bét
Üzlet

Miért volt fontos 2021 a magyar tőzsde számára?

Portfolio
Bár 2021 látszólag lassan indult a BÉT-en, és az AutoWallis őszi jegyzése volt a nagy sztori, mégis sokkal többről szólt a tavalyi év a magyar tőzsde életében. Perger Gábor, az AegisLegal Ügyvédi Iroda tőkepiacokra szakosodott partnerének gondolatai arról, hogy milyen trendek rajzolódnak ki a szabályozott és az Xtend piacon 2021-ben végrehajtott tőzsdei tranzakciókból.

Tőzsdeérettség és tőzsdefejlesztés

Létezik egy (látszólagos) ellentmondás a hazai tőzsdén: bár az Xtend Piac 2017-es elindulása óta mindössze néhány vállalat részvényeit vezették be a platformra, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Standard kategóriájában – a backdoor listingeket nem számítva – pedig az elmúlt években csak három új bevezetésre került sor, ennél mégis jóval több tőzsdeképes társaság van a tőkepiaci szakemberek látóterében. Ha csak a BÉT által kidolgozott, kvantitatív mutatókra építő módszertant vesszük alapul, ami a magyarországi vállalatok tőzsdeérettségét hívatott mérni, mintegy 500 olyan hazai céget látunk, mely alkalmas arra, hogy tőzsdére lépjen. A valós szám ennél minden bizonnyal jóval magasabb.

Dr. Perger Gábor
Dr. Perger Gábor

AegisLegalKötvények, értékpapírok, Összeolvadások, Adatvédelem, Vállalatfelvásárlások és Egyesülések, Társasági jog, Kereskedelmi jog

Több, mint 15 éve képvisel tőzsdei vállalatokat, és ezen idő alatt több tucatnyi tőkepiaci tranzakción dolgozott. Számos vállalatfelvásárlás és tőkebefektetés során látott el jogi képviseletet, mind e... Tovább

A BÉT az utóbbi időben – a szabályozott, az Xtend és az Xbond piacok működtetésén túl – számos kezdeményezést hozott létre a hazai tőzsde fejlesztése és a hazai vállalatok tőzsdére csábítása érdekében. Ilyen a vállalati sikertörténeteket bemutató BÉT50 kiadvány, az ELITE Program nemzetközi vállalatfejlesztési képzése, a potenciális befektetők és feltörekvő cégek kapcsolatépítését szolgáló Xmatch, a tőzsdére lépést segítő Mentor Program, valamint az Xtend-bevezetéseknél közreműködő kijelölt tanácsadók rendszere. Ehhez társul még a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, mely befektetőként támogatja a középvállalatok tőkepiaci megjelenését.

A megoldásra váró probléma régóta ismert: a BÉT részvénypiaci kapitalizációja e cikk írásakor nagyjából 10 ezer milliárd forint (ebből 4,7 ezer milliárd forintot az OTP tesz ki); a tőzsdeérett magyar vállalatoknak csak töredéke van jelen a BÉT-en; a cégek finanszírozásában a tőkeági forrásbevonás fontossága messze elmarad a banki finanszírozástól. Elválik még, hogy a Növekedési Kötvényprogram kivezetése – amely nagyságrendjében szintén meghaladta a tőkeági finanszírozást – változtat-e érdemben ezen; ám a problémán valóban egy, a fentihez hasonló komplex tőzsdefejlesztési program képes segíteni, aminek viszont további nélkülözhetetlen eleme a piaci szereplők folyamatos edukációja és a kiszámítható szabályozói környezet.

Ez az a nézőpont, ahonnan érdemes elemeznünk a 2021. év tőzsdei tranzakcióit.

Mi történt 2021-ben a magyar tőzsdén?

A tavalyi év egyik legnagyobb publicitást kapó eseménye az AutoWallis kibocsátása volt. Mindez érthető, ugyanis a BÉT szabályozott piacán 2017 óta nem volt példa nyilvános részvénykibocsátásra, ráadásul a jegyzés minden szempontból sikeres volt: míg az előzetes tervek 6-8 milliárd forint körüli forrásbevonásról szóltak, a befektetők több, mint 17 milliárd forintnyi jegyzési igényt adtak be. Ebből végül 10 milliárd forintot fogadott el a kibocsátó: 7,5 milliárd forintnyi részvényt intézmények, 2,5 milliárd forintnyit pedig lakossági befektetők jegyezhettek le.

A másik, szélesebb körben ismertté vált tőzsdei tranzakció 2021-ből az OXO Technologies Holding belépése volt az Xtendre. A technológiai befektetésekkel foglalkozó társaság részvényeit március 19-én vették fel az értékpapírlistára, és azokkal a kereskedés szeptember 9-én kezdődött meg. Az OXO a tőzsdére lépést megelőzően amúgy aktívan élt a BÉT említett tőzsdefejlesztési lehetőségeivel, a BÉT50-től kezdve az Xmatchen át egészen a Mentor Programig. A bevezetést megelőzően a kibocsátó – nagyjából fele-felerészben a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, illetve mintegy 30 intézményi és magánbefektető révén – 1,25 milliárd forintos forrásbevonást hajtott végre.

Az OXO Xtendre lépését egy újabb xtendes bevezetés követte: október 21-én kezdődött meg a kereskedés a megújuló energiaszektort képviselő NAP részvényeivel. A bevezetést megelőzően a cég két körben hajtott végre zártkörű tőkeemelést, amelyek keretében összesen 2,55 milliárd forint forrást vont be, majd novemberben ismét tőkét emelt zárt körben, ekkor 2 milliárd forint mértékű forráshoz jutott.

A tavalyi év egyetlen új bevezetése a Standard kategóriába az ingatlanbefektetéssel és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Eprolius Ingatlané volt, melynek részvényei december 10. óta forognak a parketten. A kibocsátó, mely szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kíván alakulni, csendben, forrásbevonás nélkül érkezett meg a BÉT-re.

Decemberben még két bevezetésre került sor az Xtend piacon. Először december 13-án vették fel az értékpapírlistára az építőipari kivitelező Épduferr részvényeit, majd két napra rá a mezőgazdasági integrátor KITE-ből önállósodott Polyduct részvényeit; utóbbinak a kereskedése a karácsony előtti napokban indult.

A tavalyi év tőzsdei tranzakciói között mindenképpen említést érdemel még a Megakrán kategóriaváltása. A társaság volt a BÉT Xtend piacának első kibocsátója, és decemberben egyben az első xtendes kibocsátóvá vált, mely átlépett a BÉT Standard kategóriájába.

Amit az új belépőkről tudni lehet

Az OXO tőzsdei sztorija precízen kialakított és jól kommunikált. A kibocsátó mögötti tulajdonosi kör az egymástól függetlenül működő, feltörekvő technológiai vállalkozásokból kiépített portfólióját szervezte holdinggá, majd ezt a holdingot tőzsdére vitte. A cél az volt, hogy a holdingon keresztül olyan portfólió-cégek is részesülhessenek tőkepiaci finanszírozásban, melyek méretük és kockázatosságuk miatt önmagukban erre még nem állnak készen. Az OXO a kerekedés szeptemberi megkezdése óta igen aktív időszakon van túl: a társaság hét különböző – magyar és külföldi – technológiai cégbe történő tőkebefektetésről hozott döntést, összességében egymilliárd forintot meghaladó mértékben. Emellett az OXO döntést hozott a portfóliójába tartozó, külső finanszírozási igény nélkül működő Gravity R&D részvényei tőzsdei bevezetésének előkészítéséről, amire 2022 folyamán kerülhet sor az Xtenden vagy más hasonló kereskedési platformon.

A kizárólag zöld energiatermeléssel foglalkozó NAP tulajdonosainak deklarált célja, hogy az ESG fókuszú befektetők számára befektetési lehetőséget kínáljanak. A tőzsdére lépéskor a kibocsátó portfólióját harminc darab naperőmű alkotta, decemberben ez akvizíciók útján további tizenhattal bővült; a portfólió jelenlegi összteljesítménye 23 megawatt. A cég akvizíciókra épülő növekedési stratégiát követ, közzétett céljuk a portfólió 100 megawattra történő növelése a következő két évben, amelynek fontos eszköze lenne a tőkeági forrásbevonás.

Az Eprolius ingatlanportfóliója elsősorban vidéki nagyvárosokban – Győr, Miskolc, Baja, Dombóvár, Szekszárd – található kiskereskedelmi, valamint budapesti ipari-logisztikai ingatlanokból áll. A kibocsátó stratégiai célkitűzéseiről – a már említett szabályozott ingatlanbefektetési társasággá alakuláson túlmenően – általánosságban annyit lehet tudni, hogy a már meglévő ingatlanportfólió hasznosítását, fejlesztését és bővítését is tervezik.

Az Épduferr építő, generálkivitelező vállalkozásként lépett be a parkettre, de célkitűzése, hogy a jövőben ezen túllépjen, és több lábon álló kereskedelmi szolgáltató, gyártó, építőipari generálkivitelező cégként, valamint ingatlanfejlesztőként határozza meg magát. A kibocsátó a tervek szerint egymilliárd forint körüli tőkét kíván a közeljövőben bevonni, zárt körben, egy új kibocsátás keretében.

A Polyduct a rotációs öntözési technológiai szektor meghatározó szereplője, de a víz- és hulladékgazdálkodás, urbanizáció, illetve az ipari kooperáció területén is aktív. A cég a tőzsdei bevezetés célját akként jelölte ki, hogy megfelelő üzleti partnereket találjon további innovatív termékek fejlesztéséhez a műanyag- és a fémipar területén; konkrét forrásbevonási tervekről még nem tudni.

A visszatérő kérdés: elég nagy ehhez a cégem?

Abban az összetett és időigényes folyamatban, melynek során a cégtulajdonosokban megszületik az elhatározás, hogy vállalatukat megméretik a tőzsdén, elkerülhetetlenül felmerül a tőzsdeképesség, tőzsdeérettség kérdésköre. A tőzsdére lépést mérlegelő vállalatvezetők általában látják a tőzsdei lét materiális és immateriális előnyeit – amelyek egyébként tőkeági finanszírozási igény nélkül is számottevőek –, a tőzsdére lépés presztízsét; és viszonylag tisztában vannak a nyilvános működésből adódó kihívásokkal is; az viszont jellemző, hogy alulmérik, alulértékelik vállalatuk tőzsdeképességét.

Szinte mindig előkerül a kérdés, hogy elég fejlett-e ehhez a cég; néha akár kijelentésként is, hogy „mi nem vagyunk elég nagyok a tőzsdéhez” – fogalmaz a tőkepiaci szakember. Szerinte ennek az az elsődleges oka, hogy a tőzsdét sokan a mai napig a blue chip részvényekkel azonosítják, és a small- vagy mid-cap kibocsátók nincsenek a látóterükben. A tőzsdeérettség azonban csak részben fedhető le olyan kvantitatív mutatószámokkal, mint az árbevétel vagy annak átlagos növekedési üteme, a mérlegfőösszeg vagy a foglalkoztatotti létszám. Sokkal lényegesebb – főként egy xtendes bevezetésnél –, hogy a vállalat és a menedzsment maga felkészült-e a tőzsdei létre, kellően elkötelezett-e, meg tud-e felelni a nyilvános piac követelményeinek, és hosszú távú célkitűzései, növekedési tervei, sztorija illeszkedik-e a tőkepiaci logikához. Mondhatni, a tőzsdeképesség szempontjából inkább a személyek, a vízió és a szervezeti fejlettség a meghatározó, nem pedig kizárólag a nyers számok.

A tavalyi év xtendes bevezetései ennek nem mondanak ellent. Az Épduferr konszolidált árbevétele 2019-ben és 2020-ban is 3-3,5 milliárd forint között alakult, -519 millió, illetve 511 millió forint adózás előtti eredmény, illetve 1,5-1,8 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett. A Polyduct árbevétele ugyanezen időszakokban 2,9, illetve 2,1 milliárd forint körül volt, valamivel 300 millió forint feletti adózás előtti eredmény, illetve 1,9-2,5 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett.

Ha kizárólag a számokat nézzük, általánosságban elmondható, hogy az évi egymilliárd forint feletti árbevétel termelésére és átlagosan évi 20 százalék feletti árbevétel-növekedésre képes, legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok esélyesen elérik azt a küszöböt, hogy alkalmasak legyenek tőzsdére lépni.

Ha a tavalyi év eseményeit ilyen oldalról elemezzük, akkor több olyan folyamatot láthattunk elindulni, amik összességükben pozitív irányba mutatnak.

Egyrészről a BÉT tőzsdefejlesztési törekvéseit látszik visszaigazolni, hogy egyre több magyar középvállalat, egyre változatosabb szegmensből érkezve használja a tőzsdére lépése helyszínéül az Xtendet, ráadásul ezek a cégek tudatosan készülnek a tőzsdei megmérettetésre, és ehhez igénybe is veszik a BÉT szolgáltatásait. Az AutoWallis példája azt támasztja alá, hogy komoly forrás érhető el a BÉT-en, ha egy cég éveken át odafigyel a befektetőire, a márkaépítésre és arra, hogy a piac felé hitelesen kommunikáljon. A Megakrán – amelyet a közeljövőben vélhetően mások is követni fognak – pedig megmutatja, hogy az Xtend-kibocsátók, miután elegendő tapasztalatot gyűjtöttek, elindulnak a szabályozott piac irányába.

Azonban érdemes óvatos optimizmussal tekinteni ezekre a fejleményekre. A tőzsdére bevezetett részvények száma és forgalma nem tükrözi a magyar gazdaság régiós fejlettségét, ezért a BÉT előtt álló legnagyobb kihívás, hogy a következő években új bevezetések révén jelentősen növekedni tudjon a stabilan és gazdaságosan működő tőzsdei kibocsátók, valamint a likvid részvények száma. A BÉT kitartó munkája kezd beérni, így bízunk benne, hogy a magyar gazdasági élet jelentősebb szereplői 2022-ben aktívan elgondolkodnak a tőzsde adta lehetőségeken és komolyan megfontolják a részvényeik listázását.

cia
Szijjártó andorra
Koronavírus omikron oltás
trader23

Kiszámoló Te mennyit költesz?

A tegnapi cikk kommentjeiben előkerült, hogy ki mennyit keres és mennyit költ, egyesek szerint sehogy nem tudják 800...

Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
Steiner Attila eloadas Portfolio konferencia MEKH