címlapkép_Vegh_Wolf_0001
Üzlet

Itt a legújabb 50 hazai vállalati sikersztori - De miért éri meg tőzsdére menni?

Portfolio
Újabb 50 hazai sikersztorit gyűjtött össze idén a Budapesti Értéktőzsde a kkv-szektorból, amelyeket a hazai közép- és nagyvállalatok vezetőinek szóló őszi rendezvényén, a BÉT50 konferencián mutat be a héten. A legfrissebb BÉT50 kiadványban szereplő vállalatokról, a finanszírozási lehetőségekről, a tőzsdei bevezetési tervekről beszélgettünk Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával és Wolf Lászlóval, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesével. Szóba került az is, hogy miért éri meg manapság a tőzsdén lenni és hogyan lehet növekedésre használni a tőzsdét.

Évek óta gyűjti a BÉT a hazai középvállalati sikersztorikat. Mennyire volt nehéz az idei lista összeállítása?

Végh Richárd: Immár hatodik éve készítjük el a kiadványt, így eddig összesen 300 középvállalati sikersztorit tudtunk bemutatni. Idén volt bennünk kis aggodalom, hogy mennyire lesz vajon nehéz az ötven újabb inspiráló céget összegyűjteni, de idén gyorsan felpörögtek a jelentkezések. Ennek valószínűleg az az oka, hogy nő a magyar gazdaság és ahogy fejlődik a gazdaság, egyre több cégnek vannak jó eredményei, számai, bővül a lista. Ez nemcsak a BÉT 50-re igaz, mi folyamatosan elemezzük a tőzsdeképes cégek listáját is. Míg 2016-ban 300 olyan kkv volt, amelyről úgy gondoltuk, hogy tőzsdeképes, most már közel 500 ilyen cég akad.

Az elmúlt években számtalan középvállalatot bemutatott kiadványában a BÉT. Lehet különbséget tenni (jellemző tevékenységi kör, tulajdonosi struktúra, szervezeti felépítés, potenciális tőzsdeképesség alapján) a korábban bemutatott és a mostani cégek között?

Végh Richárd: A kiadvány koncepciója az, hogy nem specializáljuk szektorra vagy téma mellé, inkább kialakul a végére, hogy az adott 50 cégre mi a legjellemzőbb. Azt már a tavalyi kiadványban is láttuk, hogy az IT erősödött, és idén már az egyik legnagyobb számosságú szektorrá vált a kiadványban. A pandémia, a lezárások, a digitalizáció felgyorsulása kapcsán ez nem is meglepő. Ez jó hír, mert a tőzsdéken az IT cégek egyre fontosabbá válnak, és optimizmusra ad okot, hogy a magyar gazdaság is ki fogja termelni azokat az IT cégeket, amelyek előbb-utóbb tőzsdei cégként is megjelenhetnek.

Jellemzően milyen profilú, méretű cégekről van idén szó?

Végh Richárd: A legnagyobb cégeink több 100 milliárdos árbevételűek, de vannak ennél jóval kisebbek is. Az IT szektor a legnépesebb, de az építőipar is jelentős számban képviselteti magát, és a szokásoknak megfelelően a feldolgozóipar különböző ágazataiból is sok cég van.

Hogyan sikerült a kilábalás a pandémia időszakából az új BÉT50 vállalatoknak?

Végh Richárd: Ez a kiadvány a 2020-as év számait tartalmazza, amely alapján el lehet mondani, hogy mindannyian növekedni tudtak tavaly. Nőtt az árbevételük, a hatékonyságuk, a profitmarzsuk, ez az 50 cég egy olyan szegmensét jelenti a magyar vállalati körnek, amely a megváltozott piaci környezet nyertese lett.

Tudna példákat mondani olyan új BÉT50 cégekre, amelyeknek a következő években akár tőzsdére is léphetnek?

Végh Richárd: A 300 darab BÉT50-es cég körében a két legnépszerűbb szolgáltatás az ELITE Program - ebben már több mint 60 cég vesz részt, a fele el is végezte-, és a Növekedési Kötvényprogram. Az MNB által felépített kötvényprogram most nagyon vonzó finanszírozási forma a vállalatok körében, ennek köszönhetően a BÉT Xbond piac dinamikusan növekszik, a BÉT 50-es cégek közül is sokan igénybe veszik ezt. Vannak részvénykibocsátások is, de ez egy hosszabb és lassabb folyamat, mindenesetre vannak tervek, több cég is van, amelyik 2-3 éves időtávon fontolgatja a tőzsdére lépést.

Figyelemmel kíséri a Budapesti Értéktőzsde a korábbi BÉT50-es vállalatok pályáját? Azoknál milyen sikerekről lehet beszámolni?

Végh Richárd: Ez egy üzleti klub is, nemcsak arról van szó, hogy elkészül egy kiadvány, és onnantól kezdve megszűnik a kapcsolat a cégekkel. Évente többször vannak rendezvények a konferencia mellett is, amelyek az utóbbi másfél évben inkább online formában zajlottak, de remélem, hogy hamarosan visszatérhetünk a személyes találkozókhoz. Összességében ez egy elit köre a magyar vállalatoknak, Magyarországon körülbelül félmillió vállalat van bejegyezve, ez a 300 cég tényleg a top.

Vegh_Wolf_0007

Idén az OTP Csoport támogatja a kiadványt, ahonnan kikerülhetnek a jövő tőzsdei vállalatai. Miért fontos az OTP-nek a tőzsdei jelenlét?

Wolf László: Egy univerzális bank vagyunk, jelenleg 11 országban vagyunk jelen. A tőkepiac kiemelten fontos számunkra, több okból is. Elsődlegesen azért, mert a tőzsdei jelenlét a működésünk meghatározó eleme, elmondható, hogy sikeresek vagyunk a tőzsdén, az árfolyamunk folyamatosan növekszik, a piaci értékünk több európai nagybankét megközelítette. A sikeres tőzsdei jelenlétünk pedig az üzletünket is segíti, egy jó „marketingeszköz”, növeli az ügyfelek bank iránti bizalmát Magyarországon és a határainkon kívül is. Segít bennünket az akvizíciós folyamatokban is, a hatósági engedélyezési eljárások során. Ebben az esetben is fontos szempont, hogy a befektetők hogyan értékelik a céget. Jó érv mellettünk, hogy mi egy egészséges, jó vállalat vagyunk, a világ nagy, professzionális befektetői is magasra értékelnek minket.

Másrészt egyre több ügyfelünk vásárol kötvényeket, részvényeket a tőzsdén, és ahhoz, hogy őket a megfelelő minőségben ki tudjuk szolgálni, hogy megfeleljünk a digitalizációs elvárásaiknak sokat fejlesztettünk és fejlesztünk jelenleg is. Fontos a kiegyensúlyozott tőzsdei kapcsolat, hogy jó szolgáltatást tudjunk nyújtani, legyen szó értékesítésről vagy naprakész elemzésekről. Nem utolsósorban vannak olyan ügyfeleink, akiket a tőzsdéhez irányítunk, ha tőkéhez akarnak jutni, ugyanis számukra a hiteloldali finanszírozás mellet jó lehetőség a tőzsdei megjelenés.

Végh Richárd: Az OTP Bank tőzsdei sikere, fejlődése meghatározó és egy jó példa nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban arra, hogy hogyan kell modernizálni és folyamatosan előre vinni egy céget. Ha arról beszélünk, hogy hogyan kell növekedésre és akvizíciókra használni a tőzsdét, akkor az egyik legjobb példa az OTP storyja.

Mit mutat az OTP példája, hogyan lehet növekedésre használni a tőzsdét?

Wolf László: Bár klasszikus módon tőkét a tőzsdén keresztül nem szereztünk, hiszen a növekedést saját erőből, az éveken át felhalmozott profitból hajtottuk végre, nekünk inkább az volt a fontos, hogyan értékelik a bankot, hiszen a piac a tőzsdén igen jól követhető értékítéletet mond a tevékenységünkről. Ez pedig az akvizícióknál döntő szempont, érv lehet.

Végh Richárd: Az OTP példája is azt mutatja, hogy a tőzsdei jelenlétnek nem egy oldala van, nem csak a finanszírozás vagy a tőkeszerkezet miatt lehet rá szükség, hanem nagyon sok elemből áll össze: az üzleti bizalom, a láthatóság, a transzparencia, az eredmények nyilvánossága is szempont.

A bankok, így az OTP is többek között vállalati hiteleket kínál a vállalatoknak finanszírozásként, a BÉT pedig tőkeoldali finanszírozást. Melyik a vonzóbb? Melyiket válassza most egy növekedni kívánó, tőzsdeképes hazai kkv?

Wolf László: Ha már tőzsdeképes egy kkv, akkor gyorsan növekedni akar, akkor a tőzsde egy jó tőkeoldali finanszírozást jelent. Ha egy vállalat normál növekedési pályán van, és nyereséges, azt általában meg tudja tenni banki finanszírozással. Egy adott vállalat ha gyorsan akar növekedni, akkor az részben finanszírozható profitból, valamennyire hitelből, de ha ezzel felborulna az eladósodottság és a saját tőke egészséges aránya, akkor célszerű tőkét bevonni, a BÉT erre kiváló lehetőséget nyújt. Vannak befektetők, jó termékek, és ami korábban nem volt, most már nemcsak a legnagyobb vállalatok számára áll ez a lehetőség rendelkezésre, hanem a közepes vállalatok számára is.

Végh Richárd: A tőzsde sokszor nem csak egy finanszírozási döntés, nagyon sok célt tud szolgálni. Például elképzelhető, hogy egy családi működési formából, vállalkozásból kitörne, és ennek az átmenetnek az egyik eleme lehet a tőzsdére lépés, ami egy likvid vagyoneszközzé alakítja át a vállalkozást. Ahol nem egy tulajdonos van, hanem egy baráti vagy munkatársi kör alakított egy céget, abban az esetben egy tőzsdei árfolyam nagyban megkönnyíti a tulajdonosi kör átalakulását.

A tőzsdei jelenlét gyorsítja és ösztönzi, hogy különváljon a tulajdonosi és a menedzsment funkció. Ha valakinek van egy családi cége, egyben tulajdonos és vezető, egy bizonyos méret után ez nem egészséges. A tőzsdei jelenlét azt is segíti, hogy egy profi menedzsment épüljön ki a cégben. További pozitívum, hogy esetleg egy munkavállalói részvényprogrammal lehet motiválni a munkavállalókat, többek között a menedzsmentet is. Nagyon sok olyan előnye lehet a tőzsdének, ami nemcsak arról szól, hogy bankhitellel, tőkével vagy esetleg kötvénnyel finanszíroznak egy adott beruházást.

Tud versenyezni a tőzsde a rendkívül vonzó kamatok mellett felvehető hitelekkel vagy a vállalati kötvénykibocsátásokkal?

Végh Richárd: A vállalati kötvénykibocsátás az egyik tőkepiaci finanszírozási eszköz, szerves része. Amikor a tőkepiac fejlesztéséről gondolkodunk, annak két lába van alapvetően: a részvény- és a kötvénykibocsátások. Ezek egymásra is épülhetnek, nagyon sok esetben járható út, hogy először kötvénykibocsátóvá válik egy vállalat, tapasztalatot szerez abban, hogy hogyan kell működni a tőkepiacon, már csinált információs dokumentumot, prospektust hozzá, megfelel a tájékoztatási kötelezettségeknek, és onnantól kezdve már egy részvénykibocsátás egy egészen kis addicionális lépés lehet.

Wolf László: Van olyan helyzet, amikor a hitelfinanszírozás nem racionális, olyankor tőkefinanszírozásra van szükség. A két finanszírozás nem minden esetben tudja egymást helyettesíteni.

Vegh_Wolf_0006

Mennyire éles most a bankok közötti verseny a hazai kkv-piacon?

Wolf László: A kkv-kat minden bank fő stratégiai szegmensnek jelölte ki. Amikor még elérhető volt az NHP, nagyon nagy volt a verseny, hiszen az ügyfelek számára rendkívül vonzó volt a támogatott konstrukció. Miután ez a program megszűnt, a hitelkereslet is egy kicsit visszafogottabbá vált, de az ügyfelek fokozatosan elfogadják a piaci kamatozású hiteleket. Az OTP mint az legnagyobb kkv ügyfélkörrel rendelkező bank továbbra is kiemelt szegmensként támogatja a kkv-k finanszírozását. A szegmens kiemelt szerepe ettől még megmaradt, így a bankok közötti verseny is.

Mennyire erős most a banki termékeket igénybe venni kívánó vállalatok alkupozíciója?

Wolf László: Az alkupozíció alapvetően függ az adott vállalat helyzetétől. A jó DNS-sel rendelkező, prosperáló  cégek, az elit csoport alkupozíciója nagyon erős, hiszen értük versenyeznek a bankok. De vannak olyan vállalatok, amelyek bármelyik bankhoz elmennének, csak kiszolgálják őket hiteltermékkel. Ami pozitív, hogy növekszik azon cégek száma, amelyeknek a helyzete jó, folyamatos náluk a fejlődés, ezáltal az alkupozíciójuk is javul. Mi ezt nem bánjuk, mert ez azt jelenti, hogy egyre több olyan ügyfél van, amelyik a bankok számára is kiemelten fontos.

Az elmúlt évek akvizícióinak köszönhetően az OTP már 11 országban van jelen. A nemzetközi tapasztalatuk alapján mi mondható el a hazai kkv-król hitelképesség, a banki finanszírozás igénybevétele, hitelpenetráció, digitális csatornák használata stb. alapján más országok vállalataihoz viszonyítva?

Wolf László: A magyarországi helyzetet kedvezőbbnek látjuk, mint a legtöbb más országban, ennek az egyik oka, hogy sokat fehéredett a gazdaság. A kormányzati intézkedéseknek – mint például az online pénztárgépeknek, vagy a digitálisan a NAV felé jelentett számláknak – köszönhetően a vállalatok által publikált számok egyre jobban megfelelnek a valós képnek. Ez megkönnyíti a bankok helyzetét is a finanszírozást illetően, hiszen csak megbízható adatok alapján tudunk megalapozott döntést hozni.

Hatékonyan működik a Garantiqa és az AVHA hitelgarancia rendszere, Magyarországon nagyban segíti a hitelezést, ugyanakkor ez nagyon hiányzik sok régiós országban.

A digitális csatornák használatát illetően szintén azt látjuk, hogy a régióhoz képest Magyarország az élmezőnyben van. Meghatározó trend, hogy a digitális szolgáltatások egyre jobban kiterjednek a bankon kívüli területekre is. Az OTP Csoport például kifejlesztette az eBIZ-t, amivel e-számlázási szolgáltatást vagyunk képesek nyújtani, elősegítve ezzel a számlák digitális csatornán történő könyvelését. Egyre gyakrabban fejlesztünk olyan megoldásokat is, amelyekkel nem kimondottan az ügyfélkiszolgálást segítjük, hanem a belső folyamatokat tesszük egyszerűbbé, gördülékenyebbé, hatékonyabbá. Az ügyfelek például ezt úgy érzékelhetik, hogy a hitelfolyamat gyorsabb, kevesebb okmányt kell benyújtani. Nemcsak a fizetési forgalomhoz kapcsolódó digitális szolgáltatások fontosak, de az egyéb folyamatok modernizálása is: a távoli elérés biztosítása vagy a digitális kapcsolattartás. Magyarország a régióban ebben az élmezőnyben van, de a többi ország is felzárkózóban van.

A vállalati digitalizáció kulcsfontosságú már nem csak a versenyképesség, hanem egyáltalán a túlélés szempontjából. Hogy látják az ügyfeleiknél, mennyire érettek a digitalizáció területén a hazai vállalatok?

Wolf László: A digitális szolgáltatások igénybevétele egy társadalomban nagyban függ az ügyfelek igényeitől, felkészültségétől. A vállalati szektorban az ügyfelek gyorsabban befogadják, megtanulják a digitalizáció vívmányait. A vállalatoknál gyakorlatilag mindegyik igényli a modern, digitális szolgáltatást és kapcsolattartást. Ma egyértelműen az a bank tud versenyképes maradni, amelyik kényelmes, gyors szolgáltatást képes nyújtani ügyfeleinek. Ennek feltétele nem csupán a modern fizetési szolgáltatás elérhetővé tétele, de a teljes ügyfél-kapcsolattartás digitalizációja.

A pandémia gyorsította a bankszektorban is a digitalizációs folyamatot?

Wolf László: Természetesen, de nem mindenki ugyanonnan indult. Az OTP Bank szerencsés helyzetben volt, hiszen mi több mint 5 éve indítottuk digitális transzformációnkat, így a legtöbb megoldás a pandémia kezdetén már elérhető volt. Új elem volt, hogy nagyon sok tárgyalást videón keresztül folytattunk le, és az okmányok kezelését is digitális csatornákon keresztül végeztük. Ezek a vívmányok a nyitás után is megmaradtak.

Ha már a digitalizációnál tartunk, az OTP milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalatoknak az online térben?

Wolf László: A legkülönbözőbb fizetési szolgáltatásokat már régóta kínáljuk, ezen kívül a dokumentumok digitális befogadását, és ott az az eBIZ, amelynek segítségével a standard számlákat az ügyfelek könnyedén be tudják vezetni a könyvelési rendszerükbe. De a digitalizáció, ahogy említettem, nemcsak az ügyfélkiszolgálásban jelenik meg, hanem a belső folyamatokban is. A legtöbb bankban működnek modern CRM rendszerek, amelyek elősegítik, hogy az ügyfél számára minél testhezállóbb terméket kínáljunk. A kockázatkezelésben is egyre fontosabb a digitalizáció, ami elsősorban ott érdekes, ahol tömegszerű a kiszolgálás és nem egyedi kockázatkezelés folyik. A világban nagyon fejlett kockázatkezelő rendszerek állnak rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a hiteldöntés egyre gyorsabb, vannak olyan hiteltermékek, ahol a szintidő egy percen belüli. Szoktuk mondani, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad, ezt is a digitalizáció eredményének könyvelhetjük el.

cikkvegere1Vegh_Wolf_0002

Fotók és címlapkép: Pictoral Collective

Frankfurti tőzsde
elektromos auto veszely
Steiner Attila eloadas Portfolio konferencia MEKH
Látványterv a Budavári Palota újjászülető B épületéről

Holdblog Fejlődő országok

Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik...

2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Frankfurti tőzsde