Magyarok millióinak a lakásügyébe nyúlt bele a kormány, tömegek mozdulnak meg heteken belül

Mi is ez?

A magyar háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása, ezzel jól állunk Európában. Annál több a probléma maguknak a biztosításoknak a tartalmával: sokszor elavultak, az ingatlanok alulbiztosítottak, a befizetett díjak harmadából lesz csak kárkifizetés, és túl magas a biztosítók piaci koncentrációja – írtuk 2024 elején. Ennek megváltoztatására az előző évben több változtatást is hozott a kormány a lakásbiztosítási piacon:

1. a biztosítási évforduló mellett minden év márciusában, egy teljes hónapig lehetőséget kapnak arra az ügyfelek, hogy költségmentesen felmondják a lakásbiztosításukat a rendes felmondás szabályai alapján, és e lehetőségről február 15-éig értesíteni kell minden ügyfelet, és 2025 óta egységesen április 30-a a felmondás napja,
2. a lakóingatlanra kötött lakásbiztosításokra legfeljebb 20%-os biztosításközvetítői javadalmazást fizethetnek a biztosítók (úgy tudjuk, korábban évi 23-24% környékén lehetett az átlag),
3. jelzáloghitel felvételénél általában kötelező a lakásbiztosítás kötése a bank mint kedvezményezett megjelölésével, ilyenkor az MNB Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) kalkulátora alapján kell bemutatni a hitelfelvevőnek, hogy milyen lakásbiztosítások közül válogathat,
4. a THM-plafon (aminek amúgy nem a lakáshitelek, hanem a fogyasztási hitelek esetében van effektív jelentősége) meghatározása során a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan vagyonbiztosításának a díját is bele kell számítani a THM-be.

A legutóbbi ismert MNB-adatok szerint egy év alatt 232 milliárd forint díjbevételt realizált a biztosítási szektor ezen a piacon, ezzel teljes díjbevételük jelentős részét, 12 százalékát tette ki.

A felsorolt változások közül az első kettő tekinthető jelentősnek. A márciusi lakásbiztosítási kampány bevezetése amellett, hogy ráirányítja a lakásbiztosítások ár/érték arányára az érintettek figyelmét,

KONCENTRÁLT VERSENYT GENERÁLT A SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTT

a mintegy 3,3 millió darab lakásbiztosítási szerződéssel rendelkező ügyfelek kegyeiért.

Az ügyfelek 15, illetve 12 százaléka mozdult meg az első két kampányban

Az eddigi lakásbiztosítási kampányok eredményeiről szóló jegybanki adatok sokáig több bizonytalanságot is hordoztak, erről részletesen itt írtunk. Az MNB legutóbbi, tavaly júliusi összesítése viszont azt mutatja, hogy

• a 2024. évi első lakásbiztosítási kampányban összesen közel 503 ezer szerződést kötöttek újra vagy dolgoztak át az ügyfelek, ami az előző év végi szerződésszámot figyelembe véve 15,2%-os részvételi arányt jelentett, ezen belül 49%-nyian pedig biztosítót is válthattak (a 641 ezres aktivitásról szóló korábbi statisztikába mintegy 130 ezer szerződés, úgy tűnik, átmeneti duplikáció miatt került be);
• a 2025. évi második lakásbiztosítási kampányban mintegy 20%-kal kisebb volt az aktivitás az elsőnél, ekkor közel 401 ezer szerződést mozdítottak meg az ügyfelek, ami az előző év végi szerződésszámhoz képest 12,1%-os részvételi aránynak felel meg. Valamivel kisebb, 44% volt ekkor a feltehetően nemcsak biztosítást, hanem biztosítót is váltók aránya.

Az MNB és a MABISZ fenti ábrán látható statisztikái alapján elmondható, hogy a penetráció nem változott jelentősen: az elmúlt két évben 14-15 ezerrel gyarapodott a szerződésszám a piacon, ami mindössze 0,4%-os bővülést jelent.

Idén 200-300 ezres aktivitás tűnik valószínűnek a lakásbiztosítási kampányban

háttérbeszélgetéseink alapján, bár van, aki ennél optimistább, és 300-500 ezret jósol. Az aktivitás - már tavaly is megfigyelhető - csökkenését az magyarázhatja, hogy

• noha a kampány miatt egyre több az április 30-ai évfordulós szerződés (így ők a kampány nélkül is márciusban mondhatnák fel meglévő szerződésüket), az aktív és tudatos ügyfelek kisebb által elérhető előny az ár/érték szempontjából most már nem olyan nagy, mint az előző két évben, lévén, hogy ők jellemzően az előző kampányokban már optimalizálták szerződésüket,
• az elmúlt egy évben amúgy sem emelkedhetett a meglévő lakásbiztosítási szerződések díja a biztosítók által a kormány elvárása alapján „önkéntesen” vállalt, 2026. június 30-ig tartó díjkorlátozás miatt (ekkortól a tavalyi inflációt „leverhetik” a biztosítók az éves indexálások során az ügyfeleken). Az MNB friss adatai szerint a lakásbiztosítási díjak éves emelkedése – a lakásbiztosítási kampány és a piaci szereplők önkéntes díjkorlátozásának is köszönhetően – mindössze 1,8 százalék volt. 

Első számú hatás: javult az ár/érték arány

Kétféle ügyfél van: az egyik, aki a minél alacsonyabb díjra hajt, a másik, akinek az alulbiztosítottság elkerülése az elsődleges, vagyis hogy kár esetén a helyreállítási költség minél magasabb hányadát megkapja a biztosítótól. Úgy tűnik, hogy

az előző két kampányban a biztosítók mindkét típusú ügyfelet kiszolgálták,

amellett ugyanis, hogy a díjak a kampányban rendre alulmúlták az év közben váltók díját (20,30,50 százalékos kedvezményekkel is találkoztunk), a kampányok hatására a biztosítottság is emelkedett, ezt mutatja az MNB alábbi ábrája, különösen az egységnyi biztosítási összegre jutó díj csökkenése (amihez persze az említett díjkorlátozás is hozzájárult, az ugyanis a biztosítási összeget nem korlátozta, csak díjat). Az MNB szerint az átlagos biztosított négyzetméterár 2025-ben 11 százalékkal nőtt, így tovább javult az ügyfélszerződések ár-érték aránya.

Ironikus módon

a lakásbiztosítások kárhányada nem emelkedett a szabályozás bevezetése, vagyis 2023 óta,

ami azt jelentette volna, hogy a befizetett díjából arányosan többet kap vissza az ügyfelek kockázatközössége. Ennek hátterében, úgy tűnik, nem az alacsonyabb biztosítási fedezettség áll (hiszen az még nőtt is), hanem az, hogy az elmúlt két év kedvezőbb időjárásának köszönhetően egyszerűen forintösszegben is kisebb volt a lakáskár az MNB adatai szerint, mint 2023-ban.

Így aztán 100 forintnyi befizetett díjából mostanság (is) 30-31 forintot kap vissza a biztosítottak tömege:

Csökkent viszont a piaci koncentráció

A verseny egyértelműen élénkült a biztosítók között az előző két kampány hatására: a 4 legnagyobb piaci szereplő (2022 végén Alfa, Generali, Groupama, Allianz)  részesedése a kampány új ajánlatait tekintve

a 75%-os állományi arányukhoz képest a lakáskampányok új ajánlataiban először 64%-ra, majd 58%-ra csökkent.

Hozzá kell tenni, a szabályozók célja nem elsősorban az árak versenye, hanem a szolgáltatások és díjak együttes versenye volt.

Mi várható idén?

A 200-300 ezer várható váltó mellett többek között az alábbiakat fogalmazták meg a piaci szereplők:

• a Groupama és közvetítője, az OTP szerint intenzív márciusi időszak következhet, elsősorban átszerződésekre számítanak a változó ügyféligények nyomán, tovább csökkenhet az alulbiztosítottság, javulhat a szerződések minősége,
• a Netrisk szerint a kampányban jelenleg átlagosan 18 ezer forintot tudnak megspórolni a Netrisk adatai szerint azok, akik új biztosítást választanak, de minden 5. szerződő akár több mint 30 ezer forintot is megtakarít,
• az Insura.hu úgy véli, díjcsökkenés mellett fontos cél lehet idén a meglévő fedezetek körének bővítése, a biztosítók kampányakcióinak jelentős része ugyanis kedvezményesen vagy akár ingyenesen elérhető kiegészítő fedezetekre fókuszál majd. A biztosítóknak lehetősége lesz arra, hogy akár a kampányidőszak közepén is új, azonnal elérhető konstrukciókkal erősítsék versenypozícióikat.

Az idei márciusi lakásbiztosítási kampányban ne feltétlenül a felmondás legyen a célja az ügyfeleknek, sokkal inkább hasznos lehet a meglévő szerződés felülvizsgálata, átdolgozása, hiszen ezáltal - különösen régi szerződések esetén –

megelőzhető az alulbiztosítottság kialakulása, nemkülönben az értékállóság biztosítása

- üzente a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Biztosítás 2026

A témával a piaci szakértők segítségével kiemelten foglalkozunk a Portfolio közelgő Biztosítás 2026 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre.

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Justin Paget; Justin Paget via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