bitcoin
Üzlet

Adóreform a kriptodevizáknál: nagy változások jönnek Magyarországon

Portfolio
Nagy bejelentést tett tegnap a Varga Mihály a kriptodevizákat illető adózással kapcsolatban, hiszen a pénzügyminiszter többek között azt is bejelentette, hogy a kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítése érdekében a 26,5 százalékos jelenlegi adóteher 15 százalékra csökkenhet, ez pedig több milliárd forintot hozhat a költségvetésnek, részben az adóelkerülés csökkentése révén.

Fájdalmas a mostani adórendszer a kriptobefektetőknek

A jelenlegi szabályok alapján – eltérő törvényi rendelkezés hiányában –a kriptovaluta átruházásakor keletkező jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, így az után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Amennyiben a jövedelmet a magánszemély nem magyar illetőségű társaságtól, vállalkozástól szerzi (ami a kriptovalutával való kereskedés esetében elég gyakori), a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megfizetnie, emiatt a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja az egyébként megállapított jövedelem 87 százaléka.

A nemzetközi vagyontervezéssel foglalkozó Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatóját, Magyar Csaba a Portfolio-nak adott decemberi interjújában arról számolt be, hogy abban az esetben, ha valaki magánszemélyként kriptodevizákkal kereskedik, akkor ez a jelenlegi szja-rendszerben egyéb jövedelemnek minősül.

Ez a legkedvezőtlenebb adózási kategória a magánszemély befektetőknek, ugyanis 15 százalék az szja, ami önmagában nem olyan sok, de ehhez még hozzájön felső korlát nélkül 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó. Az szja-t és a szochot azonban ilyenkor csak a jövedelem 87 százalékára kell vetíteni, vagyis emiatt 26,535 százalék a tényleges adóteher

– mondta a szakember, aki azt is hozzátette, hogy ennél a jövedelemnél csak a szerzési értéket lehet szembe állítani az értékesítési bevétellel, vagyis nincs lehetőség költségek elszámolására, továbbá a korábbi évek esetleges veszteségének figyelembevételére sem.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A hagyományos tőkepiaci tranzakciók estében, például részvényeken realizált árfolyamnyereség esetén, ha valakinek van 100 egységnyi nyerő trade-je, és 90 egységnyi vesztes trade-je, akkor a különbséget jelentő 10 egységnyi nyereség képezi az adóalapot.

A kriptodevizáknál ezzel szemben az előző példánál maradva a 100 egységnyi nyerő trade képezte az adóalapot, amiből 26,5 egység az adó, a 90 pedig az egyén vesztesége volt, tehát nettó 16,5 egységnyi vesztesége volt a befektetőnek

– magyarázta Mogyorósi Attila, a Coincash.eu ügyvezetője. Hozzátette: a magánszemélyként való bányászatban is ugyanez érvényes, a költségeket nem lehet adóalap-csökkentésként elszámolni, de a nyereség adóalapot képez. Gazdasági társaság esetében már más a helyzet, hiszen a például a bányagép ráfordításait be lehet vonni az adóalapba, így szembe lehet állítani a költségeket a bevétellel.

Mi jöhet ezután?

Az új szabályok alapján a kriptoeszköz-értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül

és az után szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.

A gyakorlatban tehát az előző példánál maradva, a 100 egységnyi nyerő trade-et szembe lehet állítani a 90 egységnyi vesztes trade-del, így a 10 egységnyi különbség képzi az adóalapot, amelyből az szja 1,5 egységet tesz ki, az egyén adózott nyeresége pedig 8,5 egység lesz, ami jóval kedvezőbb, mint a korábbi példában számolt 16,5 egységnyi veszteség.

Ez mindenképpen egy jelentős lépés az adóelkerülés ellen, ugyanakkor az adótörvény adta lehetőségek alaposabb vizsgálatával ennél akár kedvezőbb lehetőségek is elérhetők ma Magyarországon

- mondta Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.

Szintén nagy előrelépés a magyar szabályozási környezetben, hogy megjelentek a kriptoeszközökre vonatkozó fogalmi meghatározások, így az szja törvény alkalmazásában kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Fajcsák Gábor ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy maga a "megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia" megfogalmazás nem feltétlenül ad pontos definíciót arra, hogy mely eszközöket nevezhetjük kriptoeszköznek, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mennyire gyorsan fejlődik az ökoszisztéma.

A javaslat szerint továbbá kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek azt az ügyletet kell minősíteni, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez.

Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át az ügylet adómentes.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül. Jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére és az ügylethez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat. Viszont nem kell (nem lehet) ügyleti bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl.: kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek).

Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megelőző két évben elszenvedett veszteséget az adott év nyereségével szemben el lehet számolni, tehát ha első évben veszítek 1 millió forintot, a következő évben 2 millió forintot, az azt követőben pedig nyerek 4 millió forintot, akkor a példa szerint a nyereséges évben csak 4-2-1=1 millió forint után kell adózni - tette hozzá Fajcsák Gábor.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania, melyet megtehet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában.

Átmeneti rendelkezés alapján azon magánszemélyek, akik 2022 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, az új szabályok szerint megállapíthatják a jövedelmet és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarországon az szja esetében az adókötelezettség 5 év után elévül, akkor ez 2017-ig visszamenőleg kvázi adóamnesztiát jelent.

Mivel a magánszemélyeknek az átmeneti szabály alkalmazására először 2023 elején, a 2022-es adóbevallások benyújtásakor nyílik lehetőségük, ezért addig még a megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos magasabb adókötelezettség és a bírság lehetősége továbbra is fennáll

– hívta fel a figyelmet a kockázatra Fajcsák, utalva rá, hogy a kriptodevizákon idén realizált jövedelem továbbra is egyéb jövedelemként viseli a közterheket, vagyis az idei évre ugyanúgy 26,5 százalékos tényleges adóteher vonatkozik.

Az új adóterv talán egyik legfontosabb célja, hogy csökkentse az adóelkerülést, hiszen a kriptobefektetők számára az eddigi szabályozás kifejezetten előnytelen volt így sokan választhatták az adóelkerülést, viszont a 15 százalékos szja már sokkal vonzóbb lehet, hiszen ehhez már hozzá van szokva a magyar lakosság, tehát ezt valószínűleg a kriptobefektetők is (nagyobb) örömmel befizetik majd. Ha előbbi megvalósul, akkor a kormány jelentős adóbevételekre számíthat, hiszen jelenleg Magyarországon közel 300 milliárd forintnyi kripoeszközben tartott vagyon lehet Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarorszag Egyesület (BCME) elnöke szerint, aki a Forbes-nak nyilatkozott. Ez eddig lényegében kívül esett az adóhatóság látókörén.

Címlapkép: Nik Oiko/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

forint ezres
GettyImages-1233503994
GettyImages-1321879289
medvetozsdebika_frankfurtitozsde
a moore hungary menedzsmentje
hacker
benzin
peking kina

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
a moore hungary menedzsmentje