GondaGabor
Üzlet

Gonda Gábor: nem számítunk arra, hogy felvásárolják a T-Systemset a következő időszakban

A globális pandémia miatt a T-Systems ügyfelei is elhalasztották a tervezett beruházások egy részét, emiatt estek a vállalat bevételei, ezzel párhuzamosan viszont a költségek is csökkentek, így a T-Systems eredménye kedvezően alakult az elmúlt időszakban. A következő időszak arról szól majd, hogy az elhalasztott digitalizációs projektek visszakerülnek a porondra, ráadásul talán egy újraértelmezett, kibővített támogatással, mondta el a Portfolio-nak Gonda Gábor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója, akivel a 4iG-vel folytatott versenyről, a T-Systems közbeszerzési piaci aktivitásáról, az 5G- és felhő alapú fejlesztésekről és a home office tapasztalatairól is beszélgettünk, de az is szóba került, hogy várható-e a következő időszakban, hogy felvásárolják a T-Systemset. Arra a kérdésre, hogy kapott-e olyan konkrét elvárást, mint Dárdai Pál a Herthánál, hogy hány meccsen, hány pontot, milyen pontátlagot kell hoznia, Gonda Gábor elmondta, hogy a tulajdonosnak nyilván megvannak az elvárásai, de azon túl a sajátjait is megfogalmazta, azt szeretné, hogy fenntartható és profitábilis vállalat legyen a T-Systems.

A globális pandémia miatt világszerte százmilliók kényszerültek otthonaikba, a home office munkavégzés, a digitális oktatás, a streamingszolgáltatások vagy az online bevásárlás egyik pillanatról a másikra az életünk része lett. Az IT, az infokommunikáció a járvány egyik nagy nyertese, a tavalyi első 9 hónap számai alapján viszont 15 százalékkal estek a Magyar Telekom RI/IT-bevételei. Hogyan lehetséges ez?

A pandémia alatt felgyorsultak a reaktív megrendelések, ugyanakkor a tervezett beruházások egy részét elhalasztották a vállalatok, ami módosította az éves költésüket. T-Systems oldalról természetesen csak a már közzétett számok kapcsán tudunk erre a kérdésre válaszolni, de egyértelműen a kieső és elhalasztott beruházások hatása volt érzékelhető az első 9 hónapban

A T-Systems eredményei 2020-ban a covid alatti piaci várakozásoknak feleltek meg, a Q3-as jelentés szerint a rendszerintegrációs bevételek visszaestek, aminek elsősorban a magyar közszféra számára nyújtott alacsonyabb implementációs projektvolument tükrözték. A bevételekkel együtt ugyanakkor az IT/SI kapcsán keletkező kiadások is csökkentek így eredmény tekintetében kedvezően alakult az elmúlt év. Pontos adatokat a Magyar Telekom éves eredményközlésekor, február végén tudunk majd bemutatni.

Satya Nadella a Microsoft vezérigazgatója mondta azt tavaly április végén, hogy a járványhelyzet miatt 2 hónap alatt 2 évnyi digitális transzformáció történt. Mennyire értesz egyet ezzel a kijelentéssel?

Két részre osztható az elmúlt hónapokban látható folyamat. Az első az azonnali kármentés szakasza volt, amikor az volt a feladat, hogy a kollégákat bármilyen iparágban bármilyen tevékenység mentén, de próbáljuk hozzásegíteni ahhoz, hogy digitális eszközökkel biztonságosan tudják végezni a munkájukat. Ez a hullám tavasszal lezajlott, nyáron már a legtöbb vállalat élni tudott az implementált megoldásokkal. Óriási kérdés volt, hogy az oktatási területen a szeptemberi iskolakezdésre hol fog tartani a piac, illetve az intézményeket működtető környezet. Őszre ezeken a területeken is megtörtént a felkészülés arra, hogy akár hibrid, akár otthoni oktatási rendszerrel elinduljon az új év. Persze lehet azon vitatkozni, hogy minden úgy működik-e, ahogy az emberek egy idealizált világban elképzelik az online oktatást, valószínűleg még sok mindent lehet rajta javítani, ettől függetlenül úgy gondolom, hogy amilyen hirtelen ez a feladat ránk szakadt, ahhoz képest a kulcsszereplők helyt álltak, teljesítették, ami tőlük elvárható volt. A következő szakasz, amin a következő években kell elgondolkodni, hogy mik azok a beruházások, amelyek a hirtelen kármentés miatt hátrább sorolódtak, és most úgy kerülhetnek újra felszínre, akár extra scope-pal, hogy lám-lám, a digitalizáció mennyit segített nekünk az üzleti folytonosságban. Ez a fázis még a tervezési szakaszában tart, a vállalatok több iparágban azt elemzik, hogy a gazdasági visszaesés után milyen alakú, V-, U- vagy W-alakú lesz a kilábalás, hol tartanak most, és melyik úton induljanak el. A gazdasági elemzők arra számítanak, hogy 2021 már a visszapattanás éve lesz. Remélem, hogy az inflexiós ponton már túl vagyunk, és a következő időszakban az elhalasztott digitalizációs projektek visszakerülnek a porondra, ráadásul talán egy újraértelmezett, kibővített támogatással.

GondaGabor2

A T-Systems működése, a projektek lezárása mennyire gyorsult az elmúlt egy évben?

Az első időszakban, amikor a lezárások elindultak, fénysebességgel kellett teljesíteni, ez egy teljesen érthető elvárás volt az ügyfeleink részéról. Nemcsak az eszközöket kellett őrült gyorsan biztosítani, hanem a körülményeket is. Borzasztó fontos volt, hogy abban az időszakban gyorsan reagáljanak azok a szolgáltatók, akik az internet-hozzáférést biztosítják az iskolák, a tanulók számára. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Telekom az első volt, amelyik lépett ebben a témában, az az időszak extra nyomás alá helyezte a szervezeteket, ezt felismerve a T-Systems is gyorsan és hatékonyan reagált. Utána picit visszaálltunk abba a működésmódba, amit korábban megszoktunk, azzal, hogy mi is otthonról dolgozunk, az egész Magyar Telekom-csoport egy hibrid munkavégzésre állt át, a munkavállalóink kétharmada egyértelműen távoli eléréssel dolgozik, a többiek is egyfajta kevert módszerrel. A nyomás csökkent olyan értelemben, hogy az első hullámot képesek voltunk kezelni technológiailag, és most készülünk arra, hogy a következő időszakban lesznek olyan feladatok és projektek a piacon, amelyek megint azt fogják igényelni, hogy egy nagyobb rendelkezésre állással vagy gyorsabb reagálással tudjunk majd megjelenni.

Globális jelenség volt, hogy tavaly tavasszal a vállalatok világszerte behúzták a kéziféket, elhalasztottak beruházásokat, ahol lehetett, költségeket faragtak le. Mennyire volt érzékelhető ez a hatás a hazai nagyvállalati ügyfeleknél?

Inkább átstrukturálódtak a megrendelések. Bizonyos megrendelések elmaradtak, de megjelentek a pandémia által kikényszerített gyors reagálások, amihez viszont azonnal szükség volt minden kapacitásra. A nyár folyamán a legnagyobb kérdés mindenki számára az volt, hogy a működését biztosítsa: megoldja a karanténhelyzetben zajló munkavégzést, szolgáltatást. Ezt a feladatot a nagyvállalatok, de a közintézmények is elvégezték: őszre adott volt a lehetőség, hogy egy második karanténhelyzetet már kezelni tudjanak a vállalatok és az iskolák is.

Most tartunk ott, hogy újra napirendre kerülhetnek az elhalasztott fejlesztések, mindez ugyanakkor már egy olyan szemszögből, hogy ezeken a beruházásokon a teljes üzlet, bevétel elszállhat, ha történik valami. A pandémia felgyorsította a digitalizációval kapcsolatos fejlesztéseket, ezt igyekszik mindenki kihasználni. Előnyben vannak azok a szereplők, akik már régóta jelen vannak a piacon ezért gyorsan fel tudják ismerni a változó igényeket gyártásban vagy akár a pénzügy területén és erőforrásaikat erre tudják mozgósítani.

A járványügyi helyzet és az azt követő válság hogyan hatott közbeszerzési piacra? A Magyar Telekom felől a negyedéves jelentéseken túl nem sok információ érkezik a nyertes közbeszerzésekről, miközben például a 4iG rendszeresen közzéteszi a nyertes projekteket.

Fontos különbség, hogy a Magyar Telekomra méretéből fakadóan a tőzsdei szabályok más határokat szabnak meg a közzétételi kötelezettséget illetően: a Magyar Telekom nem köteles ezeket a nyertes közbeszerzéseket bejelenteni. A T-Systemsnek komoly múltja van, ami nélkül ma nem lenne az infokommunikációs piac legjelentősebb szolgáltatója Magyarországon. Itt készült el a budapesti Futár rendszer, de az EESZT is itt született meg, ami a pandémia alatt lehetővé tette, hogy orvoslátogatás nélkül jussanak hozzá a legfontosabb gyógyszereikhez például a krónikus idős betegek. Számtalan ehhez hasonló fejlesztés kötődik a T-Systems-hez.  Ahogy a versenypiacon, úgy a közszférában is jelentős fejlesztések várhatóak az előttünk álló időszakban, melyekben a T-Systems vállalati környezetben szerzett tapasztalata és kompetenciái komoly értéket képvisel. A T-Systems felelőssége az, hogy ezt az értékteremtést a lehető legnagyobb hatékonysággal folytassa, ezért azokat a területeket helyezze a fókuszba, ahol a vállalat adottságai a legjobban kihasználhatóak – ezek egyike pedig éppen az a terület, amely Magyarország digitalizációjával foglalkozik. Itt közintézményekkel, önkormányzatokkal és városokkal kell együtt dolgoznunk azon, hogy az állampolgári, civil ügyfélélményt digitális megoldásainkkal javítsuk.

Hol lesz a helye a következő években a T-Systemsnek a közbeszerzésekben?

Szeretnénk a korábbi évek gyakorlatánál fókuszáltabban mozogni, vannak olyan témák, amiket kifejezetten szeretnénk a többi elé helyezni. Ilyen a digitális Magyarországhoz kapcsolódó területek. Három olyan fontos pillér van a jövőbeli struktúránkban, amelyekben vertikális vagy iparágra specializált képességekkel, mély tudással szeretnénk megjelenni, ezt pozícionálva szeretnénk a piacon jól szerepelni. Az egyik a banki digitalizáció, a másik az automatizálás, mesterséges intelligencia, 5G a termelő vállalatoknál és az agráriumban. A harmadikat a digitális Magyarország kifejezés fedi a legjobban, olyan szolgáltatásokat jelöl, amelyek Magyarország digitalizációját felhasználói szinten is segítik. Ebben benne vannak az okosváros megoldások, a közlekedési megoldások, energiahálózat-elosztás, energiagazdálkodás, smart grid típusú projektek, de az olyan szolgáltatási felületek is, ahol a magyar állampolgárok a magyar állam által nyújtott szolgáltatásokat veszik igénybe.

Az optimisták szerint sok szempontból a gazdaság több szegmensében nem a korábbi szintekre, hanem akár bőven afölé emelkedhet az aktivitás. Mik lehetnek ezek a területek?

Azokon a területeken várható lendületes fejlődés, ahol folyamatos volt a digitális fejlesztés, így nem jelentett visszaesést a járványhelyzet. Ilyen terület a pénzügyi digitalizáció, ahol az azonnali fizetési rendszer startja éppen 2020 közepén történt meg Magyarországon. Büszkék vagyunk arra, hogy ebben több jelentős pénzintézetet is támogathattunk.

Szintén folyamatos a fejlődés és erős fellendülésre számítunk az ipar és a mezőgazdaság területén, ahol a távközlési és IT szolgáltatások összehangolásával, IoT-vel és 5G-vel hatalmas lehetőségek nyílnak meg a szereplők előtt – Magyarországon is. De a korábban említett közigazgatás is ebbe az irányba mozdul.

2020-21 egyik fontos távközlési hívó szava az 5G. A mobilhálózatok folyamatosan épülnek, egyre több az elérhető 5G-képes eszköz, és ipari alkalmazásai is vannak már az új technológiának. A kérdés azonban továbbra is az, hogyan lehet monetizálni az 5G-technológiát, hogy legalább a masszív fejlesztési költségek megtérüljenek?

Magyarország élen jár az 5G hálózat elindításával, a 2016-an elfogadott uniós irányelv szerint valamennyi országban el kellett volna indítani az 5G hálózatot, ez 17 országban – köztük Magyarországon – meg is történt. A Magyar Telekom a hazai szolgáltatók közül elsőként 2020 novemberében el is indította a tavaszi spektrumértékesítési eljáráson értékesített 2100 MHz-es frekvenciasávon is 5G szolgáltatását, év végére pedig 30%-ra bővíti 5G hálózata lakosságra vetített lefedettségét a fővárosban. A lefedettség mellett hatalmas verseny folyik épp abban, hol és kik tudják ezt az eredményt üzleti előnyre fordítani. Gyártói partnereink szinte valamennyien keresik a felhasználás konkrét lehetőségeit. A gyártóipar területén a McKinsey legfrissebb elemzése az évtized végére a konnektivitás hatását a gyártóiparban 400-650 milliárd dollárra teszi.

Ebben a versenyben kimondottan jónak tartom a pozíciónkat a T-Systemsnél azzal, hogy egy kézből tudunk hálózati képességet, arra épülő infrastruktúrát és üzleti megoldást nyújtani a termelő egységeknek – például egy campus megoldást és az arra épülő 5G-t használó AGV technológiát. Természetesen azon dolgozunk, hogy ezt a hálózatot – ahogy a Magyar Telekom gigaerős hálózati infrastruktúráját is – minél gyorsabban lefordítsuk a vállalati felhasználók számára digitális megoldásokra, szolgáltatásokra.

IT-szolgáltatások ma már gyakorlatilag elképzelhetetlenek felhőalapú termékek nélkül, a T-Systemsnél mennyire hangsúlyos ez a terület az ügyfelek, bevételek, profit arányában? Mik a tervek ezen a területen?

A beruházások priorizálása a legtöbb területen felgyorsította a technológiák előretörését és a technológiai szolgáltatok piacra lépését. Ma mindenki a felhőről beszél egyértelműen beigazolódott, hogy a helyben felépített infrastruktúrát részben kiváltja vagy a legtöbb esetben inkább kiegészítheti a szolgáltatótól vásárolt felhőkapacitás. A lokális szolgáltatók fejlődő kínálata mellett megjelennek ezért a globális szereplők is a maguk előnyeivel és hátrányaival. A következő időkben a szereplők idővel egyre több szolgáltatással jelennek meg az olyan piacokon mint Magyarország. Erősödik a kereslet és ezzel együtt növekszik a kínálat is.

Egy informatikai vezetőnek elsősorban az fontos, hogy miként tudja a teszt- és fejlesztői környezeteket minél rugalmasabban biztosítani az üzlet számára. Az üzleti oldal viszont a nagy mennyiségű tranzakciót végrehajtani képes, gyorsan skálázható megoldásokat keresi. A vírushelyzet ezt a két igényt hozta nagyon gyorsan összhangba, márpedig ezt felhő nélkül szinte lehetetlen megoldani.

Azon kívül, hogy felhő, talán még fontosabb, hogy milyen felhő. A publikus megoldás mellett ugyanis meg kell olyan feltételeknek is felelni, mint bizonyos adatok lokális tárolása vagy a georedundancia. Ebben a T-Systems szintén előrébb tart: saját adatközpontunkban egy olyan, felhő alapú technológiákon nyugvó infrastruktúrát alakítottunk ki, amely például a publikus Azure felhő összes előnyét kínálja - helyben. A környezet mindazt tartalmazza, amit a nyilvános Azure, az operációs rendszertől a virtualizáción és az adatbázisokon át az alkalmazásokig – miközben az itt feldolgozott adatok garantáltan az országhatárokon belül maradnak.

A T-Systems már 15 felhő alapú ajánlatot kínál ügyfeleinek az Azure alapján. Elsősorban a cloud migrációt előkészítő és tervező szolgáltatásokról van szó. A koronavírus okozta helyzet miatt több ügyfélnél meglehetősen hirtelen jött a felhőre való áttérés, nem tudtak minden tekintetben felkészülni. Kérdésként merül fel, hogy, mennyire állnak ők maguk készen, mennyire állnak készen a rendszereik, hogyan kell levezényelni az átállást. Ehhez sok segítséget, iránymutatást nyújt a szakértő partner még akkor is, ha ez mindössze az ügyfél saját döntésének megerősítését jelenti.

A pandémia alaposan felgyorsította a digitalizációt, ma már nem egy nice-to-have feature, hanem gyakorlatilag a túlélés záloga. Hol tartanak a digitalizációban a magyar vállalatok, bankok, gyártó és termelő cégek és a hazai közigazgatás?

Az egyértelműen kirajzolódott, hogy amikor a globális lockdown elindult, akkor hirtelen mindenki hozzányúlt ehhez a témakörhöz. Első körben a távoli hozzáférés és a VPN-platformok bővítésére vonatkozó igények szöktek az egekbe, amitől persze a klienseszközöket gyártó és értékesítő cégek rettentő jól érezték magukat, rekordokat döntöttek, közben pedig azzal küzdöttek, hogy tudnak-e szállítani hirtelen annyi eszközt, amennyire szükség van. A vállalatok világszerte élesben tesztelhették, mi történik akkor, ha olyan külső hatás éri őket, ami miatt nem tudják tradicionális módon végezi a munkafolyamatokat, és körül kellett nézniük, mihez nyúlhatnak az üzleti folytonosság megtartása érdekében. A digitalizáció hirtelen valós témaként lépett elő, a vállalatvezetők azon gondolkodtak, hogy a már-már unalomig ismételt szlogent hogyan tudják megtölteni kézzelfogható tartalommal.

Azt látjuk, hogy az ügyfeleink ma már meg tudják fogalmazni, mit várnak a digitalizációtól, szerintem ez egy komoly lépés. Azt, hogy ebben a hazai vállalatok és cégek nem az élen vannak, azt számos kutatás feltárta, én mégis lehetőségként látom ezt magunk előtt. Van arra példa, hogy valaki nem az élről vezeti a csapatot: az, hogy éppen nem nálunk jelennek meg bizonyos trendek, technológiák ma lehet számunkra előny is, lehet, hogy nem járunk be kerülőutakat. 

Menyire igénylik a nagyvállalati vagy kormányzati ügyfelek más technológiák, például az AI, az IoT vagy a BigData alkalmazását?

A felhő egyértelmű fejlesztési terület, verseny- és közigazgatási piacon is megkerülhetetlen. Ebbe az irányba már mindenki lépett. Ami új és amit még nem feltétlenül tudnak kezelni a nagyvállalatok sem, az az adatok kezelése: felismerése, feldolgozása, felhasználása. Az adatgazdákodás az az új terület, ami felforgatja a jelenlegi infokommunikációs piacot. Az adat érték de még nem tudják feltétlenül monetizálni. aki ezt előbb megteszi, az behozhatatlan előnyre tesz szert.

A felhőstratégia ezért – amin ma a vállalatok 99 százaléka dolgozik – nem a kiindulópont, hanem a megoldás része. A kérdés az adatstratégia és ebben a rendelkezésre álló hálózatoknak, a telekommunikációnak és az informatikának egyaránt oroszlánrésze van. Pusztán az adatközpontok számának növekedése is jelzi azt az igényt, ami ezen a területen megjelenik világszerte: Az elmúlt 2 évben a Google, az AWS és a Microsoft közösen 111 új adatközpontot nyitottak, 52 ebből 2020-ban kezdte meg a működését a COVID-19 ellenére. Magyarországon a növekvő igényeket kitűnően kiszolgálja a T-Systems adatközpontja, mely a legmagasabb, TIER4-es minősítéssel rendelkezik, azaz bármilyen incidens esetén tökéletesen biztonságos. Ráadásul biztosítja az adatok hazai tárolását, ami egyre növekvő igény az ügyfelek részéről.

A mesterséges intelligencia fejlődése is magával hozza az adatgyűjtés és feldolgozás rohamos fejlődését. Ugyanilyen élénk az érdeklődés az IoT terén, ahol szintén nem a technológia maga a kérdés, hanem a megtérülésen túl az, hogyan tud hasznot hozni egy-egy beruházás.

Ezekre az áttörésekre már most számítani lehet és ezért olyan nagy a verseny az eredményes, üzletileg is értékes felhasználási lehetősége kialakítására. A Magyar Telekom és a T-Systems számára ez nem egy ismeretlen terep, az elmúlt években valamennyi területen komoly partnerekkel értünk el sikeres bevezetést vagy pilotot. Évek óta fogadja már a hívásokat a Telekom ügyfélszolgálatán Vanda,  a Telekom digitális ügyfélszolgálati asszisztense, erre a megoldásunkra alapozva februártól Magyarországon először szemészeti rendelésre foglal időpontot a Pécsi Tudományegyetem szakrendelésén Bella, az egyetem igényei alapján a T-Systems Magyarország által kifejlesztett mesterséges intelligencia. . Novembertől többféle gyártmányú és típusú targonca kihasználtsági adatait hangolja össze és teszi felhasználhatóvá a SmarTruck rendszerünk a Waberer’s-nél de ilyen a BorgWarner Kft. oroszlányi telephelyén 2020 óta tesztelt a Magyar Telekom által kiépített 5G-re továbbfejleszthető dedikál mobil hálózat - azaz campus network is. A hálózat tesztelésén túl a T-Systems három pilot megoldást kezdett el tesztelni a gyárral közösen. Önvezető targoncát is használó automatizált anyagmozgatást, vonalkód-olvasót a belső logisztikában és a gyártás-monitoring során alkalmazott vezeték nélküli gyártásvezérlést.

GondaGabor3

A T-Systems Magyarország piacvezető ICT vállalata, ez áll a cég honlapján, eközben a 4iG kimondott célja, hogy a T-Systemset megelőzve a vezető hazai IT-szolgáltató legyen. Hogy fér meg két dudás egy csárdában?

Ez a piac dinamikusan változik, ezt talán nincs, aki jobban látná, mint a T-Systems. A 4iG-re egyszerre tekintünk versenytársként és partnerként, ahogy egyébként az IKT piac számos szereplőjére, hiszen sokszor eltérő területeken meglévő kompetenciákat szállítunk egyazon vevő számára, elkerülhetetlen, hogy ismerjük egymást és együtt dolgozzunk. Ami biztos, hogy mi a saját utunkra fogunk fókuszálni, azon a pályán maradunk, amit kijelölünk magunknak. Én tavaly november óta vezetem a T-Systems Magyarországot, és mindenképpen szerettem volna építeni arra az örökségre meg hagyományra, amit az elmúlt években ez a cég felhalmozott. Ugyanakkor hamar világossá tettem, hogy egy egészen másfajta működést tervezek a csapattal. A mi víziónkban kevésbé hangsúlyosan jelennek meg az olyan mondatok, hogy melyik piacon mekkora szereplők szeretnénk lenni. Szeretnénk értéket teremteni a digitális megoldásainkkal Magyarországon, kivenni a részünket az ország digitalizációjából, legyen az államigazgatás, a privát szektor, nagy, közepes vagy kis vállalat. Mindeközben tudjuk milyen teljesítményt szeretnénk látni magunktól. Egy reális, teljesíthető pályát rajzoltunk ki magunknak, ezt a tulajdonos is elfogadta. Amit plusz elvárásként mindehhez megfogalmaztunk magunknak, az az, hogy a legjobb infokommunikációs munkahellyé szeretnénk válni.

Ha már a 4iG-ről beszélünk, 2019 végén meghiúsult a szakma által már gyakorlatilag lezártnak tartott deal, és a 4iG nem vásárolta meg a T-Systemset. Mi most a terve a T-csoportnak a magyar T-Systemsszel? Reális forgatókönyv, hogy újra eladásra kerül az IT-cég?

A változás a vállalati lét alapvetése, főként a technológiai, IT-szektorban gyakoriak a különböző tranzakciók, felvásárlások. Én korábban egy amerikai gyártó vállalatnál dolgoztam, a Hewlett Packardnál. Évente történt valamilyen akvizíció, ami a szervezetet befolyásolta valahogyan. A karrierem a Compaq Magyarországnál kezdődött, és nagyon csodálkoztam fiatal munkavállalóként, amikor egyik reggel bementem, és azzal fogadtak, hogy megvették a vállalatot. El sem tudtam képzelni, hogy ilyen lehetséges. Ezzel azt akarom mondani, hogy az iparágban ez nem egy soha nem látott jelenség, hogy egyes vállalatok felvásárolnak másokat. Különösen, ha stratégiai, taktikai szempontok mentén ez valamelyik vállalatnak releváns. A másik oldalról viszont ez nem történt meg 2019 végén, és ez mégiscsak újrarajzolta a piacot. Mindenki arra számított, hogy meg fog történni az akvizíció, és valamilyen szinten fel is készült erre, utána nagyon nehéz volt alkalmazkodni ahhoz a szituációhoz, hogy mégsem történt meg a tranzakció. Ez nehéz időszak. Az egyik oldalról borzasztóan nehéz elfogadni azt, hogy amivel eddig azonosultunk, amit képviseltünk, egyik pillanatról a másikra egy ilyen tranzakció részévé válhat. Ezen a T-Systems összes kollégája átment. Még kevésbé irigylésre méltó, amikor valaki fejben már felkészült arra, hogy elengedi azt, ami volt, majd közlik vele, hogy ja, mégsem. Ez megviselte a csapatot, voltak, akik az akvizíció hírére mondták azt, hogy akkor inkább másfelé építik a karrierjüket, voltak, akik a meghiúsulás után döntöttek a távozás mellett.

Nem számítunk arra, hogy a következő időszakban hasonló élményen kell átmenni. Büszkék vagyunk arra, hogy a Telekom-csoport tagja vagyunk, ez egy óriási előny számunkra. 2019-ben kialakult egy olyan gazdasági szituáció, melyben racionális döntés volt az értékesítés. Ez a helyzet azóta megváltozott, és a T-Systems ma sokkal nagyobb értéket tud teremteni a Telekom csoporton belül, mint azon kívül.

Úgy tudjuk, az eladás bejelentését követő hónapokban sok jó szakember hagyta el a T-Systemset. Mennyire érzékelhető az ő hiányuk, mennyiben sikerült pótolni őket, tudva azt, hogy hiány van a jó IT-szakemberekből?

Érdekes, hogy ez a percepció alakult ki. Az akvizíció körüli időszakban szorosan monitoroztuk az elvándorlást. Nem tapasztaltunk kiugró mozgást. Az viszont tény, hogy számos tudatos lépésünk volt bizonyos, a jövőbeni stratégiánkhoz kevéssé illeszthető területek kiszervezésével vagy akár értékesítésével. A szakemberhiány az IKT piac fellendülésével együttjáró jelenség, kétségtelenül nagy a verseny a kiváló szakemberekért. Ebben a versenyben mi is elindulunk, szerencsére jó adottságokkal: a Magyar Telekom és a T-Systems olyan szakmai közösség, ami a vonzó munkahelyen túl biztosítja azt a változatosságot és azokat a lehetőségeket, amiket a karrierjük elején vagy éppen továbblépés előtt álló szakemberek keresnek.  A T-Systemsben egyébként most is többszáz magasan kvalifikált és az ország legnagyobb IT/SI projektjeit menedzselő vagy ezekben dolgozó mérnök és IT szakember dolgozik. Vezető nagyvállalatok digitális projektjein dolgozunk, lokális ismeretekkel és tapasztalattal, de globális partnerkapcsolatokkal: a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom nemzetközi hátterével és a legnagyobb gyártók és tech cégekkel együttműködésben – ez ad alapot ahhoz az ambiciózus célhoz, amit magunk elé tűztünk, méghozzá ahhoz, hogy az IKT piac legvonzóbb munkaadójává váljunk Magyarországon.

A következő grafikonon a hazai IT-piac meghatározó szereplőit láthatjuk, a jobb felső sarokban a szolgáltatási képesség, a munkavállalói létszám és a bevételek szempontjából is a legnagyobb szereplővel, a T-Systems Magyarországgal. Ez az ábra hogyan fog kinézni két év múlva?

Magyar IT
Forrás: 4iG

Azt gondolom, hogy fent leszünk a jobb felső sarokban. Hogy más hol lesz, azt nem tisztem kommentálni.

A járvány hatására a Magyar Telekom, így a T-Systems dolgozói is többségükben otthonról végzik a munkájukat. Mennyire hatékony a home office?

Azt gondolom, hogy a home office legalább annyi pluszt hoz, mint amennyi mínuszt, nagyjából nullás az egyenlege. Egy őrült nagy plusz, hogy képesek vagyunk folytatni a munkánkat biztonságos körülmények között, ezt nem szabad alábecsülni, hiszen amikor már hozzászoktunk ehhez, hajlamosak vagyunk átlépni ezen. Emellett elképesztően hatékony is tud lenni, ha precízen meg vannak tervezve a megbeszélések, ezen felül nincs utazási idő, ami amúgy fél-egy órát is igénybe vehet reggel és este is. Azt tapasztaltam, hogy ezeket az időket a kollégák arra használták, hogy extra feladatot vállaljanak, így a home office valamilyen szinten csapdába is ejtette az áldozatait. Nagyon könnyen meg tud történni, hogy az ember reggeltől estig ott ül a monitor előtt, észre sem veszi az idő múlását. Viszont nem pótolható, amikor egy alkotó közösségben összegyűlnek emberek, és szabadon beszélgetnek az adott feladatokról. Ott kialakul egy olyan, semmivel nem pótolható interakció, ami a legtöbb munkahelyen az első számú megtartóerő. A kollégáink vágynak arra, hogy együtt dolgozhassanak, van, mikor csak ketten, van, amikor egy egész csapat. Sajnos a home office ezt nem tudja visszaadni, bármilyen technológiai eszközzel próbáljuk kiváltani. Zseniális eszközök vannak arra, hogy facilitáljuk a teamworkot, panaszra nem lehet ok, számtalan vállalat azzal tudta megőrizni az üzleti folytonosságát és a munkahelyeket, mert ezeket az eszközöket használni tudta. De álszent lenne, ha azt mondanám, hogy ez tökéletesen ki tudta váltani a közös együtt gondolkodást meg a folyosói beszélgetéseket. Nagyon sokan vágják már a centit, hogy mikor mehetünk végre vissza.

Milyen arányban alkalmazzák a home office-t? A járvány enyhülésével visszatérnek a dolgozók a munkahelyükre?

Lassan egy éve lesz, hogy a Magyar Telekom általános távmunkát rendelt el – 2020. március 13-án – amit nyáron különböző szabályokhoz igazítva oldott fel. Ősszel visszahoztuk a korábbi korlátozásokat, jelenleg is csak az tartózkodhat a székházban, akinek feltétlenül fontos. Ez azt jelenti, hogy egyszerre 150-200 telekomos kolléga van a székházban. Bár még nem látszanak a visszatérés keretei, a távmunka biztosan marad a járványhelyzet elmúltával is: a Magyar Telekom 40, a T-Systems Magyarország 60%-os távmunka arányról döntött, ami persze igazodik a munkavégzés típusához és bizonyos szintig a munkavállaló személyes igényéhez is.

Hogyan néz ki a T-Systems akvizíciós stratégiája? Mik a tervek Magyarországon, mely vállalatok a potenciális célpontok? Lehetnek a vállalatnak régiós ambíciói, vagy a T-csoporton belül le vannak osztva a lapok?

Semmi nincs leosztva, üzleti megfontolások fogják vezetni ezeket a döntéseket. Az, hogy nemzetközi szinten is terjeszkedjünk, nemcsak egy lehetőség, de valamilyen szinten elvárás is. Számos olyan jó gyakorlatot épített fel a T-Systems Magyarország, amit a Deutsche Telecom-csoport ettől a csapattól vár, hogy nemzetközi szinten is képviselje, ilyen például a közbringarendszer vagy az okosváros koncepció. Ebben vannak külföldi referenciáink, illetve futó projektjeink nyugat-európai piacokon, de a közép-európai régióban is. Releváns és piacképes mondanivalónk van, úgyhogy ezen a területen tovább fogunk építkezni. számítok arra, hogy a következő években is meg fogjuk mutatni magunkat a piacon.

Tavaly november óta irányítja a T-Systems Magyarországot. Mit vállalt, mik a céljai a vállalatnál? Kapott olyan konkrét elvárást, mint Dárdai Pál a Herthánál, hogy hány meccsen, hány pontot, milyen pontátlagot kell hoznia?

Miután a döntés megfogalmazódott bennem sokan kérdezték, hogy miért vállaltam el a T-Systems irányítását. Akkor és most is azt gondoltam, hogy jelenleg az infokommunikációs iparágban nincs izgalmasabb feladat, mint egy ilyen múltú vállalat jövőjének formálása. Természetesen a tulajdonos, azaz a Magyar Telekom elvárásain túl a sajátjaimat is megfogalmaztam: azt szeretném, hogy fenntartható és profitábilis vállalat legyen a T-Systems, ami digitális megoldásaival értéket teremt, amire minden ügyfél és minden munkatárs büszke, egy olyan hely, ahol jó közösségben jó dolgozni.

Disclaimer: A cikk szerzője 0,001 százalékot nem meghaladó részesedéssel rendelkezik a 4iG részvényeiben.

astrazeneca vakcina doboz
meghuztak a forintot mnb dontes utan meddig erosodhet1500
koronavírus járvány covid-19 vakcina oltás ampulla
országos gerincgyógyászati központ budai egészségközpont
izrael vakcina újranyitás

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
koronavirusszigoritas