Az energiaforradalom hiányzó láncszemével lépne szintet Németország

Major András
2019. augusztus 9. 10:35    
nyomtatás
 
A hidrogén alapú energetikai technológiák fejlesztésére és közös európai hidrogénpiac mielőbbi létrehozását sürgeti az Európai Unióban Hollandia, mivel szerinte csak így lehet esély a közös klímavédelmi célok elérésére. Németország pedig közölte, globális piacvezetővé kíván válni a hidrogén-technológiák fejlesztésében, amelyeket a következő top exportcikkeivé kíván tenni, és már építi a világ legnagyobb, elektrolízissel hidrogént előállító üzemét. A hidrogén a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a hiányzó láncszemet jelentheti az energiarendszer tiszta forrásokra történő átállításában, különösen azon területeken, ahol a fosszilis üzemanyagokkal szemben mindeddig nem sikerült valódi alternatívákat felmutatni. A hidrogén széleskörű hasznosításáig azonban még meg kellene oldani néhány problémát.


Az energiaforradalom hiányzó láncszemével lépne szintet Németország és Hollandia


Az energiaátmenet következő szakaszába lépünk - fogalmazott Peter Altmaier német gazdasági miniszter egy július közepén tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette, évente 100 millió eurót kívánnak hidrogén-technológiák kutatásába és fejlesztésébe fektetni. A gyakorlati kutatások során a hidrogén hőtermelési és szállítási szektorban, illetve az iparban való hasznosításának lehetőségeit kívánják felderíteni; a programtól már 2020-ban eredményeket várnak. Az egy főre jutó megújulóenergia-termelés alapján világelső, ám szén-dioxid-kibocsátási céljait így sem teljesítő ország kormányának nem titkolt célja az is, hogy a hidrogén-technológiák a következő top exportcikkeivé váljanak, dollármilliárdos üzletté fejlesztve a területet. A német kormány 2019 végéig meg kívánja alkotni saját hidrogénstratégiáját, miközben a világ legnagyobb, elektrolízissel hidrogént előállító üzeme szintén Németországban épül az ITM Power és a Shell együttműködésében a Rajna menti Wesselingben, és a terv szerint 2020-tól évi 1300 tonna hidrogént fog gyártani.

A hidrogénben egyre többen látnak nagy lehetőséget. A holland kormány szerint az Európai Bizottságnak a lehető leghamarabb létre kellene hoznia egy, az egész EU-ra kiterjedő hidrogénpiacot, valamint közös standardokat kellene felállítani a tisztahidrogén-termelés számára. A sietséget a klímaváltozás indokolja; a holland kabinet szerint olyan projektekre van szükség, amelyekről a következő évtizedben megszülethet a végső beruházási döntés, máskülönben túl késő lesz.

A hidrogén ugyanis remekül kiegészítheti a megújuló energiaforrásokat, és segítségével olyan területeken is minimalizálható lehet a szén-dioxid-kibocsátás, ahol erre eddig nem igazán látszott esély, ráadásul a legsúlyosabb klímaszennyezők között szerepelnek. A feldolgozó- és nehézipar bizonyos ágazatai, például acél-, cement- és petrolkémiai gyártás, valamint a nagy teherbírású szállító járművek, például kamionok, repülők, tengerjáró hajók energiaigényüket jelenleg többnyire óriási mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásával járó fosszilis energiaforrásokból fedezik. Igaz, jelenleg a felhasznált hidrogénnek is csaknem 100 százalékát fosszilis energiahordozóból állítják elő, ami jelentős CO2-kibocsátással jár. A hidrogén jelentős mértékben bevonható a megújuló alapú áramtermelés és -tárolás folyamataiba, energetikai célú felhasználása mentes a szennyezőanyag-kibocsátástól, hosszú ideig tárolható, ami egyelőre nem mondható el a villamos energiáról, ráadásul - igaz, kötött formában, a vízben - bőséges mennyiségben áll rendelkezésre a Földön.

Kizöldíteni a szürkét


A zöld, vagyis szén-dioxid-kibocsátástól mentes előállítású hidrogén kereskedelmi célú tömegtermelése ugyanakkor egyelőre nem megoldott, ezért a holland álláspont szerint elkerülhetetlen, hogy átmenetileg - híd-technológiaként - a földgázból előállítható, az iparban jelentős mennyiségben használt úgynevezett szürke hidrogén is szerepet kapjon az energiaellátásban. Ez az eljárás azonban igencsak klímaszennyező: 1 tonna hidrogén előállítása során 7-9 tonna szén-dioxid képződik. Jelenleg világszerte összesen mintegy 70 millió tonna hidrogént használnak fel évente, nagyrészt az olajfinomítási és vegyipari gyártási folyamatok során. A holland kormány szerint ezért a hidrogén széles körű bevezetésének megalapozásához el kell kezdeni a szürke hidrogén kizöldítését, ami a gyártás során képződő szén-dioxid felszín alatti leválasztását és tárolását jelentené a ma még szintén nem széles körben elterjedt CCS technológiával.

