Kifakadtak a kisboltok az árrésstopra: „Ez rosszabb, mint a hatósági ár!”

A kiskereskedelmi forgalom adatai valóban javulást mutatnak, de a tavalyi és az idei várható reálbér-növekedés mellett még mindig nagyobb ütemben bővül a vásárlóerő – mondta csütörtökön a Közgazdász Vándorgyűlés kereskedelmi panelbeszélgetésében Kozák Tamás. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke szerint nagy baj, ha a kereskedelem nem tud növekedni, az ugyanis az egész gazdaságot visszaveti.

Ma már csak 25% a magyar élelmiszer-kereskedelem a napi fogyasztási cikkek teljes piacán. Ez nagyon szomorú adat, pont a magyar tulajdonú kereskedők szenvedik meg a legjobban a jelenlegi időszakot – tette hozzá Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke.

Természetesen a beszélgetésben megkerülhetetlen téma volt az állami beavatkozás, az árrésstopok intézménye, legutóbb a kormány november végéig hosszabbította meg ezek érvényességét.

Ha van rosszabb a hatósági árnál, akkor az az árrésstop

- mondta Neubauer Katalin.

Az iparági szövetség elnöke szerint figyelembe kellene venni, hogy minden bolttípusnak más a költségszerkezete, a szupermarketek esetében például a 10%-os árrés már a logisztikai költségeket sem fedezi. Ők gyakorlatilag hónapok óta 15%-os veszteséggel értékesítik az árrésstopos termékeket.

Meddig tartható fenn a jelenlegi árrésstop? Semeddig!

- szögezte le Neubauer Katalin. Kiemelte, hogy az intézkedés mostanra oda vezetett, hogy a kiskereskedők nem fejlesztenek, leépítik a létszámot, csak azért tartanak még ki, mert nem akarják feladni az elmúlt harminc év munkáját.

Az infláció azért nem csökken 4% alá, mert nem tudjuk növelni a hatékonyságot. Amíg ez nem történik meg, addig az áremelkedést sem tudjuk megfékezni – mondta az MNKSZ elnöke.

Nagyon nagy mértékű lett az elfordulás a kisboltoktól, ma már be sem mennek oda az emberek. Az erőteljes állami beavatkozással az egész kereskedelmi struktúrát veszélyeztetjük – mondta Neubauer, aki szerint elsősorban a zöldség-gyümölcs termékkörben érződik a kisboltok eltűnése.

Két dolgot nem szabad összekeverni: az árrés nem ugyanaz, mint a profit. Nagyon sok negatív hatása van makrogazdasági szinten az árrésstopoknak – tette hozzá Kozák Tamás.

Azt látjuk, hogy már a beszállítói oldalon is kezd megjelenni az árnyomás. Nekik is nő a költségük, amit akár tovább is háríthatnak a kiskereskedelemre, így az infláció újra emelkedhet

- mondta az OKSZ elnöke.

Egy kereskedelmi lánc esetében íratlan szabály, hogy 60% a nemzetközi termékek aránya, a fennmaradó 40% pedig hazai. Ma Magyarországon ez az arány már sokkal inkább 80-20%. Ez azért baj, mert azt mutatja, hogy nincsenek olyan magyar vállalkozók, beszállítók, akik nem csak a hazai, hanem akár a régiós üzletláncokban is megjelenhetnének – mutatott rá egy újabb problémára Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke a beszélgetésben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images