan munkakör, melyben egy átlagos belorusz fiatalnak esélye van arra, hogy európai bérezésben részesüljön. Egy ilyen környezetben talán nem a legprudensebb döntés az egyik pillanatról a másikra lekapcsolni az ország internet-hozzáférését, a Lukasenka-kormány mégis megtette annak reményében, hogy az országon végigsöprő tüntetéseket talán így meg tudják fékezni. Bár a tüntetők még mindig az utcán vannak, az informatikusokat sikerült elijeszteni: szeptemberre már a programozók mintegy 70%-a el szeretné hagyni az országot. A belorusz informatikusokért szabályos hajtóvadászat indult: Ukrajna, Kazahsztán, Oroszország és Lettország is mézes ígéretekkel kezdte el csábítani a szomszédból a programozókat.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Nehéz úgy szoftvert fejleszteni, ha lekapcsolják az internetet

Már lassan egy hónapja tartanak a zavargások Fehéroroszországban, a kormány pedig nem kizárólag fizikai erőszakkal lép fel az Alexandr Lukasenka lemondását követelő tüntetőkkel szemben.

A kormány erősen cenzúrázni kezdte az fehérorosz internetet annak érdekében, hogy megfékezzék az országos tüntetéshullámot. Augusztus közepén pedig a lakosság teljes internet-hozzáférését korlátozták 2G-re, így csak közvetlen üzenetküldésre és híváskezdeményezésre tudták használni a világhálót a fehéroroszok. A korlátozás nem jött be, miután feloldották a hatóságok az „információs karantént,” még több videó és kép került fel az internetre a belarusz rendőrök brutalitásáról, ami csak olaj volt a tűzre. A cenzúra kivitelezésében egyébként egy amerikai cég, a Sandvine Inc. technológiája segítette a Lukasenka-kormányt.

Az internethozzáférés korlátozása természetesen azoknak az embereknek az életét is megkeseríti, akiknek nincs feltétlen köze tüntetésekhez, különösen igaz ez arra a rengeteg informatikusra és IT-cégre, aki Fehéroroszországban keresi a kenyerét.

Mindezt még nehezítette az is, hogy a belorusz karhatalmi szervek néhány informatikai vállalatot még elkezdtek aktívan vegzálni is: rendőrségi razziát tartottak az Uber és a Yandex irodájában is. A hatóságok azt akarták kideríteni, hogy kik használták a taxis alkalmazásaikat arra, hogy tüntetésekre utazzanak. Állítólag a World of Tanks nevű számítógépes játék fejlesztéséről ismert Wargamingnél is razziát tartottak.

A kialakult helyzet miatt felháborodott informatikusok levelet is írtak a Lukasenka-kormánynak:

„Nem vagyunk politikai szakértők, de a technológia szakértői vagyunk.

Olyan környezetbe kerültünk, amelyben az üzleti technológiák nem tudnak működni.

Startupok nem születnek egy olyan környezetbe, ahol félelem és erőszak van. A startupok egy olyan környezetbe születnek, ahol szabadság van és nyitottság” – írták az IT-szektorbeliek egy levélben, melyet több mint 3000 informatikus aláírt.

Összesen mintegy 300 IT-cég jelezte: ha nem javul a helyzet, szedik a sátorfájukat és kiköltöznek Fehéroroszországból. Az orosz Yandex és az izraeli-japán hátterű, fehérorosz fejlesztésű Viber már be is zárta minszki irodáját, a Wargaming pedig gondolkozik a Szentpétervárra vagy Kijevbe való költözésen.

Jelenleg egy felmérés szerint a belorusz IT-sZAKEMBEREK mintegy 70%-a FONTOLGATJA, hogy inkább külföldön vállal munkát.

A belorusz kormány semmit nem reagált a felháborodásra, más országok kormányai viszont igen.

Elkezdtek vadászni a fehérorosz informatikusokra

A kialakult helyzetet elsősorban az ex-szovjet érdekszférába tartozó országok kezdték el kiaknázni, élükön a szomszédos Ukrajnával.

Mihailo Fjodorov, Ukrajna digitalizációs minisztere augusztus végén jelentette be, hogy 5000 fehérorosz informatikai szakember elhelyezkedését támogatnák az országban, készek nekik jogi, lakhatási és pénzügyi segítséget nyújtani az Ukrajnában való letelepüléshez. A letelepült szakemberek 5-7 napon belül munkához jutnának, hasonló feltételek mellett, mint egy ukrán állampolgár, sőt, még kvótákat is meghatároztak az elhelyezésükre.

Dnyepropetrovszkba, Odesszába, Lvivbe 600-600-600, Harkovba 700 és Kijevbe 2500 belorusz IT-szakember érkezését várja az ukrán kormány.

A szomszédban ráadásul még magasabb fizetés is várja a fehérorosz vendéginformatikusokat: otthon 1500 dollár, Ukrajnában 1700 dollár az IT-szakemberek átlagfizetése.

Bár Ukrajnának is megvannak a saját problémái – korrupció, rossz állapotban lévő informatikai infrastruktúra és az ország keleti részében dúló polgárháború -, eddig úgy tűnik, a belorusz informatikusok harapnak az ajánlatra, olyannyira, hogy az átvándorolni tervező szakemberek 20%-ának eszében sincs hazamenni.

Ukrajna egész biztos megtesz mindent majd azért, hogy élhető körülményeket teremtsen az IT-szakembereknek: az Euromajdan és az ezt követő polgárháború után tömegével hagyták el az informatikusok és informatikai vállalatok Ukrajnát, amely súlyos munkaerőhiányt és informatikai kapacitáshiányt eredményezett az országban.

Természetesen más országok is megpróbálták előnyükre fordítani a kialakult helyzetet:

Kazahsztán például ingyenes irodákat, adómentességet és brit jogrendet kínál a betelepülni kívánó informatikusoknak és foglalkoztatóiknak.

Ez az ország viszont kevésbé attraktív az IT-sok számára, hiszen az internet-hozzáférést ugyanúgy politikai érdekek mentén korlátozzák, hiányos az infrastruktúra, emellett Kazahsztán informatikai piaca elsősorban belföldi érdekeket szolgál ki.

Emellett Lettország is gyorsított vízum-elbírálási programot indított a fehérorosz üzletembereknek, de ez nem az IT-szektornak szól. Oroszország pedig a hagyományos jó kapcsolat miatt lehet attraktív az elvándorló informatikai szakembereknek, persze játszik még Lengyelország és más balti államok is.

Ez azért komoly sokk lesz Fehéroroszországnak

Az informatikusok és informatikai cégek tömeges elvándorlása nagyon fájhat Fehéroroszországnak, amely az elmúlt években rengeteg erőfeszítést tett abba, hogy egyfajta „poszt-szovjet Szilícium-völgyet” építsen fel. Bár alapvetően egy ipartúlsúlyos ország,

2020-ban az informatikai szektor már a fehérorosz GDP mintegy 5%-át teszi ki.

Komplett informatikai parkok működnek az országban: a Belarus Hi-Tech Park (HTP) berkein belül működő IT-cégek még adókedvezményeket is kapnak a kormánytól, néhány év alatt a 2005-es alapítású központ Kelet-Európa egyik legnagyobb IT-klaszterévé nőtte ki magát.

Az olcsó és aránylag jól képzett munkaerő miatt szívesen outsource-olnak külföldi vállalatok Fehéroroszországba, de emellett több helyi informatikai céget is felépítettek a fehéroroszok nemzetközileg releváns szereplővé.

 Csak hogy néhány példát említsünk:

  • Fehéroroszország fejlesztette az MSQRD-t, az egyik legelső arcfilteres videós alkalmazást, melyet a Facebook 2016-ban megvásárolt (aztán idén beszántott),
  • innen származik a Maps.me, a világ egyik legismertebb offline térképes alkalmazása,
  • fehérorosz alapítású a Pandadoc SaaS-fejlesztőcég, 2014-ben viszont ők Kaliforniába költöztek,
  • itt építették fel a Flót, egy női egészséggel foglalkozó alkalmazást,
  • Fehéroroszországból származik a World of Tanks, a világ egyik legnépszerűbb harckocsis játéka, melyet a Wargaming fejlesztett,
  • bár izraeli alapítású és most már a japán Rakuten tulajdonában áll, a Viber fejlesztésének nagy része is Fehéroroszországban történt.

Fehéroroszország egyébként egy aránylag szegény ország, egy átlagos fiatalnak az egyetlen esélye arra, hogy európai fizetést kapjon az, ha elmegy programozónak.

Az országban összesen mintegy 107 ezer programozó dolgozott 2019 végi adatok szerint (ebből csak a HTP-ben mintegy 27 ezer), az ország egy főre jutó szoftverexport-bevétele 106 dollár, ami a világ egyik legmagasabbja; Indiát és az Egyesült Államokat is megelőzi.

A fehérorosz IT-szektort úgy is jellemezték, mint egyfajta

Szöul Phenjan közepén.

Félő, hogy mire zavargásoknak vége, csak Phenjan marad.

Címlapkép: Shutterstock

commerzbank shutter
elefántcsontpart
biden trump
GettyImages-1227827589
számítógép chip mesterséges intelligencia számítástechnika
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
GettyImages-1227827589