villamosvezetek
Üzlet

A napenergia-forradalom miatt épül új gázerőmű Magyarországon

2011 után új, földgázzal üzemelő nagyerőmű jöhet Magyarországon a Magyar Villamos Művek Zrt. tervei szerint. A következő szűk másfél évtizedben mintegy 2000 MW gázerőmű épülhet Magyarországon, de ezzel, a paksi bővítéssel és a várható jelentős naperőmű-fejlesztésekkel is 20 százalék közelében maradhat az import aránya a hazai áramellátásban.

Legutóbb 2011-ben állt termelésbe új, gáztüzelésű erőmű itthon - igaz, akkor kettő is: májusban a 433 MW bruttó beépített teljesítőképességű Gönyűi Erőmű, amely egyben a Magyarországon legutoljára üzembe helyezett nagyerőmű is; majd augusztusban a Dunamenti Erőmű G3 erőműrészének fejlesztése is befejeződött, melynek eredményeképpen egy 408 megawattos kombinált ciklusú gázturbinás blokkal bővült az erőműpark. Ennek megfelelően az elmúlt években stagnált, illetve kis mértékben csökkent a gázerőművek magyarországi bruttó beépített teljesítőképessége, amint ez a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. grafikonján is látszik.

gazeromu1

Az MVM tervei szerint a korábbi, 2012-ben leállított Tisza II Erőmű telephelyén új kombinált ciklusú gázturbinás létesítményt fejleszt, miután megvásárolta a Tisza Erőmű Kft.-t az SPS Smart Power Systems Zrt.-től, így az MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. erőművi portfóliója új elemmel bővülhet. A társaság 2020-ban elkezdte a szintén kombinált ciklusú, újnak számító, mintegy 40 MW villamos teljesítményű Miskolci Fűtőerőmű újraindítását - műszaki felújítását és korszerűsítését  is - , melyet ugyancsak 2012-ben az akkori piaci körülmények miatt kellett leállítani - mondta Kiss Csaba, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek.

A 900 megawattos bruttó beépített teljesítőképességű Tisza II Erőmű az átalakítás és korszerűsítés után két kombinált ciklusú gázturbinás blokkal (CCGT), és valamivel magasabb, 990 MW bruttó beépített teljesítőképességgel térhet vissza a termelésbe "a 2020-as évek első felében" - derül ki az átviteli rendszerirányító legutóbbi, a hazai villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése című 2020-as elemzésében. Az interjú szerint a Miskolci Fűtőerőmű modernizációjának első szakasza 2020 novemberében lezárult, a második szakaszt pedig 2021 őszén tervezik befejezni.

További teret nyit a megújulók előtt

A Tisza II mellett további, összességében 920 MW bruttó beépített teljesítőképességű új CCGT kapacitás épülhet 2033-ig, mégpedig a Mavir szerint a beruházói szándéknyilatkozatok alapján új helyen. Mivel két új egység építéséről van szó, ezért a Miskolci Fűtőerőmű fejlesztése bizonyosan nem értendő bele, annál valószínűbb, hogy a Mátrai Erőmű reorganizációja igen. Ennek nem mond ellent, hogy új helyszínen jönnek létre a termelő egységek, ugyanis a Mátrai Erőmű jelenleg elsősorban lignitet éget (900 MW) és csak két darab 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokkal rendelkezik.

A kormány Klíma- és természetvédelmi akcióterve szerint a Mátrai Erőmű lignites egységeit fokozatosan kivezetik, így 2025-öt követően a széntüzelés leáll, a helyébe pedig elsősorban földgáz alapú, illetve napelemes áramtermelés lép, de hulladékégető és energiatároló kapacitást is építenek. A tulajdonos MVM által tavaly év végén jóváhagyott hosszú távú fejlesztési program alapján egy 500 megawatt teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű és egy 31 megawattos RDF/biomassza tüzelésű blokk épül a visontai telephelyen, valamint 200 MW fotovoltaikus kapacitás is létesül.

A magyar erőműpark az elmúlt években szinte kizárólag naperőművekkel bővült, így a 2010-ben még nem egészen 1 MW fotovoltaikus beépített teljesítőképesség 2020 végére 2000 MW fölé emelkedett, melynek mintegy kétharmadát a háztartásinál nagyobb, legalább 50 kilowattos rendszerek teszik ki. Márpedig, ahogyan az MVM műszaki vezérigazgató-helyettese fogalmaz, az időjárásfüggő megújuló forrásból származó villamos energia okozta addicionális szabályzói igények miatt egyértelművé vált, hogy szükség van további tartalék kapacitásokra. Ezért szerintük új, korszerű, magas hatásfokú, széles szabályozási tartománnyal rendelkező, kombinált ciklusú gázturbinás blokkokat kell építeni a villamosenergia-rendszer stabilitása érdekében - ezzel egyben lehetővé téve a növekvő kapacitású, időjárásfüggő megújulóenergia-termelő egységek további fejlesztéseit is.

