hőszivattyú
Üzlet

Hőszivattyúra váltanál? Ilyen rezsiárak mellett még egy drága technológia is olcsó

Portfolio
A rezsicsökkentés múlt heti változtatásai után egyértelművé vált, hogy a korszerűbb és egyébként megújuló energián alapuló megoldásokat nem akarta "büntetni" a kormány, így maradt érintetlen a hőszivattyúk által is használt H és B GEO tarifa. Bár egy hagyományos gázkazán beszerelési költségének akár a háromszorosa is lehet egy hőszivattyús rendszer, a magasabb gáz, illetve villamosenergia-árak mellett már sokkal rövidebb időn belül megtérülhet ez a korszerű technológia, főleg, ha napelemes energiaellátás áll mögötte. Utánajártunk, hogy mit kell tudni a hőszivattyúról, mekkora a fogyasztása és milyen előnyei, hátrányai lehetnek egy gázkazánnal, vagy az elektromos fűtéssel szemben.

Aki még most ismerkedik a hőszivattyúkkal annak mindenekelőtt érdemes azt tudnia, hogy azért nevezzük megújuló energián alapuló technológiának, mert a hőszivattyú akár 75%-ban a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) használja fel a hőenergiát, és a fennmaradó részarányban van szüksége csak villamos energiára. Vagyis egy egységnyi energia bevitelével a hőszivattyú akár három-négyszer több energiát is elő tud állítani. A beviteli energia és előállított energia különbözetét megújuló energiának kell tekinteni.

A rezsicsökkentés változása kapcsán pedig azt érdemes kiemelni, hogy a hőszivattyúk által használható kedvezményes H és B Geo tarifák árai nem változtak, vagyis míg az elektromos fűtéssel, vagy gázzal fűtő háztartások rezsije emelkedik, a hőszivattyúsoké viszont Geo tarifa esetén nem változott, H tarifa esetén pedig csak részben.

Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért augusztustól!

A hőszivattyúkban a kiegészítő energiát egy kompresszor biztosítja, és hűtőközeg továbbítja, amely párolgási és kondenzációs cikluson megy keresztül. A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vica versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk. A hőszivattyúknak négy alapvető eleme van, három található a kültéri egységben - a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el. Ahogy a hűtőközeg kering a kültéri és a beltéri egység között, hőt továbbít a párologtatás és a kondenzáció során.

Bár típustól függ, de hőszivattyúval nemcsak a fűtés, és a melegvíz-ellátás, hanem a hűtés is biztosítható. Zuggó Balázs, a Daikin Hungary managing directora megkeresésünkre néhány hőszivattyú típusról is beszámolt: ha levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy fűtőklímáról), ha víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról, ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájról beszélhetünk. Vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése talán a legegyszerűbb és legolcsóbb.

A megújuló energia is az egyik kiemelt témája lesz a szeptember 6-ai Sustainable World konferenciánknak. A részletekért kattints!

Mennyi az annyi?

Ahhoz, hogy láthassuk, hogy mennyi idő alatt jön vissza az egyébként drágább fűtési módszerbe való befektetés, először a rendszer kiépítésén megyünk végig, utána jöhet a fogyasztása, illetve, hogy így összességében mennyi idő alatt "jöhet vissza az ára".

Egy napokban kért általános árajánlat alapján,

nettó 2,2 millió forint (2,8 millió forint áfával együtt) lenne egy meglévő, jelenleg gázfűtéssel üzemelő családi házban a gépészet, illetve a telepítés költsége.(fűtőtestek cseréje nincs benne az árban)

A Daikin szakértője is hasonló becslést adott: "a levegő-víz hőszivattyús rendszerek bekerülési költsége kb. 2-2,5 millió forinttól indul". A beruházási költség azonban felújítás, tehát meglévő ház esetén, nagyban függ attól, hogy a hőleadókat (pl. radiátorokat) kell-e cserélni. Amennyiben igen, a költségek erősen megemelkedhetnek. Egy hőszivattyús rendszer kialakítása előtt fontos azt megvizsgálni, hogy radiátort vagy felületfűtést (-hűtést) tervezünk-e. Régebbi radiátorok esetén ugyanis melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig néhány hőszivattyú számára gondot okozhat.

Mennyit fogyaszt nagyságrendileg egy hőszivattyú, ha nincs napelemre kötve?

Zuggó Balázs arról számolt be, hogy amíg általában az igények 80%-át egy 24 kW-os teljesítményű gázkazán kiszolgálja, a hőszivattyúk esetében sokkal kisebb teljesítmény lépcsők vannak 4 kW-tól indulva 2 kW-os lépcsőnként. A 24 kW-os kazán jellemzően a háztartási melegvíz miatt volt szükséges, nem pedig a valós fűtési igény miatt. A ház építési évének (és a felhasznált anyagok) függvényében a 2000-es években épült ingatlanok esetében a kazánnál lényegesen kisebb teljesítményű hőszivattyú képes az ingatlan fűtési igényét fedezni.

Egy új építésű családi házban, ahol az éves négyzetméterre jutó hőigény (azaz energiafogyasztás) 100 kW (100 kWh/m2/év) alatt van, 100 négyzetméterre egy 8 kW-os hőszivattyú elegendő lehet, beleértve egy 4 fős család melegvíz igényét is. Ha a hőigényt tovább lehet csökkenteni, akkor a kisebb teljesítményű hőszivattyú is elég.

Egy 8 kW-os hőszivattyú éves fűtési energiafogyasztása kb. 4000 kWh,

de a hőszivattyú által lefedett hőigény ennek kb 3-3,5-szer többszöröse, hiszen a hőszivattyú felhasználja a környezet hőjét arra, hogy hőenergiát állítson elő. A melegvíz előállítására további 2000 kWh villamos áram lehet szükséges. A hőszivattyú további előnye, hogy nyári időszakban hűtésre is felhasználható, tehát ugyanaz a rendszer képes fűteni, hűteni és háztartási melegvizet előállítani. Új ház építése esetén a hőszivattyú működése akkor lesz a leggazdaságosabb, ha hőleadóként felületfűtést/hűtést (padló, fal mennyezet) alkalmaznak.

Valamelyest más a helyzet, ha már egy meglévő házról van szó, itt a szakértő kiemelte, hogy az első lépés, hogy a házszerkezet szigetelésével és a nyílászárók cseréjével csökkentsük az energiaigényt, csak ez után érdemes a fűtési rendszert korszerűsíteni.

Összehasonlítva egy gázkazánnal elmondható, hogy

egy fokkal magasabb beltéri hőmérséklet-növeléshez a hőszivattyú 40%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy kondenzációs gázkazán.

"A hőszivattyús készülékek beszerelésével sokat lehet spórolni hosszú távon, hiszen az igénybe vehető kedvezményes áramtarifával („H”- tarifa) működtetett hőszivattyú áramszámlája közel 40 százalékkal csökkenhet a gázzal való fűtéshez képest, ha a rezsicsökkentés kereteiben meghatározott átlagfogyasztási adatokat vesszük alapul" – mondta el Zuggó Balázs.

A frissen megjelent részletszabályok szerint a hőszivattyúkkal otthonukat fűtő háztartások esetén mind a villamosenergia-mennyiség tekintetében, mind az igénybe vett kedvezményes – H vagy Geo – áramtarifára a korábbi szabályozás maradt érvényes. Új csatlakozás esetén viszont már csak a H tarifát lehet választani, de a meglevő rendszerek esetén még fennmaradt a Geo tarifa is. Utóbbinak az előnye, hogy egész évben igénybe vehető, de naponta 2 alkalommal 2 órára szünetel az áramszolgáltatás. Az A1 tarifához képest olcsóbb, a díja kb. 24 Ft/kWh. Ezzel szemben a H tarifa nem érhető el egész évben, csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe, viszont a Geo tarifával ellentétben ez egész nap, vagyis 24 órában rendelkezésre áll. A díja szintén kb. 24 Ft/kWh, de rendeletben van szabályozva, hogy a B tarifa áránál soha nem lehet magasabb a díja.

Zuggó Balázs elmondta, hogy a részletszabályokban meghatározott éves átlagfogyasztásig egy hagyományos kéményes gázkazán kb.16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. villanykazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 36 forint, de csak abban az esetben, ha az átlagfogyasztás szintje alatt maradunk. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – 100 négyzetméterre vetítve és 20°C belső hőmérséklet mellett – évi 360 ezer forint energiaköltséget jelenthetett eddig.

Tekintve azonban, hogy kizárólag elektromos fűtés mellett még egy jól szigetelt 100 négyzetméteres ház sem férne bele az új, 210 kWh-os havi fogyasztási határba (inkább ennek a 3-4-szerese a reális), az éves rezsiköltség mostantól - csak elektromos fűtéssel - jóval magasabb lesz.

Ezzel szemben a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP) miatt 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki (mert egységnyi energia bevitelével a hőszivattyú akár három-négyszer több energiát is elő tud állítani, így az eddigi 36 forintos áramdíjnak a harmadával elég számolni), ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor a költség akár 7-8 forintra is le tud csökkenni (a 24 forintos kedvezményes H vagy Geo tarifa harmadával számolva).

Mikor térül meg a hőszivattyú?

  • A fenti számok alapján tehát, akinek jelenleg kondenzációs gázkazánja van, és tervezetten az átlagfogyasztás alatt fog maradni, (illetve mivel új fogyasztó így csak a félévig kedvezményes H tarifát tudná igénybe venni ha váltana), nagyon hosszú idő lenne egy hőszivattyúra váltás megtérülési ideje. Szinte azt is mondhatjuk, hogy napelem nélkül, támogatások nélkül, pénzügyi szempontból alig érné meg. (itt azért hozzátennénk, hogy a korszerűbb technológiának azért értéknövelő hatása is van az ingatlanra nézve, klímavédelmi szempontból is szerencsés, illetve mivel a gázár jövőbeli alakulása nagyon bizonytalan, így ezeket a faktorokat is figyelembe véve már elbillenhet a mérleg.)
  • Ha azonban valaki most a gázfogyasztásával kiesik az átlagfogyasztási limitből, már gyorsan lecsökkenhet a megtérülési idő.
  • A villamos energiával fűtőknél pedig - még ha nem is a kedvezményes tarifával számolunk - akkor is már 11-12 év lehet a megtérülése egy hőszivattyúnak, kedvezményes tarifával pedig 8-10 év.
  • Aki új építés előtt áll, annak talán még egyszerűbb a döntés: bár a rendszer és a telepítés költsége a hőszivattyúnál magasabbnak tűnhetnek elsőre, de a gáz bevezetése, engedélyeztetések és egyéb adminisztrációs költségek miatt hamar megközelítheti ennek a költsége is a hőszivattyúét. A pár százezres, vagy akár 1 millió forintos magasabb hőszivattyú ár, a következő évek rezsiszámláján viszont már gyorsan visszajöhet. A megtérülési idő tehát új építés esetén még jobban lecsökken.

Aki napelemben is gondolkodik - annak extra költségei is adódnak - viszont rezsiszámokban akár szinte nullára is kihozhatja a havi kiadásait. Az ITM korábbi tájékoztatása szerint ugyanis 2023. december 31-ig saját forrásból kivitelezett lakossági felhasználásra telepített napelemes rendszerek esetén még igénybe vehető a szaldó elszámolás is.

Címlapkép: Getty Images

autópálya lezárás
új lakások
fehér ház amerika elnök fehérház
vlagyimir putyin

Holdblog Joe Biden mélypontja

Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
tőzsdeapp brókerapp részvénykereskedelem