Tőzsde rali vs. gazdasági nehézségek - belehúztak a kisbefektetők
A koronavírus-válság hatására komoly károkat szenvedtek el mind a fejlett, mind a fejlődő országok gazdaságai, a márciusi első hullám kezdetén a tőzsdeindexek is óriásit zuhantak. Csak hogy néhány vezető börzét említsünk, az S&P 500 32 százalékot zuhant 32 nap alatt,
a Dow 35 százalékkal került lejjebb hasonlóan rövid idő leforgása alatt,
a német DAX pedig közel 38 százalékot veszített az értékéből kevesebb, mint egy hónap leforgása alatt.
A különböző biztonsági intézkedések és az országos szintű lezárások után azonban komoly,
a gazdaságok valós helyzetét nem igazán lekövető visszapattanást láthattunk
a tőzsdéken, új magaslatok felé törtek az indexek – eddig úgy néz ki, hogy tőkepiaci szempontból egy V-alakú kilábalásnak lehettünk a szemtanúi. Az elképesztő, már-már felfoghatatlannak tűnő ralit leginkább az otthonmaradós vállalatok részvényeinek köszönhetjük, az átalakult oktatási – és munkakörnyezet kimondottan kedvezett az olyan vállalatoknak, mint például a Zoom, az Amazon vagy a Facebook. Valósággal zsákolták a stay-at-home papírokat a befektetők, többek között ennek a hatására a tech-túlsúlyos Nasdaq Index ismét új csúcsot tudott dönteni novemberben, már nem az első alkalommal idén, de új csúcsra emelkedett nemrég az S&P 500 index is.
A március közepe-vége óta tartó rali nagymértékben a kiskereskedőknek is köszönhető,
a koronavírus-válság első hulláma alatt jelentősen megnőtt ugyanis az amatőr kisbefektetők aránya a tőzsdéken. A Citadel Securities júliusi elemzése alapján a lakossági befektetők a részvénypiaci aktivitás negyedét tették ki a koronavírus-okozta volatilis időszakban, míg 2019-ben ez az arány mindössze 10 százalék volt.
Az arány többek között azért emelkedett ilyen jelentősen, mert számos brókercég – élükön a Robinhood-al – csökkentette vagy törölte el végleg a jutalékokat és kezdett el töredékrészvény-vásárlási lehetőséget kínálni, illetve a járvány jelentős áringadozásai is bevonzották a laikusokat.
Mindezek után adódik persze a kérdés, hogy
hogyan teljesítettek a komolyabb pénzpiaci háttértudással nem rendelkező, amatőr befektetők
a mögöttünk álló időszakban – cikkünkben megnézzük egy nemrég elkészült tanulmány eredményeit a témában.
Komoly befektetők és újhullámos „daytradelők”
Számos szakértő nézi ferde szemmel az újhullámos kiskereskedők tevékenységét és a piacokra gyakorolt hatásokat, többek között Burton Malkiel, a Princeton egyetem professzora és a Wealthfront befektetési szolgáltató befektetési vezetője így fogalmazott korábban:
Nem tévesztem össze a daytrade kereskedőket a komoly befektetőkkel. A komoly befektetési tevékenység többek között magába foglalja a széles körű diverzifikációt, a pozíciók megfelelő súlyozását, az aktív adómenedzselést, a piaci időzítés elkerülését, valamint olyan befektetési eszközök használatát, mint az ETF (Exchange Traded Fund). Sose hagyd, hogy a napon belüli kereskedés könnyű profitszerzési ígérete félrevezessen!”
– fogalmazta meg intelmeit a szakember még júniusban.
Kérdéses azonban, hogy igaza volt-e akkor Malkielnek.
Robinhood és a csordaszellem
A nemrég elkészült, “Attention Induced Trading and Returns: Evidence from Robinhood Users” című tanulmány 2018 május 2-a és 2020 augusztus 13-a között vizsgálta a Robinhood kereskedőinek aktivitását és teljesítményét, különösképpen a „csordaszellem-jellegű eseményekre” fókuszáltak a kutatók.
A következő két ábra a Robinhood felhasználók számának és a kereskedési volumennek az alakulását szemlélteti a koronavírus-válság márciusi berobbanása (függőleges piros vonal) előtt és után, a mindkét értékben látható ugrás is alátámasztja a korábbi feltevést, miszerint
jelentősen nőtt a kiskereskedők száma a koronavírusnak köszönhetően.
