Az OTP a magyar tőzsde legkönnyebben kereskedhető részvénye volt az elmúlt hetekben, gyakorlatilag mértani pontossággal mozog, tőzsdei tankönyvekbe illő precizitással esik és emelkedik. De mi jöhet most?
Történelmi csúcsközelben áll a világ egyik legszélesebb részvényindexe, amely a globális részvénypiacok több mint négyötödét fedi le. Az elmúlt években számos válság csak átmenetileg tudta megakasztani az emelkedését, a hosszú távú trend azonban továbbra is felfelé mutat. Most pedig egy olyan technikai jelenség tűnt fel a grafikonon, ami a múltban nagy emelkedést vetített előre, aki erre figyelt, szép hozamot érhetett el. Mutatjuk a részleteket.
A háborúk és geopolitikai konfliktusok nemcsak az érintett országok életét forgatják fel, hanem mély nyomot hagynak a globális gazdaságban és a tőkepiacokon is. Egy-egy rakéta vagy váratlan katonai lépés nemcsak frontvonalakat, de tőzsdei árfolyamokat is átrajzol: emelkedő olajár, menekülés az aranyba, pánikszerű részvénypiaci eladások – mindezek visszatérő mintázatok a történelem hasonló pillanataiban. Cikkünkben az elmúlt évtizedekből hat fegyveres konfliktust vizsgálunk meg abból a szempontból, hogyan reagáltak a globális tőkepiacok a válságokra.
Egymás után érkeznek az egyre magasabb célárak az OTP részvényeire, most az egyik vezető elemzőház, a Goldman Sachs lépett, ezzel ők is bent vannak a 30 ezres klubban. Van egy fontos információ is az elemzésben a részvényesi javadalmazással, vagyis az osztalékkal és a saját részvény visszavásárlással kapcsolatban.
Május közepe óta nagyot esett az OTP, azóta fontos szintek között pattog, viszonylag kiszámítható pályát járt be. Mutatjuk, most mire érdemes figyelni.
Olcsón venni és drágán eladni, vagy alacsony áron venni és magas áron eladni, vagy magas áron venni és még magasabb áron eladni, mindegy hogy hogyan fogalmazzuk meg, de ez minden (longos) tőzsdei befektető álma. Drágán venni viszont senki sem szeret, most pedig jó magasan vannak az árak, közel a csúcsokhoz. Ki száll itt be? Akinek elment az esze? Összeraktunk néhány meglepő ábrát arról, hogy mennyit lehetett keresni a magyar tőzsdén, ha valaki rekordszinten vett.
Az elmúlt években a tőzsdéken a nagy kapitalizációjú részvények dominanciája volt megkérdőjelezhetetlen, de 2025-re fordult a kocka: a globális részvénypiacokon – különösen Európában – egyre látványosabb a small cap cégek felülteljesítése. Miközben az amerikai nagyvállalatok részvényei még mindig jobban teljesítenek, Európában már a kisebb, lokális fókuszú vállalatok kerülnek reflektorfénybe. Mutatjuk, hogy mi mozgatja most a kispapírokat.
Három hete figyelmeztettünk arra, hogy olyan túlvett az OTP részvénye, amire nagyon ritkán van példa, és ami után rendre korrekciók jönnek a bankrészvényél. Az esés meg is jött, most mutatjuk, hogy milyen fontosabb árfolyamszinteket érdemes figyelni.
Néhány hónapja még egy Big Beautiful Friendship volt Donald Trump és Elon Musk között, Trump bevonta Muskot a kormány munkájába, hogy együtt faragják le az állami kiadásokat, az amerikai elnök még vett is egy Teslát, hogy kiálljon barátja mellett és megtámogassa az eladásokat, a két jóbarát különböző rendezvényeken parolázott együtt. Most meg ott tartunk, hogy gyalázkodó üzenetekben küldik el egymást, Trump megvonná a támogatásokat, megrendeléseket Musk cégeitől, Musk szerint az elnököt meg sem választották volna nélküle, a Tesla-vezér pedig ledobta az atomot, szerinte a rendkívül súlyos Epstein-ügyben is felmerül Trump neve. Na, erre az egészre nagyot esett a Tesla árfolyama, azzal együtt pedig Musk vagyona. Összegyűjtöttük, hogy mit tanulhatnak ebből az egészből a befektetők.
Évek óta tart rali a tőzsdéken, egyre több a túlárazott részvény, joggal merül fel a befektetőkben, hogy megnézzék a lemaradókat, azokat a papírokat, amik árazása alacsony. Mutatunk 5 olyan részvényt, amik árazása alacsony, és az elemzők látnak bennük fantáziát. A listán csupa olyan vállalat részvénye áll, ami meghatározó cég az iparágban. Jöjjenek az ismert márkanevek!
