Hiába a készpénzbarát lépések, a digitális fizetések győznek Magyarországon

Hogy sikerült a Visának a tavalyi év Magyarországon?

Mind a digitális fizetési piac, mind a Visa szép évet zárt: az elektronikus tranzakciók aránya a darabszámot tekintve már 2024-ben is a 42%-át, értékét tekintve pedig közel a felét tette ki a teljes pénzforgalomnak, ez a tendencia 2025-ben folytatódott. A növekedés a Visa magyarországi fogyasztói kártyahasználatára vonatkozó számaiban is visszaköszön, az elmúlt három pénzügyi évben évi 20%-os kumulált növekedési rátát értünk el e tekintetben. Mi is nagyot növekedtünk tavaly, az elmúlt évben két nagy tendert nyertünk meg, melyek eredményeként két migrációt bonyolítottunk le. Két nagy kártyakibocsátó, az Erste és a Raiffeisen úgy döntött, hogy a kártyaportfólióját egy az egyben lecseréli, és mostantól csak Visa kártyát bocsát ki. Ők az egyetlen rendszerre való átállás mellett döntöttek.

Az egybrandes modell általános nemzetközi trend vagy hazai sajátosság?

Európában ez nem egyedi jelenség, tehát nem magyar sajátosság. Mind a két megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Azt látjuk, hogy vannak olyan bankok, bankcsoportok, amelyek megmaradnak a lényegében véve kétbrandes megoldásnál - tehát mind Visa, mind Mastercard kártyákat kibocsátanak. Van, aki egyensúlyban tartja a kibocsátási arányt, van, aki inkább egyik vagy másik hálózatra helyezi a hangsúlyt, míg olyan szereplők is vannak, akik a teljes portfóliójukat egyetlen márka köré szervezik.

Mi a fő motiváció az egybrandes megoldás mellett? Mi a folyamat mozgatórugója?

Általában költséghatékonysági szempontok állnak a háttérben, mivel egy brand kiválasztása esetén kevesebb fejlesztést kell elvégezni, kevesebb követelménynek kell megfelelni. Ez a megoldás ügyfélélményben is teljesen konzisztens megoldást nyújt, mert egységes a kínálat. Általában ez méretfüggő is - azt látjuk, hogy a közepes méretű bankoknál gyakoribb ez a megoldás. Elfogadói oldalon így is, úgy is szükség van mindkét rendszerre. Kibocsátói oldalon viszont vannak olyan feladatok, amiket nem kell kétszer elvégezni. Ugyanis különböző megfelelési követelményeknek kell eleget tenniük, legyen szó például biztonságról vagy új termékek bevezetéséről.

Február 1-jétől duplájára emelkedett az ingyenes készpénzfelvételi határ, tavaly alkotmányba foglalták a készpénzhasználathoz való jogot és minden településen lesz vagy már most van ATM. Megérezni a kártyahasználaton a nem éppen digitális irányba mutató intézkedések hatását?

Ezeknek lesz egy nehezen becsülhető, kisebb hatása, de én nem rettenek meg tőle: a digitális fizetések növekedése töretlen Magyarországon. Ezen belül a kártyás vásárlások volumene évről évre nő, tavaly magas bázison is számottevő bővüléssel. Párhuzamosan futnak a készpénzbarát és a digitalizációs intézkedések is.

Ráadásul a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ATM-ek számának növekedésével nem a készpénzfelvétel növekedik, hanem a kártyás vásárlás.

Ha biztosan tudod, hogy van bankautomata a faluban, attól még nem veszed fel automatikusan a készpénzt. Akár többet is használod a kártyádat, viszont biztos lehetsz benne, hogy megvan a lehetőséged a készpénzfelvételre.

Nemzetközi, régiós szinten mennyire számít most fejlettnek a magyar fizetési piac?