A felület népszerűségének növekedése azonban korántsem bizonyítja a kiskereskedők sikerességét, sőt.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a „csordaszellem események” során a Robinhood kereskedők által naponta leginkább zsákolt részvények felső, 0,5 százaléka
átlagosan körülbelül 5 százalékos visszaesést mutat a következő hónapban,
míg a szélsőségesebb eseményeknél a visszaesés körülbelül 9 százalékos. A lenti bal oldali ábra a „csorda” által „megrohamozott” részvények átlagos árfolyamváltozását (zöld vonal) és a Robinhood-felhasználók számának alakulását (szürke sáv) ábrázolja az esemény előtti tizedik naptól az árfolyamrobbanás utáni huszonegyedik nappal bezárólag, a jobb oldali ábra pedig az árfolyam átlagos alakulását mutatja a tetőzés utáni 20 nap során.
Mint ahogy az látható, a tömeges vásárlások után szinte elenyésző a felhasználók számának változása, míg az árfolyam 5 százalékos mínusz körül normalizálódik.
A következtetés:
a Robinhood-felhasználók számának jelentős növekedését gyakran nagy árfolyam emelkedések kísérik, amelyeket szinte mindig visszaesés követ, hoppon hagyva kisbefektetők tömegeit.
A jelenséget magyarázandó, több okot is felsorakoztattak a kutatók a Robinhood-os kereskedőkkel kapcsolatban:
- Tapasztalatlanság: komolyabb tőkepiaci háttérismeret hiányában a Robinhood kisbefektetői hajlamosak „üldözni a teljesítményt”, azaz a hirtelen megugró árfolyamú vállalatok papírjaiba fektetni.
- Az app kialakítása: a kereskedési felület is hozzájárul a csoda-események kialakulásához, az app ugyanis az éppen legaktívabban kereskedett vállalatok papírjait dobja fel a felhasználóknak.
- Jutalékmentes kereskedés: a többi brókercéghez képest sokkal gyakrabban adnak el és vásárolnak részvényeket a Robinhood ügyfelei, ez alapján elmondható, hogy
a Robinhoodosok nagyobb valószínűséggel kereskednek spekulatív módon, és kevésbé valószínű, hogy olyan okokból kereskednek, mint például a nyugdíj-előtakarékosságuk befektetése.
- Tapasztalt shortosok: a részvényárfolyam csökkenésére játszó shortosok úgy tűnik, hogy tökéletesen tisztában vannak a fent körülírt mintázattal, rendszerint komoly érdeklődés övezi a Robinhoodosok sztárpapírjait a shortosok köreiben.
A Robinhood egy szóvivője - bár nem volt hajlandó kommentálni a tanulmányt, de - a CNBC-nek elküldött nyilatkozatában így fogalmazott a jelenséggel kapcsolatban:
Az általunk látott bizonyíték alapján elmondhatjuk, hogy ügyfeleink többsége buy-and-hold stratégiát követ, illetve az ügyfeleink 98 százaléka nem egyeztethető össze a napi kereskedés mintázataival.
A fenti kutatás eredménye mindenesetre nem ezt támasztja alá.
Máshol sem jobb a helyzet - brazil kitekintő
Természetesen nem csak a Robinhood ügyfeleinél vizsgálódtak a kiskereskedők teljesítményének tekintetében, számos egyéb kutatás is napvilágot látott a mögöttünk álló hónapokban.
Például a júniusban publikált, csaknem 1600 brazil daytradert vizsgáló tanulmány egy évig követte a kiskereskedők tevékenységét, végül arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy
a kereskedők mindössze 3 százaléka keres pénzt.
Nem a rövidtávú (jellemzően egy napon vagy héten belüli) teljesítményt vizsgálták a kutatás során, hanem a hosszabb időszakot felölelő aktivitásra fókuszáltak.
A következő konklúziót vonták le a kutatás után:
A különböző tanfolyamok ígéreteivel ellentétben az egyének számára gyakorlatilag lehetetlen a megélhetési tőzsdézés. Minden olyan személy aktivitását megfigyeltük, aki 2013 és 2015 között kezdte a napi kereskedést a brazíliai határidős piacon, ami a volumen szempontjából a harmadik legnagyobb börze a világon. Megállapítottuk, hogy a 300 napnál tovább kitartó személyek 97 százaléka vesztett pénzt, csak 1,1 százalékuk keresett többet, mint a brazil minimálbér, és csak 0,5 százalékuk keresett többet, mint egy banki pénztáros kezdeti fizetése - mindezt hatalmas kockázat mellett.
A fent taglalt kutatások bár nyilvánvalóan nem egyeztethetők össze minden kiskereskedő tőzsdei sikerességével, mindenesetre a negatív példák arra sarkallhatják az egyszeri befektetőt, hogy a lehető legalaposabban tájékozódjon és fejlessze pénzpiaci ismereteit, mielőtt kimerészkedik a tőzsdék világába.
Címlapkép: Gabby Jones/Bloomberg via Getty Images