Az elmúlt évek ralija után a világ tőzsdéinek nagy része a történelmi csúcs közelében áll, joggal gondolhatnánk, hogy eufória uralkodik a piacokon. De tényleg így van? Akkora az optimizmus, hogy már nincs feljebb a részvénypiacokon? Már nem érdemes beszállni? Mutatjuk a befektetőknek a kapaszkodókat.
A hétvégi lengyelországi elnökválasztás nem hozott földindulást a lengyel részvénypiacon, de a politikai erőviszonyok alakulása közép-hosszú távon hatással lehet a gazdasági folyamatokra is. Bár a piac rövid távon viszonylag nyugodtan fogadta az eredményt, az új elnök aktívabb politikai szerepvállalása, a reformok elmaradása és a PiS esetleges visszatérésének árnyéka már most is beszivárog az elemzői véleményekbe. A lengyel piacot aktívan követő hazai alapkezelőket kérdeztünk arról, hogy változott-e a lengyel befektetési sztori, a választást követő esésben jó vételi lehetőséget láttak-e, milyen változtatásokat hajtottak végre a lengyel részvényalapjaikban, és melyik részvényekben látnak most fantáziát.
Nehéz éve volt tavaly a hazai építőiparnak, a piac tovább zsugorodott, alacsony volt a beruházási kedv, az építőipari termelés volumene és szerződésállománya éves szinten csökkent. Ennek ellenére több olyan építőipari nagyvállalat is van, amelyik tavaly is növelte bevételét, sőt, több cég rekordbevételt ért el. A cégek több tízmilliárd forint osztalékot fizetnek ki a tulajdonosaiknak. Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Szíjj László cége is milliárdokat fizet ki.
Az elmúlt hetekben Donald Trump két, a globális piacokat megrázó vámbejelentéssel állt elő: áprilisban a világ több mint 180 országát sújtó, 10–50%-os vámokat helyezett kilátásba, majd május végén az Európai Unióra vonatkozóan jelentett be 50%-os tarifát. Bár mindkét esetben gyors piaci reakciók követték a nyilatkozatokat, Trump később mindkét intézkedésből visszatáncolt. A történtek nemcsak a befektetők idegeit tették próbára, de újabb leckét adtak a piacok pszichológiájáról, a blöff hatásmechanizmusáról és a portfóliókezelés kihívásairól. Mutatjuk a fontosabb tanulságokat.
Sokkolta a világot, amikor Donald Trump április elején bejelentette, hogy vámokkal bünteti a Föld szinte összes országát, még olyan szigeteket is, ahol gyakorlatilag csak pingvinek élnek. Azóta már tudjuk, hogy ez a sokkterápia nagyrészt nyomásgyakorlás, vagy más szavakkal az üzletkötés művészete. De közben az is látszik hogy nem lehet végtelenszer blöffölni, mert akkor senki sem veszi komolyan, ha pedig egyszer Trump tényleg komolyan beleáll valamibe, abból jöhet nagy ijedtség. A tőzsdéken is.
Kevés olyan német cég van, amelyik olyan szorosan összefonódott Németország történelmével, mint a Thyssenkrupp, az 1800-as években a Krupp és a Thyssen kohóiban olvasztották azt a vasat, amely lehetővé tette az ország felemelkedését ipari nemzetté a 19. században, és a konszern kulcsszerepet vállalt a Német Szövetségi Köztársaság újjáépítésében is. Az elmúlt években azonban többek között az energiaválság, az olcsó kínai konkurencia, hibás menedzsmentdöntések és legutóbb Donald Trump vámháborúja miatt a cég nehéz helyzetbe kerül, most pedig a Bild információi szint jöhet a feldarabolás, és akár a teljes megszűnés.
Donald Trump új rakétavédelmi projektje, a Golden Dome nemcsak biztonságpolitikai mérföldkő lehet, hanem óriási üzleti lehetőség is az amerikai védelmi ipar számára. A projekthez már most sorakoznak a nagyvállalatok, köztük egyet név szerint is említettek az amerikai politikusok, ez a vállalat akár kulcsszereplője lehet a következő évtizedek legnagyobb katonai beruházásának, részvényeire pedig a legnagyobb elemzőházak is optimisták lettek. Mutatjuk az izgalmas befektetési lehetőséget! A történetben egyébként egy magyar szál is van.
Idén július 1-jétől megszüntetik a home office lehetőségét a Molnál. Megkérdeztük a többi tőzsdei blue chipet, az OTP-t, a Richtert és a Magyar Telekomot arról, hogy náluk milyen feltételekkel van lehetőség otthoni munkavégzésre.
Nagy sztori az OTP, szépen nő a bankcsoport, mint ahogy a részvények árfolyama is, a szentiment általánosságban egyértelműen támogató, a béke közeledte, az alacsony árazás, az egyre magasabb elemzői célárak, az akvizíciós fantázia mind a további emelkedés mellett szól, ezzel együtt is látunk már olyan jeleket, amik miatt érdemes óvatosnak lenni.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!