Milyen mérőórán túli lehetőségekkel rendelkeznek a vállalatok, ipari energiafogyasztók, ha a kezükbe akarják venni energiaellátásuk irányítását, illetve a zöldátállásban; meddig érhet az önfogyasztás-kiváltás hatása; mit kombinálhatunk mivel? - indította el a beszélgetést Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke.
Nehéz kérdés, amire kis túlzással szinte mindenki mást válaszol - felelte Ercsey Tamás, az energo hungary Kft. (CEO - Head of Business development and Sales), valamint a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (elnök) képviseletében. Aki a rendszert adja el a telephelynek, az azt mondhatja, hogy 25-30%-nál többet kiváltani egy egyszerű konstrukcióval nehéz. Ez az arány felmehet valahova 70% környékére, ha a szomszédban már egy biogáz erőművet is lehet építeni, illetve szélenergiával és egyéb megoldásokkal. Álláspontom szerint egy 25-50% közötti arány elérése egészséges első körben, ahonnan fel lehet menni 50% környékére mondjuk egy biogázerőművel, és veszek zsinórterméket mellé.
Számos különböző eszköz és módszer áll rendelkezésre, ugyanakkor az, aki pályázati pénzből épített naperőművet, és 5 percenkét leveri a visszwattvédelem, és ezért a harmadával-felével kevesebbet termel a naperőmű, az pontosan látja azt, hogy a több az néha kevesebb. Ilyenkor szoktak a felhasználók eszébe jutni az aggregátorok, meg a tárolótelepítés - a gyármentő programnak nagyon sok ilyen projektje van. Ez gyakran abból ered, hogy amekkora naperőművet lehetett, amit a kivitelező a tetőre fel tudott szuszakolni, az márpedig felment, a menedzsment pedig nem ellenkezett, mert pályázati pénzből volt. Brutális módon értéktelenedik el a naperőmű-profil, és ha mi most napelemekkel telepakoljuk magunkat, a versenytársunk pedig a hálózatról fognak vásárolni, közel nulla árakon, lényegében csak a rendszerhasználati díjat és a kisebb tételeket fizetve, akkor ő versenyelőnybe fog kerülni hozzám képest - mondta Ercsey.
Közhely, de első körben azt kell megnézni, azokat a lépéseket kell megtenni először, amelyek csökkentik az energiafelhasználást, és hogy meddig tudunk ezzel eljutni - válaszolta Fehér Róbert, a 8G Energy Zrt. vezérigazgatója. Viszont utána kell azt modellezni, hogy mi az, amit helyben tudunk megtermelni. A napelemek telepítése mellett/után a nagyvállalatok esetében opció, akinél ez lehetséges, egy visszwatt üzemmódban bekötött szélerőmű vagy egy biogázos erőmű, vagy energiatároló telepítése - tette hozzá. A következő lépcső - eddig ugye csak villamos energiáról beszéltünk - az pedig a gázkiváltás. Vannak jó megoldások arra is, hogy technológiai gázokat váltsunk ki a hűtés-fűtésben. Érdemes egy étlapot összeállítani egy koncepció mentén, és utána szépen haladni ezekkel. Ezekre finanszírozás is szerezhető, és bár Magyarország hozzászokott a pályázatokhoz, de vannak más típusú finanszírozási módok is ma a piacon.
Komplex kérdés, amely komplex megközelítést igényel, és mindenkinek személyre szabottan egyénileg kell egy stratégiát erre vonatkozóan felállítani, annál is inkább, mert számos olyan pénzügyi, jogi és műszaki konzekveniája van, ami alapvetően fogja befolyásolni egy eszköz értékét a jövőben - fogalmazott Balástyai Márk, a Futureal Energy (Futureal cégcsoport energetikai üzletága) vezérigazgatója. Az ingatlantulajdonosok alapvetően négy lépcsőben gondolkodnak erről a dologról. Az első, legevidensebb kérdés az, hogy házon belül hogyan tegyünk rendet, hogy hogyan tudunk racionalizálni, energiahatékonyabban működni, ezzel lehet ugyanis a leggyorsabb és legnagyobb eredményt elérni. A következő lépcső az on-site megoldásokban való gondolkodás, és ezt követően egyenlő súllyal kap szerepet az offsettelés meg az off-site megoldások, amelyek jellemzően bonyolult jogi és műszaki konstrukciók, amelyekkel egy iparvállalat vagy ingatlantulajdonos akár hosszú időtávra is rögzíti magát bizonyos pozíciókba.
