Megfeledkezett a kormány a biztosítókról? – Kevesen hiszik el, hogy eltűnik az extraprofitadó

2022 novemberében még úgy tűnt, nagyon aktív lesz a kormány a biztosítási szektorban, külön miniszteri biztost kapott az ágazat, és megvette az állam az Aegon Biztosító 45%-át. Mára megszűnt a biztosi pozíció, az időközben Alfává átnevezett biztosító 35%-át eladta az állam, sőt, a Posta biztosítók kétharmadát is értékesítette, így nem csoda, hogy a közönség fele úgy gondolja, feledésbe merült a biztosítási szektor stratégiai szerepe a kormány számára, vagy nem is volt soha stratégiai jelentőségű neki az ágazat.

Bár először két évre vezette be, az utóbbi időben már nem mert határozott ígéretet tenni a kormány a 2022 óta alkalmazott extraprofitadó végleges kivezetésére, az adóteher lefelezésére viszont idén lehetőséget adott a biztosítóknak, amennyiben elegendő, mintegy 200 milliárd forintnyi állampapírt vásárolnak pluszban. A közönség 59%-a arra szavazott, hogy reálisan fennmarad vagy még nő is 2026-tól a szektor extraprofitadója.

A Biztosítás 2025 konferenciára éppen a második lakásbiztosítási kampány negyedik napján került sor, kíváncsiak voltunk tehát arra, hogy a tavalyi 641 ezer után mire számít a közönség, hány ügyfél fog biztosítás váltani vagy átdolgozni márciusban. Mivel előzetesen Netrisk 800 ezres, az Insura 700 ezres, a FBAMSZ 650-700 ezres becslést adott, ezért a szavazás során elsősorban magasabb becslési sávokat ajánlottunk fel a közönségnek, ám a  közönség 69%-a a tavalyinál kisebb lakásbiztosítási aktivitást vár az idei kampányban.

Még kevésbé optimista a szektor az új szerződést kötők számára vonatkozóan, akik tavaly 331 ezren voltak: 76% szerint elmarad idén a számuk a tavalyitól. A meglévő szerződést egyébként egységesen április 30-ai évfordulóval mondhatják fel az idei évtől a kampányban szerződést váltók.

Egy másik aktuális szabályozási téma az MNB etikus 2.0 életbiztosítási koncepciója, amelynek elemei három lépcsőben (idén január 1-jén, július 1-jén, illetve jövőre január 1-jén) lépnek hatályba. A szabálycsomag a félreértékesítések és az érdekkonfliktusok megelőzését célozza meg, egyedi költségmutatót (TKM) vezet be a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási termékekre, valamint az eszközalapok 38%-ának a felülvizsgálatát írja elő a biztosítók számára, javítva az életbiztosítások érték-ár arányát. A közönség 60%-a van pozitív, 37%-a negatív véleménnyel a szabályozásról.

A szakmai közönséget megosztja az a kérdés, hogy a 2015-2017-ben útjára indított etikus 1.0 szabálycsomag és a 2025-2026-ban életbe lépő etikus 2.0 együttesen milyen hatással lesz az életbiztosítási piac penetrációjára, mindenesetre inkább arra hajlott a közönség, hogy mérsékelten, de csökkenteni fogja azt.

Külön szekcióban foglalkoztunk a rendezvényen az életbiztosítási piac üzleti folyamataival, többek között a PMÁP-kamatfizetések hatásával és a devizás életbiztosítási programok jövőjével is. E beszélgetés során a közönség 81%-a úgy foglalt állást, hogy az ügyfeleket inkább a hozamlehetőségek érdeklik a költségek bemutatásával szemben, amikor rendszeres díjas életbiztosítás megkötésére adják a fejüket.

Az is kiderült, hogy a rendszeres díjas életbiztosítások értékesítésében még az előttünk álló 5 évben is egyértelműen a személyes tanácsadást lehetővé tevő csatornák fognak dominálni, ugyanakkor az online felületek jelentősége sokak szerint emelkedni fog.  

A biztosítók saját ügynöki hálózatai fenntarthatják domináns pozíciójukat a következő fél évtizedben is, de sokan gondolják úgy, hogy a többes ügynöki és független biztosítási alkuszi csatornák fognak elsődleges szerepet játszani. Az életbiztosítások online értékesítésében mintha ma még viszonylag kevesen hinnének.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio