Nyílt levelet írt Brüsszelnek Európa két legnagyobb autógyártója

Az Európai Bizottság "Made in Europe" irányelvekkel szeretné csökkenteni a kontinens függőségét Kínától és az Egyesült Államoktól a stratégiailag fontos ágazatokban. Stéphane Séjourné ipari biztos február 25-én mutatja be a vonatkozó jogszabálytervezetet, de számos részlet egyelőre tisztázatlan.

A két autógyártó egy háromlépcsős modellt javasol, amely a származási kritériumokra, a támogatásokhoz való hozzáférésre és a klímakedvezményekre épül.

Az EU először kötelező minimumkövetelményeket határozna meg az elektromos járművekre négy területen: a járműgyártásra (kutatás-fejlesztéssel együtt), az elektromos hajtásláncra, az akkumulátorcellákra, valamint a kulcsfontosságú elektronikai alkatrészekre.

A követelményeknek megfelelő járművek hivatalos "Made in Europe" címkét kapnának. Ez előfeltétele lenne az állami támogatásoknak, legyen szó vásárlási prémiumokról, flottaprogramokról vagy közbeszerzésekről.

Blume és Filosa emellett a szén-dioxid-szabályozás közvetlen enyhítését is kéri.

Minden európai gyártású elektromos jármű CO2-bónuszt kapjon

– írják a vezetők. Mivel a Volkswagen és a Stellantis uniós eladásainak mintegy 90 százalékát Európában gyártja, mindkét vállalat elkerülhetné a több milliárd eurós bírságokat.

Az autóipar egyébként is erős nyomás alatt áll, hogy növelje elektromos autóinak értékesítését az EU klímacéljainak teljesítéséhez. Több gyártó nem érte el 2025-ös célkitűzéseit, de szankciókra 2027-ig nem kell számítaniuk a korábban kialkudott rugalmasság miatt. Az Európai Bizottság decemberben már előterjesztett egy javaslatot a belső égésű motorokra vonatkozó szabályozás módosítására, amely némi könnyítést tartalmaz az iparág számára. A Volkswagen és a Stellantis mostani javaslata azonban ezeken felül is tovább gyengítené az előírásokat.

Aki európai vásárlóknak ad el járműveket, az gyártsa is azokat hasonló feltételek mellett

– érvelnek a vezérigazgatók. Szerintük az európai adófizetők pénzét célzottan az európai gyártás támogatására és az EU-ba irányuló beruházások ösztönzésére kell fordítani.

Az Európai Parlamentből vegyes reakciók érkeztek. Michael Bloss zöldpárti képviselő szerint a javaslat nem az innovációt ösztönzi, hanem a fosszilis üzleti modelleket védi. Az FDP túl szigorúnak tartja a klímacélok elérésének jelenlegi útját, de nyitott a CO2-bónusz gondolatára. A konzervatív EPP-frakció a túlszabályozástól tart: Jens Gieseke, a CDU képviselője szerint nem mindegy, hogy az acél, az akkumulátor vagy a teljes jármű eredetét veszik-e alapul.

A "Made in Europe" címke más gyártóknál is vitákat kavar. A BMW amiatt aggódik, hogy ez megnehezíti a nemzetközi partnerekkel való együttműködést.

Az elektromobilitás felfutása nem lehetséges globális értékláncok és szoros nemzetközi kooperáció nélkül

– közölte a müncheni vállalat. A Mercedes nem kívánt nyilatkozni, de vállalati források szerint jelentős bizonytalanság övezi az akkumulátorellátást. Ola Källenius vezérigazgató többször figyelmeztetett az áremelkedés és a piac zsugorodásának veszélyére, ha a döntéshozók túl keményen lépnek fel.

A prémiumgyártók exportorientációja is bonyolítja a helyzetet. A BMW és a Mercedes is nagy gyárakkal rendelkezik az Egyesült Államokban. Egy iparági vezető szerint az ott gyártott szabadidő-autók alkatrészeinek 20–40 százaléka Európából érkezik, a jelenlegi kritériumok szerint azonban az ilyen jármű nem minősülne "európai gyártásúnak".

Séjourné február 25-én Brüsszelben hivatalosan is bemutatja az "Ipari Gyorsító Törvény" javaslatát, amellyel az EU kvótákat vezetne be az európai termékekre. A tervek szerint a zöld technológiák – például a nap- és szélerőművek – 40 százalékát a jövőben az unióban kellene gyártani. A kezdeményezés a "Tiszta Ipari Megállapodás" része, amelynek célja, hogy az európai ipart ismét tartós növekedési pályára állítsa.

Címlapkép forrása: EU