A magyar fizetési piac ma régiós összevetésben kifejezetten fejlett, egyes területeken pedig az élvonalában jár. A magyar Visa‑kártyabirtokosok online kártyaaktivitása jelentősen meghaladja a közép‑kelet‑európai átlagot, a legmagasabb arányt mutathatjuk fel a régióban, másrészt a mobilfizetésekben is kifejezetten aktívak a magyarok. Amit még kiemelnék, az a fogyasztói viselkedés változása: a tranzakciós volumenek és a költési minták arra utalnak, hogy a heavy userek egyre meghatározóbbak, a kártyaaktivitási arányunk pedig a régió egyik legmagasabbja.

Összességében tehát egy digitális irányba erősen fejlődő, egyre érettebb piacról, ökoszisztémáról beszélhetünk, ami nagyon jó mutatókat produkál. Ezzel együtt továbbra is látunk teret a növekedésre: Magyarországon minden harmadik kártya már okoseszközben van, ami önmagában szép szám, bár még van hova fejlődni, ebben a csehek járnak az élen a régióban.

Az egyik nagy feladatnak jelölted meg egy évvel korábban a Click to Pay (egykattintásos online kártyás vásárlás) széles körű bevezetését. Hogy halad ez a projekt, milyen feladatai vannak a bankoknak?

Szépen halad, a két legnagyobb kibocsátónk már élesbe is állt. Most még kibocsátói oldalon állunk jobban, de körülbelül egy hónapon belül élesednek a megoldások az elfogadói oldalon is, idén nagy előrelépést várunk. Fontos fejlesztési irány, hogy a Click to Payhez most csatlakozik a PassKey is, ami az online fizetéseknél használható biometrikus azonosítási megoldás. Ez nemcsak gyorsabbá és kényelmesebbé teszi a vásárlást, hanem biztonságosabb is, mert jelentősen csökkenti a csalások esélyét a jövő e‑commerce tranzakcióiban.

A Visa milyen innovációkkal készül idén Magyarországon, mire számíthatnak a hazai banki ügyfelek?

Abban bízunk, hogy egyre több hazai banknál jelenik majd meg a Subscription Management megoldásunk, amely az ismétlődő, előfizetéses kártyás tranzakciók kezelését segíti elő a banki alkalmazáson belül.  Ma már számos szolgáltatást, pl. streaminget, digitális tartalmakat vásárolunk online előfizetéses modellben. Ha ezek nagyon megszaporodnak, egy idő után nem feltétlenül tudjuk nyomon követni, hogy a kártyánkat melyik szolgáltatónál rögzítettük, ki és miért von le róla összegeket. A megoldásunk révén a banki alkalmazásban megjelennek azok a helyek, ahol a kártyáink rögzítve vannak visszatérő fizetésekre, és ezeket lehet benne kezelni, letiltani. Ha kártyacsere történik, akkor a folytonosságot is lehet biztosítani - be tudod kapcsolni az új kártyán is az előfizetést.

Ezen kívül egy másik újdonság lesz, hogy a banki appban a fizetéseknél látni fogjuk az adott kereskedő pontos neve mellett a logóját és földrajzi helyét is, amit így könnyebben beazonosíthatunk. Ez a banki call centerek leterheltségét is tudja csökkenteni, mert az ügyfelek kevesebbet fognak telefonálni nekik, hogy a tranzakcióik felől érdeklődjenek.  

Ezek mellett több további kezdeményezéssel segítjük a gyors, digitális pénzküldést: a Visa Direct és a Visa+ „összedolgozik” azáltal, hogy a Visa Direct a háttérben azonnal továbbítja az összeget, míg a Visa+ egy központi, telefonszámra és kártyaadatokra épülő azonosítási logikával köti össze a küldőt és a fogadót. Az MBH Bankkal közösen bevezettük a tokenizált SZÉP-kártyás mobilfizetést, amely egy Európa-szerte is újszerű kezdeményezés a zárt kártyák tokenizálására. Továbbá a Visa Tap is terjed Magyarországon, amivel az egyetlen érintéssel és persze megfelelő authentikációval walletbe, vagy más mobilalkalmazáshoz regisztrálható Visa kártya is elérhetővé válik.

Hogyan fogja az AI átalakítani a fizetési piacot?

Az AI teljesen meg fogja reformálni a fizetési piacot, amely az elmúlt 5 évben többet változott, mint az azt megelőző öt évtizedben. Az AI technológia fejlődésével nem csupán az emberi beavatkozás csökken, hanem a teljes vásárlási folyamat automatizálhatóvá válik, a mesterséges intelligencia-ügynökök önállóan is képesek lesznek komplex vásárlási és fizetési feladatokat ellátni. A kereskedőknek eddig a keresőmotor-optimalizálásra (SEO) kellett figyelniük, most már azt az algoritmust kell kitalálniuk, amellyel a vásárlók AI-ügynökei választanak.

Aki ezt nem lépi meg, ki fogja írni magát a piacról.

Mivel a döntéshozatal ebben a vásárlási folyamatban automatizáltan működik, fontos kihívás lesz a felelősségi körök meghatározása: miért felel az AI-modell, a kereskedő és miért a fizetési szolgáltató. A fizetési infrastruktúra kulcsszereplővé válik: a tokenizáció, a digitális identitás, az ügynök-hitelesítés (Trusted Agent Protocol), tranzakciós kontrollok - a fizetés lesz az a pont, ahol a felhasználó ellenőrzést és bizalmat gyakorol. A hazai megjelenést a banki és kereskedői integrációk határozzák meg, nem maga a technológia. Magyarországon szerintem 2026-27-ben jelenhetnek meg az első agent pay megoldások, pilotok.

Terjed a qvik fizetés Magyarországon, hogyan szálltok versenybe az új, átutalásra épülő digitális megoldással?

Szeretjük a versenyt, legyen szó azonnali fizetésről, kártyáról vagy akár készpénzről, ezek a fizetési módok mind együtt élnek egymás mellett, ösztönzik az innovációt, és végső soron a fogyasztók és a kereskedők járnak vele jól.

De azt is szeretjük, ha egységesek a feltételek ebben a versenyben, ez már nem mindig teljesül.

A kártyás fizetés még mindig számos előnyt kínál, például a nemzetközi használhatóságot, a chargeback folyamatot és a fejlett biztonsági háttérrendszereket, amelyek mögött jelentős befektetések állnak és amelyeket az új, azonnali fizetésre épülő rendszerek még nem biztosítanak. Ezek mind a kártya mellett szólnak. Én nem temetném a kártyát, nem csak a pozíciómban ülve, hanem felhasználóként sem.

Donald Trump alaposan átírja a játékszabályokat a világban, a geopolitikai változások miatt Európában a fizetések területén is megjelent a digitális szuverenitásra való törekvés. Ti hogyan látjátok, mikorra és hogyan épülhet fel egy alternatívát jelentő európai fizetési rendszer? Hogyan készültök erre?

A fizetések geopolitikai jelentősége valóban nő, és Európában is egyre hangsúlyosabb a digitális szuverenitás erősítésének igénye. Mi ezt teljesen természetes folyamatnak látjuk. A Visa elkötelezett Európa mellett. 38 országban vagyunk jelen, több mint 6000-en dolgozunk a Visa Europe-nál, tehát ez stratégiai piac számunkra. Ami egy alternatív európai fizetési rendszer felépítését illeti: Európa már ma is rendkívül sokszereplős és versengő fizetési piac. A hazai kártyarendszerek, azonnali fizetési megoldások, digitális pénztárcák és a készülő európai projektek, mint az EPI is, mind részei ennek az ökoszisztémának. Ezek organikusan fognak erősödni, és a Visa ezekkel partneri módon működik együtt: hozzáférést adunk technológiához, biztonsági megoldásokhoz, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy az európai innovációk akár globálisan is skálázhatók legyenek.

A digitális szuverenitás megerősítése Európában számunkra nem fenyegetés, hanem közös feladat. Olyan fizetési piacot szeretnénk, ahol a fogyasztó dönt, és ahol minden szereplő - legyen hazai vagy nemzetközi - egyenlő feltételek mellett versenyez.

AI in Business 2026

Mire jó az AI az üzletben? Mellébeszélés helyett stratégiákat, valós megoldásokat és use case-eket mutatunk egy teljes napon át! Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

Címlapkép: Sármay Bence Fotó: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.