Amikor egy vállalatvezető döntést hoz arról, hogy mérőn túli megoldásokkal a megújuló energia irányába fordul, akkor egy csomagot is vesz a nyakába a tekintetben, hiszen azt üzemeltetnie is kell. Mi a helyzet ilyen szempontból a független aggregátori szolgáltatásokkal - kérdezte dr. Novák Csaba, az Iconic Group alapítója és ügyvezetője.
Ha a felhasználó naperőművet akar csinálni, akkor kötelező akkreditálnia a rendszerirányítónál, hogy az szükség esetén tudja ezt a termelést mozgatni, de nem direktben, hanem aggregátorokon keresztül, amelyek sok kicsi erőművet, fogyasztót, tárolót fognak össze, és egybe dobozosan, sztenderdizáltan adják el a Mavirnak. Ezzel az a gond, hogy ennek keretei, illetve a kereskedővel elszámolás módja nem nagyon lett kitalálva, miközben hatalmas a nyomás a naperőműves piacon, és a felhasználónak a felkapcsolástól számítva elvben 60 napja van, hogy ezt a papírt megszerezze, és ha nem csinálja meg, akkor le lehet kapcsolni az erőművet. A másik oldalon a szakma is küzd vele, hogy ilyen körülmények között hogyan tud szállítani, így most kis túlzással vadnyugati viszonyok uralkodnak a téren, hogy ki milyen műszaki megoldást szállít, és milyen szerződést ajánl a felhasználónak. A felhasználók elkezdtek ismerkedni az aggregátor kifejezéssel, de sokan nem látják át ezt a dolgot, azzal együtt, hogy nyilván sokat fejlődött a felhasználók edukáltsága az energiakrízis óta. Van olyan szerződés is, amit én sem tudok megmagyarázni a felhasználónak - fejtette ki Ercsey Tamás.
Hogyan tekintettek 2022-ben a PPA-kra a döntéshozók, és hogyan tekintenek rá ma?
Manapság majdhogynem szinte minden globális nagyvállalat PPA-t szeretne, és ahogyan 2022-ben, úgy ma is nagyon alaposan átgondolt döntést igényel, hogy valaki aláírjon egy PPA-t. Tehát - visszautalva a Tamás által mondottakra - az edukáció folyamatán végig kell menni a PPA-k terén is, de a tudásbázis nyilvánvalóan fejleszthető - mondta Szabó Gábor, a Schneider Electric fenntarthatósági üzletágának (Renewable Energy and Carbon Advisory Senior Consultant) képviseletében. A szakértő szerint nagyon változó a nagyfogyasztók tudása ezen a területen, de nekünk a tanácsadói üzletágban éppen ez az edukáció ez a munkánk. Elő körben jellemzően senki sem mer nagyot vállalni, hanem például egy 1 TWh-s fogyasztó azt mondja, hogy jó, akkor próbálkozzunk meg 100 GWh-val először, aztán majd meglátjuk, hogy hogyan működik. Ez után valószínűleg könnyebben teszi meg a következő lépést és köti meg a következő szerződést. Az, hogy valaki belevág-e ebbe, az első körben mindenképpen nagy döntés, és át kell esni a hosszadalmas és némileg bonyolult folyamaton, de egyáltalán nem ördögtől való.
A vállalaton belül milyen szakértelem-fejlesztés, illetve szolgáltatói oldalon milyen képesség szükséges ahhoz, hogy ezek az új megoldások és projektek gördülékenyebben tudjanak megvalósulni? - kérdezte dr. Novák Csaba Ercsey Tamás azon megállapítását követően, miszerint jelenleg Magyarországon nagyon kevés olyan cég és ember van, aki tanácsot tud adni a felhasználónak az ő érdekeit védve, és tudná katalizálni a folyamatot, miközben a piac lassul.
Balástyai Márk szerint ez nagyon komplex kérdés, de a fogyasztók ilyen irányú döntését minden oldalról támogatni szükséges. Elmondása szerint ma Magyarországon az ingatlanszakma körülbelül ott tart, hogy felrakja a napelemet a saját ingatlanára, és hogy ezen túl mi jön, az számos megfontolástól füg, és a felhasználó sokmindent "húz magára" például egy PPA-szerződés által. A Futureal Energy vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a felhasználók általános energetikai edukáltsága nagyon alacsony szintről nagyon sokat fejlődött az elmúlt két évben, de ez még még mindig kevés - nem véletlen, hogy kevés ilyen szerződés köttetett, és az ingatlanszektor is idegenkedik valamennyire ettől a dologtól, mert komplex, és általában hosszú távú elköteleződéssel jár.
Hol lehet az a megtérülést segítő tényező a rendszerben, amely elősegíthetné, hogy Magyarországon nagyobb számba tudjon megvalósulni PPA-projekt?
Számos olyan tényező van, amitől egy PPA-piac működhet. Ahhoz, hogy ez a piac előre menjen, a Robin Hood-adót előbb-utóbb a megújuló termelők vonatkozásában ki kellene vezetni. A PPA ugyanis gyakorlatilag egy pénzügyi termék, egy külső finanszírozás, egy külső entitás valósítja meg ezt az infrastruktúrát, és ő fizeti meg a Robin Hood-adót egy magyarországi termelő egység esetében. További szabályozási akadály például közületek esetében, hogy a közbeszerzési törvény alapján áramot és gázt beszerezni 3 évre lehet, miközben azért ezek a szerződések 10-15 évesek. Nagyon sok lényeges szabályozási kérdést kell tehát megválaszolni, azzal együtt, hogy fontos elért mérföldkő a magánvezeték vagy az energiaközösségek fogalmainak bevezetése a magyar jogrendbe, és a rendszerirányító is edukálódik - fogalmazott Fehér Róbert, arra is felhívva a figyelmet, hogy az off-site (telephelyen kívüli) PPA-k esetében a szignifikáns rendszerhasználati díjakat és a hálózatfejlesztési költségeket is figyelembe kell venni, miközben Magyarországon is egyre gyakoribbak a negatív áramárak.
Eddig pénzügyi oldalról közelítettük meg a témát, de a különböző ESG és fenntarthatósági aspektusokat szintén érdemes észben tartani - hangsúlyozta Szabó Gábor. A vállalatok az országokhoz hasonlóan egyre gyakrabban tesznek a nettó nulla kibocsátás elérésére vonatkozó vállalásokat, amelyeket nem fogják tudni elérni csak on-site beruházásokkal, egyszerűen azért, mert fizikálisan ez nem megvalósítható. Ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek akár valamivel nagyobb árat is kifizetni azért, hogy tartsák ezeket a vállalásokat, amelyek egy ponton elsődleges fontosságúvá is válhatnak. Ez egyébként nagy konfliktus tud lenni cégeken belül is, amikor a pénzügy a legolcsóbb, a fenntarthatóságért felelős vezető pedig a legzöldebb megoldást szeretné megvalósítani. A kettő nem feltétlen egyezik, a vállalatok pedig előbb-utóbb kénytelenek lesznek az utóbbi felé hajlani, amelynek költségeit tovább emelheti, ha nem cselekszenek minél hamarabb - mondta.
Hogyan valósulhat meg a gyakorlatban az ipari parkon belüli együttműködés és az ipari energiaközösség létesítése?
A villamosenergia-adás-vételen túl a villamosenergia-megosztás is elkezdett beszivárogni a magyarországi szabályozásba, akad azonban egy olyan, megkerülhetetlen jellegzetessége ennek a piacnak, amelynek korszerűsítése további jelentős intézkedéseket igényel szabályozói oldalon is, ez pedig a rendszerhasználati díjak elszámolásának jelenlegi működése - mutatott rá Ercsey Tamás.
Annak ellenére, hogy üzemeltetői oldalon szinte kizárólag fix költségek vannak, és a vezetéken vagy a trafón átfolyó áram mennyiség nem igazán befolyásolja ezt, a rendszerhasználati díjakat forgalomarányosan kell fizetni. Ez azért baj, mert amikor a gyárak elkezdik majd csökkenteni a hálózati felhasználásukat, akkor nem lesz, aki a kasszát tölti, márpedig valakinek finanszíroznia kell a hálózatüzemeltetést és a -fejlesztéseket. Ennek két lehetséges következménye lehet: az egyik, hogy a forgalomarányos díjtétel megemelkedik, ami a továbbra is hálózatról fogyasztók terheit növelné, vagy bevezetünk egy napelemadót, ami egyébként nulla forintos értékkel már jelen van. Közben, ha én most 20 méternyi vezetéket használok, akkor ugyanazt a rendszerhasználati díjat fizetem, mint hogyha a Dunántúlról vinném Debrecenbe az áramot, egyébként az EU-s szabályozással összhangban - mondta a szakértő.
Ha csak 20 méternyi vezetéket használok, akkor: 1) miért nem húzhatok saját vezetéket közterületen keresztül egy ipari parknál, és 2) ha nem húzhatok, és a DSO vezetékét kell használnom, akkor miért nem lehet valamilyen kedvezményesebb RHD-t megállapítani? Ezeket a kérdéseket és problémákat Ercsey szerint mindenképpen rendbe kell tenni, és ez más napirenden is van. Lehetne olyan szabályozást üzemeltetni, ami távolságfüggő, Amerikában például távolságfüggő rendszerhasználati díjakat alkalmaznak. Ösztönözhetnénk a helyben történő megújuló energiafelhasználást úgy, mint például Spanyolországban, ahol nem kell RHD-t fizetni, hogyha néhány kilométeren belül felhasználásra kerül a termelt megújuló energia - említette.
Itt még nem tartunk, de józan paraszti ésszel nézve a dolgot, ennek kellene történnie, erről szólnak az energiaközösségek, akár lokálisan, akár egy társasházon belül. Ma ez ott tart az ügy, hogy már majdnem megvagyunk annak szabályozásával, hogy társasházon belül mérő mögött hogyan lehet villamos energiát megosztani. Az, hogy mikor fogunk ipari parkok között vagy két társasház között közcélúan megosztani villamos energiát, az egy másik kérdés, legjobb esetben szerintem év vége, talán jövőre, és az, hogy ennek mi lesz az okozathelyes RHD-ja az meg inkább 3 éven belül alakulhat ki - fogalmazott.
A visszwatt-védelem jelentős energiaveszteséggel jár, miközben a következő években az áramigény drasztikus emelkedése várható itthon is. Az energiaközösség ebből a szempontból is hatékony megoldást kínál, és az ingatlan-, illetve az ipari szektor közötti együttműködésben is nagy lehetőségek vannak e téren - vélte Fehér Róbert, aki szerint a 2026-27-es időszak kihívásokkal teli lesz energetikai szempontból.
Záró gondolatok
Számunkra ingatlantulajdonosként, ingatlanfejlesztőként az az egyik legfontosabb cél és kulcskérdés, hogy az ingatlanok közti energiamegosztás racionális módon meg tudjon oldódni anélkül, hogy RHD-t kellene fizetni egy bizonyos távolságon belül továbbított energiára. Két jelentős, izgalmas és előremutató energiaközösség- és mikrogrid pilot projektünkkel is megkerestük a döntéshozókat és a DSO-t. Jelenleg jogszabályai és műszaki akadályok nehezítik a megvalósítást, de nagyon bízunk benne, hogy az itt felvetett problémák megoldódnak - mondta Balástyai Márk.
Lehet, hogy a villamos energia nappal értéktelenedni fog, de a rugalmasság értéke az egyértelműen felrobbant: amíg 2019-2020-ban országos és éves szinten a kiegyenlítő energia 20 milliárd forintos tétel volt, addig ma már 300-400 milliárd forintos tétel. Ahogy a naperőművek terjednek, egyre több kiegyenlítő kapacitás kell, és a kiegyenlítési költségek is nőnek, és a naperőműre ma már nem csak mint áramtermelő berendezésre, hanem mint az ESG-célok eléréséhez hozzásegítő eszközre, illetve rugalmassági eszközként is érdemes tekinteni, amely pénzt is tud keresni a cégnek. Kétségkívül paradigmaváltás tanúi vagyunk, jelentős változások várhatóak a következő 2-3 évben a villamosenergia-rendszer működésében, és egyértelműnek tűnik az, hogy ha valaki versenyképes akar maradni, akkor ebbe időt, energiát, pénzt kell invesztálnia; merni kell újragondolni, hogy hogyan működünk - fogalmazott Ercsey Tamás.
Koncepció mentén kell haladni, a terveinket, céljainkat a lehetőségeinket is figyelembe véve kell kijelölni, és mindenkinek a számára testreszabott megoldásokat kell megtalálnia. Fontos, hogy túl kell látni a naperőműveken, az energiahatékonysági, gázkiváltási és egyéb szempontok figyelembevételével kell dönteni. Az energia- és anyagáram közösségek kialakítása hatékony elosztást és megosztást hoz magával, és ezáltal nemzetgazdasági szinten is csökkenhetnek a költségek; azt gondolom, hogy ez a jövőbemutató megoldás - mondta Fehér Róbert.
Az energiaközösségek széles körű elterjedése rendkívül kívánatos. Nem kérdés, hogy technikaliag megoldhatóak, ugyanakkor az emberi mentalitás területén mutatkozó kihívásokkal, és az ilyen közösségen belüli együttműködési hajlandóság növelésével is foglalkozni kell - vélte Szabó Gábor.
Címlapkép forrása: Portfolio