Az Európai Bizottság óvatos álláspontot foglal el az ügyben, mondván jelenleg az energiamegtakarítás (energiahatékonyság) és a megújuló alapú áramtermelés jelenti az elsődleges prioritást a közös energia- és klímapolitikában. A testület ugyanakkor nem zár ki semmilyen, a 2050-es karbonsemlegesség eléréséhez használható technológiát és energiaforrást, így a hidrogént sem. A Bizottság egyelőre nem jelölt meg konkrét eszközöket a hidrogén alkalmazásának ösztönzésére, és hivatalosan jelenleg is vizsgálja a szóba jöhető lehetőségeket, amelyeket a várhatóan 2020-ban benyújtandó átfogó gázügyi szabályozási csomagja keretében rögzíthet. Bár 2020 már nincs olyan messze, a tempó - tekintettel a klímaválság fejlődésére - mégis túlságosan kényelmes a holland álláspont szerint, amely szerint most azonnal van szükség a politikai ösztönzők bevezetésére.

Egyéb politika eszközök is rendelkezésre állnak azonban. Az EU a megújuló energia irányelv aktualizálásakor bevezette az eredetgaranciák rendszerét a megújuló alapú villamosenergia-termelés igazolására. Ez a rendszer a hidrogénra is alkalmazható, viszont nehézséget jelent, hogy egyelőre nincs meghatározva, hogyan lehet az igazolásokat egyik szektorról a másikra vagy egyik energiahordozóról a másikra átvinni. A kérdést a Bizottság az irányelv végrehajtása érdekében hozandó intézkedések részeként kívánja kezelni, amelyeken már dolgoznak. Ezzel együtt Európa már jelenleg is globális piacvezető a zöld hidrogén előállítására szolgáló elektrolizálók fejlesztésében. (Ezek megújuló - jellemzően nap- és szélenergia - alapon termelt villamos energiával vízbontással állítják elő a hidrogént.)

A hidrogén, a tyúk és a tojás


A hidrogén megítélése kedvező tulajdonságai ellenére nem egyöntetűen kedvező: kritikusai szerint az olaj- és gázipar egyfajta mentségként használja a hidrogént arra, hogy a szennyező fosszilis energiahordozók kitermelését meghosszabbíthassák. A sietség a szkeptikusok szerint azért sem indokolt, mert a legfontosabb jelenleg az üvegházhatású gázok minél gyorsabb csökkentése minél alacsonyabb áron - márpedig a jelentős karbonlábnyommal rendelkező szürke hidrogén használatának fokozása nem feltétlen felelne meg ezen kritériumoknak.

A hidrogén hatékony, széleskörű hasznosításáig még át kellene lendülni pár egyéb technikai és gazdasági nehézségen is. Az elektrolízis során az energiának csak mintegy kétharmada hasznosítható, a többi veszteség. A hidrogént további átalakítással más üzemanyagokká is át lehet alakítani (szintetikus földgáz, benzin, dízel vagy kerozin), azonban ebben az esetben az energiaveszteség mértéke már 50 százalék körüli. A gázvezetékek jelenlegi állapotukban nem alkalmasak a hidrogén továbbítására, ehhez jelentős átalakításukra lenne szükség. (Laboratóriumi körülmények között a földgázhoz 30 százalékos hidrogén-bekeverési arányt tudtak elérni.)

Az elektrolízis tömeges alkalmazásához a jelenleginél jóval nagyobb keresletre lenne szükség a hidrogén iránt, ez azonban addig nyilvánvalóan nem jelentkezik, amíg a kínálat nem bővül, vagyis egyfajta tyúk/tojás probléma is fennáll. A folyamat támogatásokkal is felgyorsítható, azonban a kulcsot a hidrogén esetében is a szén-dioxid-kibocsátásnak az okozott károkkal arányos mértékű fizetőssé tétele vagy megadóztatása jelentené. Ez ugyanis megszüntetné a fosszilis energiahordozók jogosulatlan piaci előnyét, egyúttal jelentősen javítaná a hidrogén versenyképességét. A hidrogénipar felfuttatásának egy másik útja az lehetne, ha a megújulók által időszakosan a fogyasztói igények fölött termelt áramot a hidrogéntermelés számára olcsón elérhetővé tennék; a tervben a német gazdasági minisztérium is lát fantáziát.

Címlapkép forrása: Monika Skolimowska/picture alliance via Getty Images

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

Az ügyfélközpontú innovátoroké a jövő (x)

Értékes tudással is támogatja a jövőbe mutató ötleteket az MVM. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Könyvelő
Senior befektetési tanácsadó
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium