Baj van a török atomerőmű-projekttel - Jöhet a "paksi" megoldás?

2018. február 14. 15:47    
nyomtatás
 
Míg Magyarországon jelentős közérdeklődést generálnak a Paksi Atomerőmű bővítésének finanszírozási kérdései, a napokban csendben kihátrált két nagybefektető a törökországi Akkuyu Atomerőmű építésének projektje mögül; a 20 milliárd dolláros beruházás a Roszatom egyik legambiciózusabb nemzetközi nukleáris projektje, azonban a befektetők távozása pillanatnyilag kérdésessé teszi az első törökországi atomerőmű-beruházás befejezését. Amennyiben nem sikerül új befektetőket találni, úgy nem kizárt, hogy végül a paksihoz hasonló orosz állami hitel formájában finanszírozhatják a beruházást.


Kihátráltak a befektetők a török atomerőmű-projektből - Paks 2 típusú megoldás jöhet?


Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly novemberi ankarai látogatásán még a törökországi erőműprojekt előkészületeinek terv szerinti haladását hangsúlyozta, az orosz állami média hírei pedig arról szóltak, hogy a 4800 MW-os összkapacitású erőmű első reaktora a tervezett 2023-as időpontban készülhet el.
Mindez azonban pillanatnyilag kérdésessé vált, miután egy, az építkezést 49 százalékban finanszírozó török konzorcium a napokban úgy döntött, hogy kihátrál a megállapodásból.

A hírek szerint a döntés oka az volt, hogy a felek nem tudtak megállapodni bizonyos kereskedelmi feltételekről.

A Roszatom igyekszik más befektetőkkel pótolni a kiesőket, és jelenleg tárgyalásokat folytat az ügy érdekében. A társaság nem közölte, hogy a váratlan fejlemények mennyivel késleltetik a projekt megvalósulását, vagy hogy mindez várhatóan mennyivel emeli majd a beruházás végső költségeit; a projekt egyelőre az engedélyezési szakaszban tart.

Az orosz atomenergetikai óriás a 2000-es évek elején győzte meg Törökországot az Akkuyu erőmű megépítéséről, amiről Ankara és Moszkva szándéknyilatkozatot is aláírt. Miután azonban a termelés várható megtérülési szintje akkor túlságosan alacsonynak tűnt, a török kormány nem vállalta magára az összköltség mintegy felének előteremtését. A Roszatom ekkor felajánlotta, hogy saját költségen építi meg az atomerőművet, azonban ezt a tervet hamarosan szintén fel kellett adni, miután az orosz gazdaság válsága elapasztotta a lehetséges forrásokat. A projekt 2017-ben kapott új lendületet, amikor Ankara nemzeti prioritásnak minősítette az atomerőmű megépítését, ennek érdekében pedig megígérte a beruházás felpörgetését. A jelek szerint azonban a feltételek nem nyerték el két fő befektető tetszését, így a török Kolin és Kalyon társaságok bejelentették, hogy visszalépnek.

Keresik a megoldást


A Roszatom jelenleg a Cengiz Holdingsszal, a projekt fővállalkozójával együtt keresi a megoldást, amelynek értelmében egy szóló befektetővel töltenék be a visszalépés miatt a finanszírozásban keletkezett űrt. A potenciális befektetők között ott van az Euas török állami energiatársaság is - mondta Roman Gyukarev, a Ruszatom Energo International kommunikációs igazgatója a TASS hírügynökségnek. A társaság menedzseli a Roszatom külföldi projektjeit, az építkezéstől az atomerőművek üzemeltetéséig. A pakliban benne lehet az is, hogy Oroszország végül állami hitellel is megtámogatja a projektet - ahogyan Paks 2 esetében is 80 százalékban ebből a forrásból finanszírozzák a 12 milliárd eurós beruházást.

Megfigyelők szerint ugyanakkor az sem áll távol Ankarától, hogy valamilyen módon kényszerítése a befektetőket a részvételre. Gyukarev szerint a csatlakozás költsége az esetleges új shareholderek számára idővel csak egyre magasabb lesz.
Az erőműbe a Roszatom a zászlóshajó termékének tekintett VVER-1200 (orosz nevén AES-2006) reaktort építi be, ez lenne a lelke a tervek szerint a Paks 2 beruházás keretében a Paksi Atomerőmű új 5. és 6. blokkjának is.

Baj van a török atomerőmű-projekttel -  Jöhet a "paksi" megoldás?

A Temelini Atomerőmű hűtőtornyai Dél-Csehországban. (MTI/EPA/Filip Singer)

Ez nem az első alkalom, hogy az Akkuyu projekt a finanszírozás bizonytalansága miatt veszélybe került, ahogyan a Roszatom számára sem új élmény, hogy valamely külföldi projektjét finanszírozási vagy egyéb problémák miatt le kell állítania.

2011-ben a Balti, másnéven Kalinyingrádi Atomerőmű finanszírozása került veszélybe, mivel akkor a lengyel befektetők menekültek ki a projektből. (Az építkezés 2013-ben időszakosan leállt, amit a projekt újratervezésének szükségességével indokoltak.) Dél-Afrikában a bíróság állította le a szintén a VVER-1200-ra épülő beruházást, mivel a gyanú korrupcióra utalt a kormányzati szerződések körül. Fehéroroszországban ugyancsak erre a technológiára alapozva épül az Osztravec atomerőmű, a lengyel és litván kormány tiltakozása mellett, miután a hírek szerint az építkezésen több súlyos szabálytalanságra és balesetre került sor, például beemelés közben több méter magasból leejtették a létesítmény legfontosabb berendezését, a 330 tonnás, 13 méter magas és 4,5 méter átmérőjű reaktortartályt. A leejtett berendezést egyébként eredetileg a kalinyingrádi atomerőműbe építették volna be.

A szintén ezt a reaktortípust tartalmazó Novovoronyezsi Atomerőmű 2017. február 27-én állt üzembe, az indulást azonban nem lehet éppen problémamentesnek nevezni. Az első harmadik generációs orosz erőmű a beindítás után nem sokkal ugyanis leállt, és ellentmondásos hírek érkeztek az újraindításról, illetve annak késlekedéséről. A Roszatom szerint az 1-es blokkot a generátor leállítása miatt kapcsolták le a próbaüzem során, a meghibásodás nukleáris területet nem érintett. A Bellona beszámolója szerint ugyanakkor a reaktor hűtőrendszerének hibája több modernizációt is szükségessé tett a konstrukcióban, amelyeket a Leningrad Atomerőmű, a Novovoronyezs 2, illetve a fehéroroszországi erőmű esetében is végrehajtanak. A novovoronyezsi atomerőművet a paksi bővítés referenciaerőművének szántak; az azonban egyelőre nem világos, hogy ez a modernizáció Paks 2-t is érinti-e.

Megvan a szándék


Idén januárban a Kommerszant arról számolt be, hogy elhalasztják a Leningrad 2 és a Novovoronyezs 2 atomerőművek üzembe állítását, állítólag azért, mert az ipari lobbi szerint a termelt áram túlságosan drága lenne. A finnországi Fennovoima projekttel kapcsolatban pedig szintén számos nehézségről érkezett hír. Mindeközben a Roszatom világszerte szándéknyilatkozatokat köt új atomerőművek építésére a VVER-1200-as technológiája alapozva, köztük olyan, klasszikusan harmadik világbeli országokkal is, mint Etiópia vagy Nigéria, ahol az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra sem feltétlen adott. A tipikusan fejnehéz, vagyis nagy beruházási költséggel járó atomerőmű-építések sokmilliárd dolláros finanszírozási hátteréről nem beszélve.

Öt reaktort állíthat le Franciaország

Valószínűleg példátlan tájékoztatást közölt a francia EDF atomerőmű-üzemeltető a honlapján: Abban még nincs semmi meglepő, hogy a társaság bejelentette, 2019 elején karbantartási munkálatok miatt több reaktort is leállítanak az országban. Az viszont már rendkívül szokatlan, hogy az EDF azt is közölte, a Flamanville, Golfech, Nogent, Tricastin és Paluel reaktorait csak akkor fogják újraindítani, amennyiben az gazdaságilag indokoltnak tűnik majd - számolt be az Energy Transition. Mindez azonban nem feltétlen értendő szó szerint; elképzelhető, hogy az EDF csak alkupozícióját igyekszik javítani azzal, hogy kilátásba helyezte az 58 franciaországi reaktor közül 5 darab leállítását. Miközben ugyanis 2017-ben a zsinóráram ára a 2020-as határidős piacon 35 euró/MWh-ra esett, becslések szerint legalább 55 eurós árra lenne szükség annak érdekében, hogy a korosodó francia atomerőmű-flotta élettartamát megérje 40-ről 50 évre meghosszabbítani.


Címlapkép: Fehéroroszország első atomerőműve első reaktorblokkjának építkezése a Minszktől mintegy 180 kilométerre északnyugatra fekvő Osztrovec közelében 2013. február 1-jén. A létesítményt a Roszatom orosz állami atomenergetikai társaság építi meg. (MTI/EPA/Taccjana Zenkovics)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium