Brutális szigorítást vezet be a kormány az adókedvezményeknél – kikerültek a tervek

Társadalmi egyeztetésre küldte a Nemzetgazdasági Minisztérium a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet módosítását. Ebben az egyik legfontosabb módosítás, hogy a tervezet kifejezetten kizárja az energiatermelést és energiaszolgáltatást szolgáló eszközöket az elszámolható költségek köréből.

A jelenlegi szabályok nem tartalmaznak ilyen tételt, így ez új, korlátozó elem: a TEÁOR rendszer 35-ös ágazatába tartozó tevékenységekhez kapcsolódó eszközök bekerülési értéke nem számolható el. Ez a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás tevékenységeket jelöli, amely magában foglalja az energiatermelést, -elosztást és -szállítást, beleértve a gáz-, gőz- és légkondicionáló rendszerek működtetését, valamint ezek kereskedelmét is, mint például a gázkereskedelem

A kormány ezzel párhuzamosan az adókedvezmény igénybevételét is megtiltaná ezekre a beruházásokra, még abban az esetben is, ha az adózó csak saját energiaellátását teremtené meg.

Ez a szigorítás gyakorlatilag teljesen kizárja az energiaipart a fejlesztési adókedvezmény köréből.

Korábban a tiltás csak bizonyos energetikai projekteknél jelent meg.

Új kizáró ok, hogy lakóházak és lakások piaci értékesítésre vagy bérbeadásra szánt beruházásaira sem lehet majd adókedvezményt igényelni.

Ezt a jelenleg hatályos rendelet nem tiltja ilyen egyértelműen, így ez a szabály a fejlesztési adókedvezmények területén egy korábban nyitott kiskaput zár be, különösen az ingatlanfejlesztő vállalkozások esetében. A rendelettervezet azt is előírja, hogy az adózónak nyilatkoznia kell: nála egyik kizáró ok sem áll fenn. Ilyen nyilatkozati kötelezettség jelenleg nincs, így az adminisztráció tovább bővül.

A változtatások érintik az előzetes kötelezettségeket is: mostantól új bejelentésnek minősül, ha a beruházás tárgya vagy a helyszín települése megváltozik. Jelenleg a jogszabály nem tekinti automatikusan új bejelentésnek ezeket a módosításokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházást érintő jelentősebb változtatások esetén az adózónak új eljárást kell indítania, ami meghosszabbítja az engedélyezési folyamatot.

Teljesen újraszabályozzák a társaságiadó-bevallásban szerepeltetendő adatokat is: a jelenlegi szabályok több ponton elavultak vagy hiányosak, de az új előírások jóval részletesebbek lesznek. 

A tervezet szerint a vállalkozásoknak beruházásonként kell megadniuk többek között 

• az igénybe vett adókedvezmények jelenértékét, 
• az összes igénybevételt, 
• a támogatáshalmozódásnál számító állami támogatások adatait, 
• továbbá az üzembe helyezés időpontját és a ténylegesen felmerült költségeket. 

Bizonyos beruházástípusoknál — például foglalkoztatási feltételhez kötött támogatásoknál — külön kimutatást kell készíteni az átlagos létszámról, illetve személyi jellegű ráfordításokról. A korábbi rendelet is előírt adatközlést, de messze nem ilyen széles körben: a módosítás a vállalkozások adminisztrációját jelentősen növeli.

Új kötelezettség, hogy ha a beruházás az engedélyezett kezdőnapot követő két éven belül nem indul el, az adózónak erről külön nyilatkoznia kell.

Ilyen szabály ennyire deklaráltan eddig nem szerepelt a szabályozásban, így a beruházások csúszása mostantól formális következménnyel jár.

A legnagyobb terjedelmű változtatás a tiszta technológiák gyártási kapacitásait támogató adókedvezmények külön szabályrendszerének bevezetése.

Ez a kategória a hatályos rendeletben még nem szerepel: az új fejezet kifejezetten az uniós tisztaipari támogatási keretrendszerhez kapcsolódik. A beruházásoknál a jelenleginél szélesebb körben számolhatók el tárgyi eszközök és bizonyos immateriális javak, ugyanakkor ezekre szigorú feltételek vonatkoznak — például csak akkor támogathatók, ha értékcsökkenést elszámolhatók, független féltől piaci áron kerültek beszerzésre, és a beruházás helyszínén használják őket meghatározott ideig.

A támogatási intenzitás kis- és középvállalkozások esetében automatikusan megemelkedik: a kisvállalkozások 20, a középvállalkozások 10 százalékponttal magasabb támogatást kaphatnak, mint amit a főszabály megenged.

Ez a hatályos rendszerben nincs így, ott a vállalkozás mérete csak bizonyos beruházástípusoknál befolyásolja a plafont, itt viszont önálló, automatikus növekmény jelenik meg.

A tervezet különös hangsúlyt helyez arra, hogy az adózónak igazolnia kell: a beruházást az adókedvezmény hiányában nem az EU területén valósítaná meg. 

Ez lényegében a globális versenyhelyzet bizonyítását jelenti, amelyet a jelenlegi szabályozás nem követel meg. Ha a beruházás nem támogatott régióban valósulna meg, a cégnek azt is be kell mutatnia, hogy ugyanilyen hatékonyan nem tudná máshol kivitelezni. Ezzel a kormány az EU tisztaipari szabályaihoz igazítja a támogatási döntések kontrollját.

Szintén új előírás, hogy ha a beruházás korábban már részesült az EU tisztaipari támogatási keretéből, akkor annak cseréjére nem vehető igénybe adókedvezmény.

Lényegében ez a korlátozás megakadályozza a támogatások halmozását, és a hatályos rendeletben nem szerepel. Ezt az uniós szabályozások kifejezetten kerülni próbálják.

A tiszta technológiás fejlesztések esetében a cégeknek a beruházás kezdete előtt új, részletes adatszolgáltatási kötelezettségük lesz: a tervek szerint elektronikusan kell nyilatkozniuk többek között a teljes beruházási költségről, a támogatás szükségességéről, a kontrafaktuális — EU-n kívüli — alternatíváról, és a kohézióellenes hatások vizsgálatáról. Ez a jelenlegi rendszerhez képest teljesen új, uniós elvárásokat tükröző struktúra.

A tervezet módosítja a rendelet mellékleteit is, amelyek tartalmazzák, milyen adatokat kell bejelentéskor vagy kérelemben megadni. A mostani mellékletek sokkal részletesebbek az eddigieknél: telephelyenként kell feltüntetni a költségelemeket, jelenértéken és folyóáron is, valamint a korábbi, ugyanazon vármegyében megkezdett beruházások bemutatása is kötelező lesz.

Több technikai pontosítás is történik: változnak egyes definíciók, hatályukat vesztik az átmeneti fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó passzusok, és módosulnak a rendeletben található kereszthivatkozások. Ezek a változtatások főként a tavaly év végén elfogadott társaságiadó-törvényi reformhoz és az uniós támogatási szabályokhoz igazítják a hazai rendeletet.

Fontos dátum, hogy a részletes adatszolgáltatásra vonatkozó új előírásokat — bár a rendelet 2026-ban lép hatályba — már a 2025-ös társaságiadó-bevallásban alkalmazni kell majd, ha a vállalkozás 2017 után nyújtott be fejlesztési adókedvezményre bejelentést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nagyvállalatoknak és a rendszeres beruházóknak már jövőre jóval részletesebb adatgyűjtésre kell felkészülniük.

A kormány hatásvizsgálati lapja szerint az intézkedések semmilyen költségvetési vonzattal nem járnak, azonban a szigorúbb adókedvezmény-feltételek miatt vélhetően a büdzsé bevételei inkább növekednek majd.

A módosítások nagy része 2026. január 1-jén lép hatályba, de a legkritikusabb pontok — köztük a kizárások és a bejelentési szabályok módosítása — már a kihirdetést követő 31. napon életbe lépnek. A társadalmi egyeztetés  december 16-ig tart.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images