A feketeszén és lignit gázos kapacitásokkal történő helyettesítése világszerte megfigyelhető folyamat, amely 2019-2020-ban váratlanul gyorsan alakította át az árammixeket. A szén égetése során a földgázhoz képest jóval nagyobb mennyiségben kerül a légkörbe szén-dioxid, a klímaváltozás fő felelősének tartott (üvegházhatású) gáz, és míg a CO2-kibocsátás világszerte egyre drágább (lásd például az uniós kvótakereskedelmi rendszert; EU ETS), a termelők érthető módon igyekeznek csökkenteni költségeiket. Ahogyan az is a trend része, hogy az időjárásfüggő megújuló termelés fogyasztási igényekkel való összehangolására, a rendszer rugalmasságának biztosítására jelenleg a gázerőműveket alkalmazzák leginkább. A földgáz tehát átmeneti megoldást kínál azokra az évekre, amikor a szennyezőbb szénalapú termelés már nem vállalható az erősödő klíma- és környezetvédelmi elvárások mellett, és amikor a tiszta megújuló alapú termelés, illetve energiatárolás még nem képes teljes mértékben fedezni az ellátást - ezért szoktak gyakran híd-technológiaként hivatkozni a földgázra és a gázos erőművekre.

A legfontosabb energiahordozó?

Az új gáztüzelésű erőművek máshogy is hozzájárulnak majd a rendszer integritásának erősítéséhez. Az MVM által újonnan építendő blokkok harminc–ötven százalékos arányban hidrogén tüzelésére is alkalmasak lesznek, vagyis a későbbiekben a napelemek által - vagy Pakson - termelendő, éppen fel nem használt villamos energia alkalmazásával előállított hidrogént is képesek lesznek üzemanyagként használni.

A beruházói szándéknyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű bővítéséig csak CCGT nagyerőművi egységek épülhetnek hazánkban, ezáltal a Mavir szerint a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá. A jelenlegi tervek szerint a Paks II. projekt keretében épülő két új, egyenként 1200 megawattos blokk 2029/2030-ban állhat üzembe. A fővállalkozói szerződés még 2024 és 2025. december 31-i tervezett befejezési dátumot határozott meg a két új blokkra.

Új gázerőművekre azonban nem csak a megújulók miatt növekvő szabályozási feladatok miatt van szükség. A hazai erőművek 2020-ban összességében 33 458,56 gigawattóra villamos energiát állítottak elő, miközben a magyar fogyasztók felhasználása összesen 45 136,33 GWh volt, vagyis a fogyasztás több mint negyedét, 25,87 százalékát importból, más, környező országokban megtermelt áramból kellett fedezni. Az igény pedig várhatóan tovább nő a következő években is. A Mavirnak még nagyrészt a járvány előtt készült prognózisa szerint a bruttó villamosenergia-felhasználás 2024-re 45,77 TWh, 2029-re 47,7 TWh, 2034-re pedig 49,6 TWh lehet, ami a tavalyihoz képest közel 10 százalékos igénynövekedést jelez.

Ugyanakkor a szintén a Mavir által készített, a hazai termelő kapacitás várható alakulását jelző prognózis szerint még optimista esetben - vagyis a paksi bővítés, a fent ismertetett gázerőmű-fejlesztési, illetve a naperőmű-építési tervek megvalósulásával - is jelentős, mintegy 18,5 százalékos importfüggőséggel számolhatunk 2034-re. A legkedvezőtlenebb erőműhiányos forgatókönyv alapján pedig az importarány 27,4 százalék körül alakulhat abban az évben. A 2020 elején elfogadott új Nemzeti Energiastratégia 2040-re 20 százalék alatt stabilizálódó importarányt tűz ki célul, miközben az ország teljes gázfogyasztása a jelenlegi évi 10 milliárd köbméterről 2040-re 6,3 milliárd köbméter alá süllyedhet a Zöld Távhő Program, az energiahatékonysági és egyéb beruházások hatására. A villamosenergia-termelés gázfelhasználása 2030-ra ugyan a jelenlegi 2-ről átmenetileg 2,4 milliárd köbméterree nőhet, az erőművi mix átalakulásával azonban 2040-re jelentősen, 1 milliárd köbméter alá csökken.

gazeromu2

A 2020-ban a magyarországi erőművek által összesen megtermelt villamos energia körülbelül 27 százalékát gázos erőművek állították elő, míg a felhasználáson belül (a magas importarány miatt) 20 százalék körüli súlyt képviselnek. Ezek az arányok nagyjából megfelelnek a 2019-ben látottaknak; magasabb értékeket csak a 2010-es évtized első felében regisztrálhattunk, amint azt a rendszerirányító alábbi grafikonjai is mutatja.

gazeromu3
gazeromu4

Címlapkép: MTI Fotó/Czeglédi Zsolt

pf_gettyimages-148194927-20200414
szijjarto peter
koronavírus járvány covid-19 vakcina oltás ampulla
bill ackman getty editorial

Alapblog A stockpicking adás

Irány New York! Még két világvége! Most kell shortolni? Az elzálogosított Szent Korona Címlap indikátor jelez? Többek...

Alapblog A stockpicking adás

Irány New York! Még két világvége! Most kell shortolni? Az elzálogosított Szent Korona Címlap indikátor jelez? Többek...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
kerékpár bicikli bicikliút kerékpárút