szerző

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót

2018. február 14. 06:08    
nyomtatás
 
A tranzakciós illeték miatt durván harmadával drágább a bankolás Magyarországon, mint amennyi egy torzításmentesen versenyző piacon lehetne, de nem ez a legnagyobb gond vele. Hanem az, hogy készpénzhasználatra ösztönöz, és kőkeményen keresztbe tehet a pénzügyi innovációnak, amit az azonnali átutalási rendszer gyorsíthat fel jövő év közepétől a fizetéseknél. Óriási öngól lenne a kormányzat részéről, ha nem vizsgálná felül a tranzakciós illeték mai formáját, ráadásul minél hamarabb. Az idő ugyanis fogy, a bankoknak (és a PSD2-vel a piacra engedett fintech cégeknek) pedig kellene már valamiféle jelzés arra, mire számíthatnak, üzletileg megéri-e új szolgáltatásokat indítani a rendszerre.

Az azonnali fizetési rendszer üzleti és technikai kérdéseiről kiemelten lesz szó idén hatodik alkalommal megrendezendő Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon, május 15-én. Az első 20 hely kedvezményesen érhető el!




A KSH pénzügyi szolgáltatások árának alakulását leíró statisztikája a napnál is világosabban mutatta meg, hogy az elmúlt évek pofoncsapásszerű, bankokat nyúzó kormányzati intézkedései hogyan jelentek meg a fogyasztói árakban, élükön a tranzakciós illetékkel. Az alábbi látványos ábrán be is jelöltük, mely intézkedések pénzügyi terhét mikor és milyen mértékben árazták be a bankok a szolgáltatásaikba, vagyis hogyan hárították át az ügyfelekre.

A 2016 második feléig tartó időszakig szinte minden félévre jutott egy nagy emelkedés, vagy (sokkal ritkábban) egy nagyobb díjcsökkenés. Amióta viszont a kormányzat nem nyúl bele durván az árakba, láthatólag megnyugodott a piac: a pénzügyi szolgáltatások árváltozása az általános árszinttel együtt változik. Vagyis csak annyival drágul a bankolás, mint amennyivel minden más is drágul vagy olcsóbb lesz - derül ki a KSH tegnap közzétett statisztikájából.

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót


A viszonylagos nyugalmat várakozásunk szerint a 2019 közepén elinduló azonnali átutalási rendszer fogja megtörni, mégpedig azért, mert a pénzforgalmat drágító, a készpénzforgalmat közvetve támogató tranzakciós illetékkel egyszerűen kezdeni kell majd valamit. Vagy az illeték változik, vagy a banki díjszabások, de az is lehet, hogy mind a kettő.

Készpénz mellett vagy ellen?

A tranzakciós illetéket van, aki készpénzhasználatot csökkentő ösztönzőként emlegeti, ugyanis a készpénzfelvételekre kétszer magasabb illeték (6 ezrelék) vonatkozik, mint az átutalásokra. De legfeljebb csak akkor lenne előbbi állítás igaz, ha

  • egyrészt a havi kétszeri 150 ezerig ingyenes készpénzfelvételt nem vezették volna be nem sokkal a tranzakciós illeték után, ingyenessé téve ezzel a készpénzfelvételek tetemes részét,
  • másrészt ha a cégeknek és háztartásoknak csak elektronikus úton érkező jövedelme lenne.


Utóbbi azért fontos, mert a készpénzben jelentkező jövedelmek bankba áramlására mindenképpen negatív ösztönzőként hat, ha drágul a bankolás, és a tranzakciós illeték látványosan tette ezt. Teljesen mindegy tehát, hogy mennyivel drágább a készpénzfelvétel az átutalásnál vagy éppen a kártyás fizetésnél, ha a készpénz soha nem kerül bankszámlára.


Harmadával olcsóbb bankolás?


Az MNB tavaly ősz óta közzéteszi a bankok pénzforgalmi bevételeinek részletes, havi statisztikáját, amelyből kiderül, hogy a szektor a tavaly szeptemberig tartó 12 hónapos időszakban 493 milliárd forintos bevételt ért el a pénzforgalmi szolgáltatásokon, vagyis az átutalásokon, a számlavezetésen, a bankkártyás, csoportos beszedési és egyéb tranzakciókon.

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót


2017-ben a tervezett 205,7 milliárd forintos tranzakciós illetékbevételnél magasabb, összesen 217,3 milliárd forintos illetékbevétel érkezett a költségvetésbe, 2018-ra pedig 204,7 milliárdot terveztek be. Az összehasonlítás nem pontos, de ha nem történt valami eget rengetően nagy változás a pénzforgalomban az utolsó 3 hónapban, akkor ez azt jelenti, hogy

a tranzakciós illeték a banki pénzforgalmi bevételek bő harmadát tette ki. Egy torzításmentesen versenyző piacon ez a bevétel szinte teljes mértékben az ügyfelek zsebében maradt volna, vagyis a mostani bankolási költségeink legalább harmadával csökkennének. De nem ez a legfontosabb érv a tranzakciós illeték eltörlése, felülvizsgálata mellett.

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót


A tranzakciós illeték eredetileg egy olyan válságadó volt, amit csak ideiglenesen vezettek volna be a pénzforgalmi bevételekre, de ahogy a többi válságadó és különadó (bankadó, távközlési adó, közműadó, reklámadó stb.), ez is velünk maradt. A tranzakciós illeték felülvizsgálata ugyanakkor egy egyre sürgetőbb problémát jelent, ugyanis 2019 közepén elindul az azonnali átutalási rendszer.

Az új rendszer (remélhetőleg) nem csupán annyit fog jelenteni, hogy a netbankból indított átutalásaink pár másodpercen belül megérkeznek a címzettekhez, hanem teljesen új szolgáltatások születhetnek az azonnalira építve. Az új bolti mobilfizetéses megoldások mellett új online fizetési megoldások és személyek közötti (P2P) fizetési szolgáltatások is megjelenhetnek, az MNB illetve a kormányzat pedig ezek megszületését teljes vállszélességgel támogatja (a lehetséges irányokról itt írtunk). A készpénzmentesítés ugyanis kiemelt kormányzati szándék, mivel az elektronikus csatornákon sokkal könnyebben és hatékonyabban ellenőrizhetők a pénzmozgások, vagyis hatékonyabban lehet az adókat beszedni, nehezebb az adófizetést elkerülni.

Csakhogy a tranzakciós illeték miatt a mai feltételekkel versenyképtelen árazású lenne minden azonnali átutalási rendszerre épülő fizetési szolgáltatás (az egyszerű átutaláson kívül) a készpénzzel és a bankkártyával szemben.


Az átutalások újraárazása


Az alacsonyabb fizetéssel rendelkezők körében a havi 150 ezer forintnyi ingyenes készpénzfelvétel miatt racionális döntés lehet készpénzzel fizetni a boltokban, a bankkártyás fizetésre pedig eleve nagyon alacsony, évesített tranzakciós illeték vonatkozik, és már most többféle kártyás (mobil)fizetési és egyéb szolgáltatást használhatunk.

Ezzel szemben egy 180 forintos csokit mostani árazással senki nem fizetne átutalásos alapon. Hiszen a mostani, fix részt is tartalmazó, tranzakciós alapú árazás nem vonzó, és azokat bünteti, akik gyakran használnák ezt az elektronikus fizetést.


Pláne nem fizetnének így, mikor az ingyenesen felvett készpénz vagy az éves díjjal már megvett bankkártya is ott van a zsebekben. (A kereskedőknek fizetett díj ebben az összehasonlításban a legritkább esetben jut el a kártyabirtokos tudatáig, erről bővebben alább).

Szakmai körökben a banki díjak újragondolását is szükségesnek látják függetlenül attól, hogy marad-e a tranzakciós illeték, csökken-e vagy eltűnik. Leginkább az éves díjért bizonyos darabszámra vagy értékre szóló (esetleg korlátlan) csomag jöhet szóba, csakhogy ezek elég drágának ígérkeznek, ha a forgalom alapú tranzakciós illeték teljes egészében marad. Ráadásul az egyszeri ügyfél megint csak azt látja majd, hogy a bank egy összegben egy nagyobb díjat kér, miközben a havi kb. 400 forintot eddig szinte észre sem vette. Készpénzfelvételre amúgy az MNB statisztikái szerint ingyenes készpénzfelvétellel 200 forintot fizetünk havonta, ingyenes készpénzfelvétel nélkül 1400 forintot fizetnénk.

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót
Klikk a képre!


A tranzakciós illeték kártyás fizetéseknél egy évente egy összegben fizetendő pár száz forintos összeg (legfeljebb 800 forint egész évre, ha nem érintéses a kártya, és legfeljebb 500 forint, ha igen), míg az ügyfelekre teljesen áthárított 0,3 százalékos átutalási illeték egyetlen 300 ezer forintos átutalásnál is önmagában meghaladja ezt az összeget.

További nagyon fontos különbség most, hogy egy átutalásnál csak a küldő fél fizet a tranzakcióért, ezzel szemben a bankkártyás fizetésnél az ügyfél (éves kártyadíjat) és a kártyát elfogadó kereskedő is fizet a tranzakciókért (kereskedői jutalékot). A bankkártyák elfogadása az MNB 2016-os adatai szerint az alacsonyabb forgalmú kereskedőknél a forgalom 3 százalékát vagy ennél is többet tett ki, míg a nagy forgalmú kereskedőknél fél százalék volt. Az NGM ingyenes POS-terminál telepítési programjában pontosan emiatt kikötötte, hogy az ebben a konstrukcióban kihelyezett terminálokon az elfogadásért legfeljebb 1 százalékos díjat szedhetnek.

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót


Nem mindenkinek érdeke - annyira


A bankok közül most, a négyszereplős bankkártyás modellben azok járnak jól, akik kibocsátóként sok bankkártyával rendelkeznek, és ráadásul nagy elfogadói hálózatot üzemeltetnek. Az ő érdekük, hogy a bankkártyás fizetés még minél tovább működjön. De ez elleni érv lehet, ha a kártyatársaságoknak most fizetett díjat egy belföldi mobilos megoldással valahogy kiveszik a rendszerből, helyette a Giro-nak fizetnek fix pár forintot utalásonként, ha már amúgy is kötelező a csatlakozás az azonnali rendszerhez. Ennek üzleti, technikai részleteiről itt írtunk.

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót



Véleményünk szerint a tranzakciós illeték egy olyan válság után itt ragadt ősrégi kövület, amely az egész gazdaság érdekeivel nyilvánvalóan szembemegy, ugyanakkor az egyszerű kivezetése 200 milliárdos költségvetési kockázatot jelent. A tranzakciós illeték felülvizsgálata viszont elkerülhetetlen ahhoz, hogy egyenlő pályát teremtsenek az új, MNB által is szorgalmazott elektronikus fizetési módozatoknak, ha más nem, legalább a lakossági, kisebb értékű tranzakciók körében. Az idő vészesen fogy, a piac annak fényében választhat újonnan fejlesztendő fizetési módozatok között, hogy abban később milyen üzleti potenciál, mekkora növekedés, mennyi profit lesz. Ha a felülvizsgálatot nem teszi meg a kormány, akkor a készpénzes gazdaság közvetett támogatásával az adóbeszedés hatékonyságát csökenti relatív értelemben, az új, saját pénzen, milliárdokból fejlesztett átutalási rendszert pedig kihasználatlanul hagyja. Végezetül íme a legerősebb érv a tranzakciós illeték teljes, bankkártyákra és az összes elektronikus műveletre vonatkozó eltörlése mellett egyetlen ábrán összegezve:

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót



Az azonnali fizetési rendszer üzleti és technikai kérdéseiről kiemelten lesz szó idén hatodik alkalommal megrendezendő Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon, május 15-én. Az első 20 hely kedvezményesen érhető el!

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium