Csúszik a BYD szegedi gigaberuházása, a vártnál kevesebb autót gyárthat nálunk a kínai cég
Üzlet

Csúszik a BYD szegedi gigaberuházása, a vártnál kevesebb autót gyárthat nálunk a kínai cég

Portfolio
A BYD elcsúsztatja 2026-ra a sorozatgyártás elindítását a szegedi gyárban, és legalább két évig alacsonyabb kapacitással tervezi működtetni az üzemet - írja forrásokra hivatkozva a Reuters. Eközben a törökországi üzemében a tervezettnél korábban kezdi meg a termelést a kínai gyártó.

Lassabban indulhat a tömeggyártás a szegedi BYD gyárban

A kínai BYD csak 2026-ban indítja el a tömeggyártást magyarországi elektromosautó-gyárában, és az első két évben a tervezett kapacitás alatt fog működni az üzem - mondták el bennfentes források a Reutersnek.

A szegedi, 4 milliárd eurós beruházásból épülő gyár 2026-ban kezdi meg a tömeggyártást, de az első évben csak néhány tízezer járművet fog előállítani, ami töredéke a 150 000 darabos kezdeti kapacitásnak.

A gyár végső kapacitása évi 300 000 autó lenne.

A BYD elmondta, hogy októberben kezdi meg működését Szegeden, de azt nem közölte nyilvánosan, hogy mikor indul a sorozatgyártás. A források szerint a termelés 2027-ben emelkedni fog, de még mindig a tervezett kapacitás alatt lesz.

Török fókusz

Miközben a magyarországi gyártás késik, a BYD törökországi üzeme a tervezettnél korábban kezdi meg a termelést. Az 1 milliárd dolláros manisai gyár, amely eredetileg 2026 végén indult volna 150 000 autós éves kapacitással,

már jövőre több járművet fog gyártani, mint a magyar üzem.

A források szerint 2027-ben a törökországi termelés messze meghaladja majd a 150 000 autót, és 2028-ban ismét jelentősen növelik a kibocsátást.

A BYD azért építi a magyarországi gyárat, hogy vámmentesen értékesíthessen autókat Európában. Jelenleg minden Európában eladott BYD-autót Kínában gyártanak, és ezekre az EU dömpingellenes vámot vet ki a standard 10%-os vám mellett, ami a BYD esetében összesen 27%-ot jelent.

A törökországi üzemben gyártott autók nagy része szintén Európába kerül majd, és ezek vámmentesen exportálhatók az EU-ba.

A törökországi gyártás felé való elmozdulás rávilágít arra a kihívásra, amellyel a kínai autógyártók szembesülnek: Európában szeretnének gyártani a büntetővámok elkerülése érdekében, de visszariadnak a régió magasabb bér- és energiaköltségeitől. Törökország már régóta a nagy autógyártók, köztük a Toyota, a Stellantis, a Ford, a Hyundai és a Renault olcsó gyártási központjaként szolgál. Márciusban a török kormány közölte, hogy a kínai Chery 1 milliárd dollárt fektet be egy évi 200 000 járművet előállító üzembe.

A BYD európai értékesítése gyorsan növekszik. Az S&P Global Mobility becslése szerint a kínai autógyártó idén 186 000 járművet fog eladni Európában, szemben a 2024-es 83 000 darabbal, és 2029-re a forgalom várhatóan megduplázódik, közel 400 000 darabra.

Miért fontos a BYD beruházása Magyaroszág számára?

Magyarország az elmúlt években következetesen építette fel magát az elektromobilitás egyik európai központjává, amiben kulcsszerepet játszik az akkumulátoripar és az elektromos járműgyártás - a BYD szegedi beruházása is ebbe a stratégiába illeszkedik. Könnyen lehet azonban, hogy a tömeggyártás elcsúsztatása mögött részben az európai autópiac körüli kihívások állnak. Ha az idei évet nézzük a teljes EU-s autópiac stagnál, lassult a kereslet, és ugyan az elektromos szegmensek idén már jobban teljesítenek, az átállás lassabb a korábbi évek prognózisainál.

Hasonló kihívásokkal néz szembe az akkumulátorgyártás is. Bár több beruházás zajlik Magyarországon ezen a területen – például a kínai CATL debreceni gyára – egyre többször kerülnek elő kérdőjelek az iparág jövőjét, az esetleges túlkapacitást, illetve magukat a beruházásokat illetően. Az egyik ilyen például, hogy a CATL ugyan korábban cáfolta a debreceni üzem második ütemének felfüggesztését, egy későbbi céges beszámolóból kiderült, hogy az mégis felfüggesztésre kerülhet. Emellett megjelentek hírek arról is, hogy a cég leépítésekben kezdhetett, bár erről is később cáfolat érkezett.

A szegedi BYD-beruházás ugyan nem akkumulátorgyár, hanem összeszerelő üzem,

mégis szorosan kötődik ehhez az ökoszisztémához.

De nem csak iparági tényezők, hanem egyedi vállalati hatások is állhatnak a gyártási tervek változása mögött, hiszen a cégnek át kellett dolgoznia európai működési modelljét, miután nem sikerült elegendő kereskedőt szerződtetni és a helyi piacokat ismerő vezetőket felvenni, valamint hibrideket kínálni a teljesen elektromos autókra kevésbé fogékony piacokon.

Mindezek ellenére a beruházás több szempontból is rendkívül értékes Magyarország számára:

  • Szeged és környéke eddig kimaradt a nagyobb járműipari beruházásokból, így a BYD gyára új gazdasági impulzust adhat a dél-alföldi régiónak.
  • A kínai elektromos autógyártás ma a világ élvonalába tartozik. A gyártás idehozatala hosszabb távon elősegítheti a hazai beszállítói lánc fejlődését és technológiai előrelépését.
  • A BYD szegedi gyára kifejezetten az európai piacra termel majd, ez növeli Magyarország exportvolumenét és feldolgozóipari súlyát az EU-ban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Az S&P-huszárok hanyatlása

Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók.  "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?

Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.

Ez is érdekelhet