Ma, az amerikai tőzsdék nyitása előtt tette közzé negyedik negyedéves gyorsjelentését a Johnson & Johnson, amelyben mind a bevételek, mind a profit szintjén az elemzői várakozásokat publikált a vállalat. A vállalat bevételeinek több mint felét adó gyógyszer üzletág, amely most a koronavírus elleni vakcinát is fejleszt, 16 százalékos bevételnövekedésről számolt be - írja a CNBC.
A lezárt negyedév eredményeinél talán nagyobb figyelmet kap most a közleményben az, hogy a cég vezérigazgatója, Alex Gorsky ígérte szerint hamarosan publikálhatja a vállalat a klinikai vizsgálati szakaszban járó koronavírus-vakcinájának teszteredményeit.
A szakértők és Wall Street-t elemzők várakozásai szerint a vállalat még a héten közzéteszi a nagymintás fázis 3 klinikai tesztek eredményeit és kedvező eredmények esetén akár már jövő hónapban megkaphatja az amerikai gyógyszerfelügyelet sürgősségi engedélyét a Johnson & Johnson vakcinája.
A negyedéves gyorsjelentést bemutató sajtótájékoztatón a cégvezér pontosított, miszerint a jövő hét elejére tervezik az eredmények publikálását.
A vakcina nagy előnye a jelenleg használatban lévő oltóanyagokhoz képest, hogy mindössze egyetlen dózist kell beadni belőle, így jelentősen leegyszerűsíti az egészségügyi szolgáltatók számára a logisztikát, ha nem kell a páciensnek visszajönnie a második oltásért.
A Johnson & Johnson vakcinája az AstraZeneca oltóanyagához és az orosz Szputnyik V vakcinához hasonlóan vírusvektort alkalmaz, mégpedig ugyanazt a vírust használja vektorként, mint az orosz vakcina egyik oltása, az Ad26 adenovírust. A fázis 3 teszteket tavaly szeptemberben kezdte el az Egyesült Államokban a Johnson & Johnson, 40 ezer önkéntes részvételével.
A vektorvakcinák működése
Pécsi virológusok korábbi magyarázata alapján a vektorvakcina-technológia lényege, hogy egy módosított (sokszorozódásra nem képes) vírusba ültetve juttatják be a SARS-COV-2 tüskefehérjéjét kódoló gént.
Ha párhuzamba állítjuk az mRNS vakcinákkal, ott ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el. A hordozó vírus, amely a vírusok természetéből adódóan rendkívül hatékonyan juttatja a sejtekbe a kifejezni kívánt, tüskefehérjét kódoló gént, ebben az esetben egy humán adenovírus. A vektorként használt vírus replikációra (megsokszorozódásra) képtelen, így betöltve hordozó szerepét gyakorlatilag felszívódik.
Az adenovírust, miután replikációra képtelenné tettek, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bele építik a genetikai állományába (hasonlóan az emberi inzulin 1982 óta történő rekombináns DNS technológián alapuló előállításához és millió egyéb mindennapi technológiához).Az így elkészült vektort megfelelő laboratóriumi környezetben – ez egy speciális sejtes közeg, amely kizárólagosan alkalmas arra, hogy a koronavírus gént hordozó vektor vírust sokszorosítsa– nagy mennyiségben legyártják a vakcina vektorkomponensét. Ezt tisztítási és egyéb gyártási eljárások követik.
Amennyiben olyan adenovírust használnák vektorként, amellyel az emberek többsége évről-évre találkozik, a vakcina is hatástalan lenne, hiszen eleve van az emberek többségének védelme ellene. Így a vektorvakcináknál olyan ritka emberi (a Szputnyik V esetén az Ad5 vagy Ad26, a Johnson & Johnson esetén szintén az Ad26) vagy esetenként állati adenovírushoz (az AstraZeneca ugyenazen technológiájával készült vakcinájánál például csimpánz-adenovírus) kell nyúlni, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé.
A vektorvakcinák esetén az immun rendszerünk a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép és kialakít védelmet.
A vakcina beadását követően, a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják (hasonlóan az mRNS vakcináknál tapasztalható séma szerint), azzal az apró különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás. A vektor vírus, mivel replikációra képtelen, gyakorlatilag elbomlik, és az a mennyiségű koronavírus gén, melyet bevitt, átíródik. Ezzel az immunrendszerünk el tud kezdeni dolgozni és a védelem kialakul.
A világ már nagyon várja a Johnson & Johnson vakcináját is, különösen hogy a már forgalomban lévő vakcináknál a gyártás egyelőre képtelen utolérni a hatalmas keresletet, így a vártnál jóval lassabban haladnak a világban az oltási programok. Ezzel pedig egyre későbbre tolódik a várva várt lazítás a legtöbb országban, sőt, van, ahol már a vírus harmadik hulláma látszik elindulni a gyorsabban terjedő vírusvariánsok miatt. A vakcinafejlesztés pedig nem csupa sikertörténet, az egyik nagy amerikai gyógyszercég (és neves vakcinafejlesztő), a Merck például tegnap jelentette be, hogy leállítja a koronavírus elleni vakcinája fejlesztését, mivel nem eléggé hatásos az oltóanyag.
A Johnson & Johnson árfolyama 1,6 százalékos pluszban áll a mai kereskedésben.
Címlapkép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images
