kína
Üzlet

Kötvénypiac: vigyázó szemeteket Pekingre vessétek!

A kínai kötvénypiacon látott folyamatok, kombinálva az egyre mélyülő globális energiaválsággal és az infláció elszabadulásával, a főbb jegybankok kötvényvásárlási programjának lassulásával, a dollár erősödésével, a koronavírus delta-variánsának terjedésével, és az ipari és logisztikai kapacitások szűkösségével, együtt egy kifejezetten ártalmas kombinációt jelentenek a fejlődő országok kötvényeire nézve. Hová érdemes ilyenkor fordulni? Maradnak a reáljószágok, és azon belül is elsősorban a részvények, amelyek a pénzügyi megtakarítások és befektetések területén jó eséllyel védelmet nyújthatnak az infláció ellen. Azonban közülük sem mindegyik.

Szigorít a kínai jegybank

Múlt héten a kínai jegybank (PBOC) az idei év legnagyobb likviditásszűkítését hajtotta végre a kínai bankrendszerben. Mindössze 10 milliárd jüan (1,6 milliárd dollár) rövid lejáratú forrást ajánlott fel a bankoknak, ami a lejáratokat is figyelembe véve 330 milliárd jüan nettó likviditás kivonást eredményezett. A jegybank a megelőző öt napban napi bruttó 100 milliárd jüant pumpált a bankrendszerbe, hogy a nemzeti ünnep előtti időszakban növelje a likviditást, és ezáltal enyhítse a bankoktól származó, szezonális készpénzigény okozta likviditáshiányt a negyedév vége felé. Az Evergrande Csoport körüli pénzügyi bizonytalanságok miatt a politikai döntéshozók ugyancsak szükségesnek vélhették a rövid források bővítését egészen a múlt hét közepéig.

A drasztikus likviditásszűkítés azt sugallja, hogy a kínai vezetés komolyan gondolja a monetáris kondíciók szigorítását. A kínai állampapírhozamok június közepétől egészen szeptemberig süllyedő röppályán mozogtak, a piaci szereplők ugyanis arra számítottak, hogy a jegybank reagálni fog a gazdasági lassulásra, és csökkenteni fogja a bankok kötelező tartalékrátájának szintjét. A befektetők most viszont valószínűleg csalódottak lesznek amiatt, hogy a likviditásbőség megszűnhet, ráadásul egyre kisebb annak a valószínűsége, hogy a kínai jegybank a közeljövőben csökkenti a kötelező tartalékrátát. Ez pedig feltehetően további felfelé irányuló nyomást gyakorol majd a belföldi kötvények hozamára. A 10 éves referencia államkötvény hozama augusztusban 14 hónapos mélypontra, 2,81 százalékra csökkent, azóta viszont 2,91 százalékra kúszott vissza.

Az Evergrande-hatás

A rendszerszintű kockázatot hordozó Evergrande fizetésképtelensége eladási és leminősítési hullámot indított el a kínai ingatlanfejlesztők körében. A Kaisa Csoport három év múlva lejáró kötvényének árfolyama július óta lefeleződött. Hasonló vesszőfutásban volt része a Xinyuan Real Estate rövid kötvényeinek is, miután a Fitch Ratings „C”, azaz erősen spekulatív kategóriába rontotta az ingatlanfejlesztő adósságpapírjait a cég adósságának átütemezésére tett lépéseit követően. A többi ingatlanfejlesztő, úgymint a Sunac, a Fantasia, a Sinic, a Country Garden és a Vanke eladósodottsága is súlyos aggodalomra ad okot, tekintettel arra, hogy a rövidtávon esedékes kötelezettségeik lényegesen felülmúlják a likvid eszközeik nagyságát.

Nem meglepő módon a Bloomberg által összeállított index, amely a dollárban denominált, magas kockázatúnak ítélt kínai kötvények felárát mutatja a hasonló futamidejű amerikai állampapírok hozamához képest, alig pár hét leforgása alatt 800 bázispontról 1 800 bázispontra ugrott, amely a kínai államkötvények esetében is hozamemelkedéshez vezetett. A nemfizetési kockázatukkal szembeni védelemért fizetett biztosítás (CDS) ára pedig megduplázódott, azonfelül a kínai részvények piaci volatilitása is számottevően nőtt.

Mindez egybeesik az egyre mélyülő globális energiaválsággal és az infláció elszabadulásával, a főbb jegybankok kötvényvásárlási programjának lassulásával, a dollár erősödésével, a koronavírus delta-variánsának terjedésével, és az ipari és logisztikai kapacitások szűkösségével, amely így együtt egy kifejezetten ártalmas kombináció a fejlődő országok kötvényeire nézve.

A külföldi kötvénybefektetők egy része vélelmezhetően máris hátat fordított a kínai kötvényeknek azok után, hogy soraikat megtizedelte az Evergrande részleges fizetésképtelensége, és a remélt állami mentőcsomag elmaradása. (Csekély vigasz a befektetőknek, hogy a csődben ludas vállalati vezetőkre börtön vár, ami talán a legenyhébb ítélet lehet a számukra). A politikai vezetők utasítására felfüggesztették a bajba jutott ingatlanfejlesztő működését, egyúttal a pénzüket követelők sorának végére zavarták az offshore kötvénytulajdonosokat. A „szabad világgal” ellentétben a kínai állami tisztviselők láthatóan semmiféle együttérzést nem mutatnak a kötvénybefektetők irányába, nem támogatják a megmentésüket, miképpen a szociális biztonsági háló programokat sem, például a munkanélküli segélyt vagy az állami pénzekből által finanszírozott jólétet. A „szocializmus kínai modellje” alatt a Kommunista Párt nem hajlandó tovább „szocializálni” a vállalati veszteségeket, miközben korábban privatizálta a nyereséget. A növekvő politikai és monetáris szigor, és az ezzel járó korrekció a helyi ingatlanárakban minden bizonnyal véget vet a gyors gazdasági növekedés és vállalati mentőcsomagok időszakának Kínában, amely így kevésbé lehet vonzó a jövőben a pénzpiaci tőkebefektetők körében.

Rosszak a kilátások

A következmények már most tetten érhetőek a fejlődő országok kötvénypiacain, ahonnan az elmúlt hetekben több milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a nemzetközi befektetők. Hovatovább a nyersanyagfüggő országok devizái is komoly nyomás alá kerültek a terebélyesedő energiaválság közepette (mellékesen szólva komoly ellenszelet fejtve ki az MNB forinterősítő és hosszú hozamok stabilizációjára irányuló törekvéseivel szemben). A gazdasági növekedést illető lefelé mutató kockázatok figyelemre méltóak, miközben a költségvetési hiányok, és az államadósság szintje rekordokat dönt több fejlődő országban. Két év múlva a Covid-járványt követő normalizációnak kellene eljönnie, de az infláció, valamint a nyomában megindult béremelkedés a globális áruhiánnyal (pl. chipellátás) karöltve keresztülhúzhatja a számításokat, mert a monetáris döntéshozókat akaratuk és minden korábbi határozott ígéretük ellenére kamatemelésre kényszerítheti, ami megakaszthatja a kilábalás folyamatát, az ikerdeficitek és az adósságráták érdemi mérséklődését.

Szerencsés esetben az infláció mostani felpörgése valóban átmenetinek bizonyul, ahogy azt a jegybankárok várják, és így a kötvényhozamok emelkedése is megállhat a fejlett országokban. Ha ez be is következik, a kínai monetáris szigorítás és gazdasági lassulás jövőre ettől még éreztetheti hatását a nemzetközi piacokon. Emellett az ellátási láncok akadozása sem fog rendeződni néhány hónap alatt, ami viszont a kockázati prémiumok emelkedésén keresztül a fejlődő piaci kötvényhozamokra fejthet ki tartós felfelé irányuló nyomást, minekutána az állami és vállalati adósságok refinanszírozása drágábban oldható meg, és adott esetben, a kockázati étvágy apadásával akár még nehézségekbe is ütközhet. A lakossági fogyasztás lendületét veszti, a fejlődő gazdaságok sérülékenysége pedig összességében nőhet.

Amennyiben ez a forgatókönyv valósul meg, a fejlődő országok fix hozamú papírjainak vonzereje még inkább elhalványul, és ez alól természetszerűleg a magyar államkötvények sem lesznek kivételek. A 10 éves forint-denominált államkötvény hozama augusztus óta mintegy 100 bázispontot jött fel, és jelenleg 3,6 százalékon áll, ami megközelítőleg 7 százalékos csökkenést okozott a kötvényárfolyamban. Négy százalék feletti infláció mellett a MÁP+ kötvényeken elvékonyodó reálhozam sem tűnik már annyira vonzónak ahhoz, hogy a lakosság ugyanolyan lelkesedéssel és vehemenciával vegye őket, ahogy ezt a korábbi években tette.

Maradnak a reáljószágok, és azon belül is elsősorban a részvények, amelyek a pénzügyi megtakarítások és befektetések területén jó eséllyel védelmet nyújthatnak az infláció ellen. Közülük sem mindegyik azonban (ingatlanárakra, a hosszabb megtérülést ígérő technológiai és gyógyszeripari szektorra például potenciális fenyegetést jelent a piaci kamatok emelkedése), leginkább csak azok, amelyek kedvező irányban érzékenyek az emelkedő hozamokra (pl. bankok) és energiaárakra (pl. gáz-, olaj-, és szénkitermelők, azaz nevetséges módon mindazok az energiatársaságok, melyeket az Európában zajló ESG hisztéria az elmúlt években a partvonalra száműzött).

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

minimálbér
vlagyimir putyin
vlagyimir putyin
maszk
covid koronavírus maszk getty stock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Portfóliókezelő menedzser

Portfóliókezelő menedzser
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi és eladási zónákat azonosítunk, melyek a trendekkel kiegészítve szuper hatékony párost alkotnak.
FrankfurtiTőzsde