szerző

Már nem az egyszerű informatikusok hiányoznak Magyarországról

2019. április 17. 11:26    
nyomtatás
 
Az IT-vezetőnek meg kell tanulnia az üzlet nyelvét. Ezt nem könnyíti meg, hogy a technológia egyre gyorsabban fejlődik, egyre rövidebb életciklusokkal veszünk használatba eszközöket, egyre gyorsabban avulnak el technológiák, és egyre több a hárombetűs rövidítés, amit alkalmaznak a szakemberek a mindennapi beszédben - véli Takács Tibor, a VISZ leköszönő elnöke, a KPMG menedzsere. A szakemberrel a CIO-k szerepéről, az informatika és az üzlet közötti párbeszédről, a digitalizációról, az IT-munkaerőpiacról beszélgettünk.

A banki, biztosítói IT-veztők is részt vesznek május 28-ai Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon. Érdemes eljönni!




Nemrégiben köszönt le a Vezető Informatikus Szövetségének (VISZ) elnöki posztjáról, és nem is indult újra az elnöki székért. Miért döntött így?

A VISZ vezetésében 2001 óta az elnökség tagjaként vettem részt, 2004 óta pedig több ciklusban, kisebb megszakításokkal vagy alelnök, vagy elnök voltam. Mielőtt idén januárban a KPMG-hez csatlakoztam volna, azt a döntést hoztam, hogy azt a tudást, tapasztalatot, amit a legkülönbözőbb iparágakban hazai nagyvállalatok IT-vezetőjeként szereztem, a tanácsadói piacon próbálom hasznosítani. A KPMG IT-tanácsadási üzletágán belül a CIO Advisory kompetenciaközpont menedzsere vagyok, amely kimondottan a vállalati IT-vezetőknek nyújt tanácsadást és egyéb szolgáltatásokat. A KPMG egy szállító cég a hazai infokommunikációs piacon, míg a VISZ "vevő oldali" cégek IT vezetőit tömörítő szakmai szervezet - ez is közrejátszott abban, hogy úgy döntöttem, nem pályázok újra az elnöki mandátumom lejáratát követően.

Már nem az egyszerű informatikusok hiányoznak Magyarországról


A nagyvállalati CIO-k szerepe mennyire változott meg mára 20 évvel ezelőtthöz képest? Mekkora szerepet kapnak ma ők a digitális üzleti stratégiák kidolgozásában?

Nagyjából 20 évvel ezelőtt még az volt a fókuszban, hogy a nagyvállalati, főleg rendszer-üzemeltetést végző informatikai szerepből egy informatikai szolgáltató megközelítést nyújtó szervezetté alakuljanak át az informatikai részlegek, és a CIO feladatai közé tartozott ennek a működési struktúrának a kialakítása. Sok cégnél ugyanis úgy tekintenek még ma is az informatikára, mint végtelen mennyiségben rendelkezésre álló ingyenes erőforrásra. Ez azonban komoly belső konfliktust eredményez a többi vállalati területtel, aminek az a következménye, hogy szinte soha nem lehet megfelelően kielégíteni az üzleti területek igényeit.

A szolgáltatói működés nagymértékben segítheti, hogy ez a szemlélet megváltozzon, ugyanis amikor az IT szervezetet egy ilyen szolgáltatói működésűvé alakítják át, akkor definiálni kell szolgáltatásokat, amikre igényt lehet benyújtani a társszervezetek részéről, és ezekhez már vállalásokat, SLA-kat (service level agreement) lehet rendelni. Mindehhez fejlettebb cégkultúra környezetben belső árazási rendszert is ki lehet alakítani, vagyis modellezni lehet, hogy mindez mennyibe kerül a cégnek.

A következő fázis, ami az elmúlt 10 évben jellemezte az informatikai területet, az ún. agilis módszertanok, megközelítések megjelenése volt. A nagy rendszerbevezetésekhez kapcsolódó projektekhez kialakultak a nagy, robusztus menedzsmentmódszertanok: hosszas, alapos tervezés és megvalósítás után - lehet, hogy akár egy évvel később - megkapta az igénylő terület azt, amit kért. Csak ha az üzlet dinamikája ennél gyorsabb volt, akkor már nem erre volt szüksége az menedzsmentnek. Ez eredményezte az agilis módszertanok előtérbe kerülését. Itt sokkal kisebb fejlesztési etapokban, jellemzően 2-4 hetes szakaszokban zajlik a munka, és az a cél, hogy minél gyorsabban hozzanak létre egy látható, működő, kipróbálható megoldást.

Napjainkban pedig a digitális transzformáció miatt a cégek pénzügyi menedzsmentjében is sokkal agilisabb megközelítésre lenne szükség. A vállalatoknál pénzügyi tervezés még mindig jellemzően éves ciklusokban történik. Ugyanakkor, ahogy az előbb említettem, egyes fejlesztésekről (és azok ráfordításairól) esetenként 2-4 hetente születik döntés. Az éves pénzügyi tervezés jelenlegi gyakorlata nem biztosítja a megfelelő rugalmasságot. Az informatika pénzügyi transzparenciája viszont sokat tud ezen segíteni.

Takács Tibor, KPMG

Takács Tibor 2019 januárja óta a KPMG menedzsere, villamosmérnöki majd informatikai szakmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnökségi tagja volt 2001 és 2019 között. Pályája elején a Paksi Atomerőműben helyezkedett el, emellett főiskolai oktatóként programozást, programtervezést és informatikai ismereteket tanított. Hat éven keresztül az atomerőmű IT-vezetőjeként dolgozott, majd a Magyar Lapterjesztő Rt. IT-igazgatója volt közel 6 évig. Ezután a Kopint-Datorgban (későbbi NISZ) négy évig dolgozott különböző vezetői pozíciókban, majd az MFB CIO-ja lett, ahol az informatika mellett az egyéb működéstámogatási területek is az irányítása alá tartoztak.


A time-to-market idejét az agilis módszertan valóban lényegesen csökkenti?

A legkülönbözőbb üzleti területeken láttam, hogy amikor egy új rendszerrel kapcsolatos igényt megfogalmaznak, az még sok esetben csak nagy vonalakban van meg a fejekben. A fejlesztés alatt, menet közben pontosodik és tisztul a kép. Az agilis megközelítés tulajdonképpen ilyen esetekben segíthet, mert menet közben alakul az is, hogy mi legyen a pontos megvalósítás tartalma. Ahogy a megrendelő fejében is tisztul a kép, annak megfelelően lehet igazítani a fejlesztés előrehaladását.

Az elmúlt években a mindenhol sokat hangoztatott diszruptív technológiák kezdték alakítani a trendeket: felhő alapú megoldások, big data, mesterséges intelligencia, robotizáció. Ez az informatikai vezetők gondolkodásmódján is változtatott. A felhős megoldások jelentősége például az volt, hogy az informatikai vezetőknek már nem feltétlenül arra kellett fókuszálniuk, hogy minden rendszer "házon belül" működjön. A felhőnek, mint szolgáltatásnak, az az üzenete, hogy leveszik a válladról a gondot. Nem neked kell szerverbeszerzéssel, üzemeltetéssel foglalkozni, hanem fókuszálhatsz a számodra fontos kérdésekre, illetve jelentősen csökkent a beruházások kockázata, hiszen ha nem futott be egy projekt, akkor sem maradt ott utána egy nagyértékű szerverpark szoftverlicencekkel, elegendő lecsavarni a kapacitásokat vagy módosítani az előfizetést. Ugyanakkor a felhő technológiák új problémákat is előtérbe helyeztek, mint az adatbiztonság, információvédelem.

Már nem az egyszerű informatikusok hiányoznak Magyarországról


A CIO-k szerepe az üzleti döntésekben is hangsúlyosabb lett?

Ebben is történt változás, ugyanakkor ez szektorfüggő. A pénzintézeti, biztosítási telekommunikációs-szektorban az IT a core biznisz része: itt az IT a "gyár", a termelő részleg, ami nélkül megáll az élet. A technológiai újdonságok követése és a bennük rejlő lehetőségek megismerése része az IT-vezetők életének, ezért több lehetőségük van befolyásolni az üzletfejlesztést is. Viszont egy régóta fennálló problémának látom a CIO-k és az egyéb üzleti területek együttműködését. Az IT-vezetőnek meg kell tanulnia az üzlet nyelvét. Ezt nem könnyíti meg az, hogy a technológia, ami az IT kezelésében van, egyre gyorsabban fejlődik, egyre rövidebb életciklusokkal veszünk használatba eszközöket, egyre gyorsabban avulnak el technológiák, és egyre több a hárombetűs rövidítés, amit alkalmaznak a szakemberek a mindennapi beszédben. Néha azt tapasztalom, hogy az IT-terület szeret erre szándékosan rájátszani, a saját szerepét misztifikálni, nehezebben kiismerhetővé, átláthatóvá tenni. Ez azonban pontosan azt a szemléletet erősíti, hogy az informatika egy "fekete doboz", amiben nem tudjuk, hogy mi történik, ugyanakkor sokba kerül. Mindez bizalmatlanságot eredményez az üzleti oldal képviselőinek részéről és ez nem segíti az együttműködést. A CIO felelőssége, hogy ezt mennyire engedi meg ennek a szemléletnek a kialakulását.

Hogyan lehet ezt a problémát enyhíteni?

Erre többféle módszer is létezik, ezeknek az egyik fontos eleme, hogy a pénzügyi vezetők elsődlegesen a számokból értenek: annyit látnak az IT-ből, hogy sokba kerül, nem biztosak benne, hogy minden kiadás szükséges, nem tudják, hogy mi indokolt, mi nem. A KPMG-nél, a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva, olyan módszereket adunk a CIO-k kezébe, melyek a transzparenciát segítik. Ha az IT-működését pénzügyi oldalról transzparenssé lehet tenni, áttekinthető, hogy mi mennyibe kerül, akkor ezt már érteni fogja az üzleti oldal is. A digitalizáció - aminek jelentős forrásigénye is van - komoly költségcsökkentést és üzleti előnyöket is tud teremteni. Ha jól átláthatók az IT-pénzügyei, akkor azt is könnyebb megtalálni, hogy melyek azok a pénzügyi források, amiket mobilizálni lehet az innovációra, a digitális megoldásokra.

A digitalizációs törekvésekhez képzett informatikusokra is szükség van. Magyarországon még mindig nagy gondot okoz az informatikushiány?

Az előző munkahelyeimen voltak olyan pozíciók, ahova egy évig kerestünk szakembert. Ez a szakma sokkal szerteágazóbb, mint ahogy azt az "informatikus" kifejezésből sokan gondolják. A cégeknek a legtöbb esetben specialistákra van szükségük. Lehet azt mondani, hogy van szabad munkaerő a piacon, amely informatikusnak nevezi magát, de nem biztos, hogy olyan kompetenciákkal, mint amire igény van. A munkaerőhiány felfelé hajtja a béreket, az EU-ban a külföldi munkavállalás továbbra is vonzerőt jelent ebben a szakmában, mivel könnyebben mobilizálhatók a szakemberek a szakmai angolnyelv-tudásukkal.

A magyar kkv-k versenyképességét éppen azzal lehetne javítani, hogy digitalizálják a működésüket. Elérhető az a szakembergárda. amely ezt a digitalizációs folyamatot menedzselné?

Ugyan a kkv-k számára egyre nehezebben megfizethető a naprakész informatikai kompetencia, de nem is feltétlenül szükséges ezt házon belül tartani. Már rendelkezésre áll az a puzzle-készlet, amiből üzleti szakértelemmel is össze lehet rakni egy kkv-nak az informatikai támogató megoldásait, ez ma sokkal könnyebben megy, mint 10 évvel ezelőtt. Komolyabb rendszertechnikai ismeret nélkül is el lehet készíteni egy komplex megoldáscsomagot. Rengeteg olyan alkalmazás érhető el ingyen vagy nagyon olcsón, akár pár 1000 forintért, amely a produktivitást segíti. A különböző felhős, irodai megoldások bérleti konstrukcióban is elérhetők, nem igényelnek jelentős invesztíciót. Ezek a megoldások a kkv-k számára elég rugalmas lehetőséget jelentenek még akkor is, ha kevesebb és nehezen megfizethetőbb az IT szakember.

Már nem az egyszerű informatikusok hiányoznak Magyarországról



A banki, biztosítói IT-veztők is részt vesznek május 28-ai Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon. Érdemes eljönni!

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Értékesítő
Privát banki tanácsadó
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium