trader
Üzlet

Egy pillanat is elég, hogy felforduljon a világ a tőzsdéken

Augusztusban a világ hitetlenkedve követte a felgyorsult afganisztáni eseményeket: egy húszéves rend omlott össze pillanatok alatt. A tőkepiacon is gyakran fordul elő, hogy az egyik pillanatról a másikra alapjaiban változik meg a világ rendje. Két ilyen tőkepiaci Kabul pillanatot mutat be a mai írás.

Kabul-pillanat

Azt hiszem, először nem árt tisztázni, hogy mit nevezek Kabul-pillanatnak. Ez a kifejezés az elmúlt hetek Afganisztánnal kapcsolatos eseményeiből származik. Az Egyesült Államok hadserege húszévnyi afganisztáni tartózkodás után a külső szemlélő számára döbbenetes hirtelenséggel kivonult az országból. És ezt a kivonulást kihasználva a tálib erők minden előzetes várakozásnál sokkal gyorsabban megszerezték az uralmat. Így vált markánsan ketté az afganisztáni történelemben a 2021 júliusi és a 2021 szeptemberi hónap.

Kabul-pillanatok az élet minden területén léteznek, legyen szó a világpolitikáról, egyes régiók és országok sorsáról, valamilyen globális tőkepiacot megrázó eseményről, vagy csak szimplán egy vállalat sorsát döntően befolyásoló eseményről. Kabul-pillanat az, amikor villámgyorsan következik be jelentős változás. Ilyen momentum volt például a hirosimai atombomba ledobása, a berlini fal leomlása, és a tőkepiacon jóval túlmutató 2008-as Lehman Brothers csőd.

A Kabul-pillanatok során általában valamilyen korábban legyőzhetetlennek hitt, az adott területet addig uraló erő elengedi a rend szabályozását, vagy szembetalálkozik egy még nála is nagyobb erővel. A tőkepiacon ez a mindennél nagyobb erő a sokszor a Kabul-pillanatokat megelőző években elnyomott piaci racionalitás. Nagyon gyakori az élet bármely területén az, hogy az adott Kabul-pillanatot megelőző hetekben, hónapokban, sőt akár években már szép lassú változás zajlik, ami egyre nagyobb kényszerítő erővel nyomja az addigi világrendet fenntartó erő vállát.

A Kabul-pillanat megrázó ereje abban rejlik, hogy a nagyközönségnek hetek, napok, órák, sőt bizonyos esetekben percek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy felismerje a világrend megváltozását. A tőkepiacon pontosan ez a fajta szűk időhorizonton koncentrálódó együttes befektetői felismerés adja az ilyen szituációk veszélyét. Hirtelen kerül ugyanis mindenki az egyik oldalra, ami az árfolyamok összeomlásához vagy felrobbanásához vezet.

A mai írás két komoly tőkepiaci Kabul-pillanatot mutat be. Az egyik a percek alatt lereagált svájci frank intervenciós árszint 2015 januári elengedése. A másik pedig a kínai technológiai szektor szabályozásával kapcsolatos eseményeket mutatja be.

A svájci frank

A svájci frank árfolyama a 2008-2009-es válság és 2011 között nagyon markáns erősödésen ment keresztül. Az 1,6-es szintek fölül egészen az 1,1-es szintek alá történt meg mindössze három év alatt a svájci fizetőeszköz 50 százalékos felértékelődése egy olyan devizapárban, aminél előtte évente néhány százalékos mozgás is szignifikánsnak minősült. A svájci menekülőeszköz erősödése nagyon sokakat sokkolt szerte Európában, és a paritás megközelítése után az SNB, a svájci jegybank is lépésre szánta el magát, amikor 2011. szeptember 6-án 1,20 svájci frank/euró minimumárat állapított meg.

A svájci monetáris hatóságot a frank túlértékelődése, és az ezzel okozott deflációs veszély kényszerítette erre rá. Mivel egy saját deviza gyengítésénél (teoretikusan) végtelen puskapor áll az adott jegybank rendelkezésére, ezért a piac hónapokon át tartó tesztelgetés után a 2013-as évben és a 2014-es év jelentős részében már maximálisan tiszteletben tartotta az SNB akaratát. Itt egy több mint kétéves időszakban meg sem közelítette az árfolyam a deklarált jegybanki intervenciós szintet. Az EUR/CHF úgy mozgott 1,21 és 1,26 között, mintha ott sem lett volna a svájci jegybank.

A gondok 2014 végén kezdtek jelentkezni.

Ekkor érlelődött már az EKB eszközvásárlási programja, ami az euró leértékelődéséhez vezetett a szabadon kereskedett devizákkal szemben. A dollár az euróval szemben 2014 második félévében 1,36-ról 1,20-ig erősödött (és még itt a folyamatnak messze nem volt vége). A svájci frank jegyzése egyre jobban megközelítette az 1,20-as bűvös szintet az euróval szemben, egyre gyakrabban tesztelte azt, és egyre kisebbeket pattant onnan. A többi már történelem. A svájci frank árfolyama az euróval szemben így alakult 2008. január 1. és 2015. december 31. között havi gyertyákkal:

A Kabul-pillanat a kék nyíllal jelölt 2015. január 15-i napon jött el, amikor az SNB az egyik pillanatról a másikra kiállt a svájci frank erősödésének az árfolyamkorlátja mögül. Percek alatt erősödött 30 százalék körüli mértékben a svájci frank árfolyama, hatalmas turbulenciát okozva a világ tőkepiacain. Talán ez a svájci frank eset a legtökéletesebb tőkepiaci Kabul-pillanat.

Alibaba

Messze nem volt ilyen erős rövidtávú árfolyamhatása, de lassan egy évvel a történtek után már egyértelműen azt lehet mondani, hogy „gamechanger” momentum volt a kínai technológiai szektor megítélésével kapcsolatban az esemény, amikor tavaly ősszel betiltották az Ant Group IPO-ját. Az Alibaba 2020. július 1. és 2021. szeptember 16. közötti grafikonja napi gyertyákkal így mutat:

kabul-tokepiac-chart2-alibaba

A zöld karika mutatja az ominózus pillanatot, ami azóta jól láthatóan egy komplett eseménysorozatot indított el, a kínai állam az ország technológiai szektorán szűkebbre fogta a gyeplőt. Mindössze szűk tizenegy hónap telt el az esemény óta és az Alibaba árfolyama lefelezett, miközben ezalatt a Nasdaq-100 index 40 százalékot emelkedett. (Ez az Alibaba részéről 64 százalékos alulteljesítés.)

Az Alibaba (és a kínai technológiai szektor) története annyiban más a svájci jegybankéhoz képest, hogy itt az erős fél nem önként (másképpen fogalmazva a tőkepiaci folyamatok kényszerítő ereje által) hagyott el egy addig betonbiztosnak hitt világrendet, hanem egy még nála (náluk) is nagyobb erejű szereplő döntésének, illetve döntéssorozatának a hatására.

Mind a svájci frank, mind pedig a kínai technológia esete azt az örök igazságot mutatja, hogy semmi sem örök, bármi megváltozhat. Ennek pedig nem árt tudatában lenni napjainkban. Ugyanis immár lassan tizenhárom éve mindent felülír a tőkepiacon egyetlen meghatározó erő jelenléte, nevezetesen az, hogy az extrém jegybanki pénzbőség korában élünk. A 2021-es év arról szól eddig nagyon sok eszközben, hogy a befektetők ezt az „ideiglenes monetáris intézkedést” elkezdték örök időkre velünk maradónak tekinteni. Nekik azonban fel kell tenniük maguknak egy kérdést, ami így hangzik:

Lesz-e a Fednek a pénznyomtatással kapcsolatban Kabul-pillanata?

Az írásnak holnap folytatása következik, ami megpróbál erre a kérdésre válaszolni.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Michael Nagle/Bloomberg via Getty Images

tanár iskola tanító pedagógus szomorú
euró eurózóna válság
toy shortage

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
karácsony gergely facebook