Hiába figyelmeztettek földrengésszerű változásra: szigorúbb szabályozás jön az autóknál

MTI, Portfolio
2019. április 15. 14:00    
nyomtatás
 
Az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan - közölte az uniós tanács hétfőn.



Mint közölték, az unió a gépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó, új és szigorú szén-dioxid-kibocsátási előírások bevezetésével tisztábbá kívánja tenni a közúti közlekedést. Az új szabályokkal az unió közelebb kíván kerülni az éghajlatváltozási célértékeinek eléréséhez, és ahhoz, hogy a gépkocsigyártók is hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítésekhez.

Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott rendelet szerint 2030-tól kezdődően az új gépkocsik a 2021-es szinthez képest átlagosan 37,5 százalékkal, az új kisteherautók pedig 31 százakkal kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki. 2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását. Ezek a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek. A gyártóktól elvárt CO2-kibocsátás-csökkentés tekintetében a gyártónkénti célértékeket a járműállományuk átlagos tömege alapján számítják majd ki.

A javaslat általánosságban arra hivatott, hogy hozzájáruljon a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, és az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok esetében az unió egészében a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a kibocsátást.

A javasolt intézkedések és célkitűzések alapjául a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, valamint az energiaunióra vonatkozó stratégia szolgál. A fosszilis tüzelőanyagok iránti alacsonyabb igény javítani fogja az uniós energiaellátás biztonságát, és csökkenti az unión kívüli országokból való energiabehozataltól való függőséget - közölték.

Földrengésszerű hatásokra figyelmeztettek


Az európai autóipar szakmai képviselete, az ACEA kritikus hangot ütött meg korábbi kommentárjában a döntéssel kapcsolatban:

A szén-dioxid-kibocsátás 37,5 százalékos csökkentése 2030-ig jól hangzik ugyan, valójában azonban a jelenlegi helyzetet alapul véve teljességgel irreális célkitűzés. A szakma mélységesen elítéli az ilyen tisztán politikai indíttatású, technológiai és társadalmi-gazdasági szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó döntéseket.


Az ACEA főtitkára, Erik Jonnaert hozzátette, a szervezet tagjai természetesen mindent megtesznek járműveik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, de ezek a kitűzött határértékek nagy terhet fognak róni az európai autóiparra. A kitűzött határértékeket a jelenlegi helyzetben realisztikusan megvalósíthatónál sokkal több elektromos és más alternatív hajtású autó piacra juttatásával lehetne csak teljesíteni.

Rámutatott, ezek az "extrém módon ambiciózus" célkitűzések "földrengésszerű" hatással lesznek a foglalkoztatásra az autóipar teljes beszállítói vertikumában, ami jelenleg 13,3 millió alkalmazottat foglalkoztat szerte Európában.


Európa a legszigorúbb


A mostani döntés kapcsán érdemes visszaemlékezni arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó első egyezmény 1998-ban született az Európai Autógyártók Szövetsége és az Európai Bizottság között, melynek értelmében a gyártók vállalták, hogy 2008-ig 140 g/km-re csökkentik flottájuk szén-dioxid kibocsátását.

A gyártók többsége a kitűzött céldátumra nem tudott eleget tenni vállalásának, ez azonban nem riasztotta el Brüsszelt az újabb szigorítástól. Az Európai Bizottság és a Tanács elfogadta a 443/2009/EK Rendeletet, amely kimondta, hogy 2015-re átlagosan 130 g/km szén-dioxid kibocsátást kell teljesíteni flottánként, míg a legfrissebb, kompromisszumos megegyezés értelmében 2020 végére a kilométerenkénti szén-dioxid kibocsátás átlagosan 95 gramm lehet csak flottaszinten. Ezzel a döntésével az EU alkalmazta a legszigorúbb előírást az autógyártókra vonatkozóan a szén-dioxid-kibocsátás területén, Japán, Kína és az Egyesült Államok sokkal megengedőbb volt.

A korábban elfogadott kompromisszumos megállapodás véglegesítésével az EU a jövőben is a legszigorúbb elvárásokat támaszthatja majd az autógyártók felé. Történhet mindez egy olyan időszakban, amikor az eddig is megengedőbb Egyesült Államokban Donald Trump amerikai elnök nemrég olyan ötletet is felvetett, hogy szigorítás helyett lazítani kellene az autógyártók szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előírásokon. Igaz, erről pont maguk a gyártók igyekeztek lebeszélni az elnököt, mert tartottak attól, hogy a rövidtávú előnyökért cserébe közép-és hosszútávon nagy árat fizethetnek a versenyképesség területén.

Hiába figyelmeztettek földrengésszerű változásra: szigorúbb szabályozás jön az autóknál



Miért van szükség ekkora szigorításra?


Sok szó esik arról, hogy a mostani javaslat elfogadása milyen hátrányokkal jár majd azoknak az országoknak, ahol nemzetgazdasági szempontból meghatározó szerepet tölt be a járműipar. Arról viszont már kevesebbet hallani, hogy a mostani szigorítás nélkül aligha lehet érdemi előrelépéseket elérni fontos területeken:

  • Egyrészt a közlekedés az egyetlen olyan ágazat az Unióban, ahol az üvegházhatású gázkibocsátás még mindig növekszik, ezen a helyzeten pedig változtatni kell
  • Másrészt az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményében vállaltak teljesítése érdekében fel kell gyorsítani a teljes közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítését, és kitartóan haladni kell afelé is, hogy az évszázad középére az üvegházhatást okozó gázok ágazati kibocsátása terén az aláírók elérjék a nulla kibocsátást
  • Harmadrészt a közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek jelentős egészség- és környezetkárosító hatása van, szintén haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kellene


Ezeknek a kiemelt céloknak az elérése pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy a hagyományos, belsőégésű motorral szerelt járművek kibocsátásait 2020 után nem csökkentik tovább érdemben. Természetesen ez csak félmegoldás lenne, fontos az is a végső siker érdekében, hogy a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek használata elterjedjen, 2030 után ezek a járművek jelentős piaci részesedéssel rendelkezzenek.

A legfrissebb elérhető statisztikák szerint viszont a valóság az, hogy az EU tagállamaiban az értékesített új autók durván 7,3 százaléka volt alternatív meghajtású jármű 2018-ban. Ráadásul ezen belül is meghatározó volt a hibridek aránya, a tisztán elektromos meghajtású járművek durván 2 százalékos piaci részesedéssel rendelkeztek csupán.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Értékesítő
Privát banki tanácsadó
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium