A hamarosan elinduló nyugdíjpénztári vagyonátadás kapcsán át szoktunk siklani afelett a tény felett, hogy az állam 1000 milliárd forint értékben fog befektetési jegyeket kapni, ennek egy része pedig zártkörű alapokba van kihelyezve. Három szereplő rendelkezik nagyobb részesedéssel ezen a piacon, mégpedig az OTP, az ING és az AXA Alapkezelő. A zártkörű alapok részben nyugdíjpénztáraknak voltak fenntartva, 2008-óta a befektetési alapszektorban a történetük abszolút siker volt, ami a vagyonátadással megszakad. Az alapkezelők szerint a legkisebb kárt úgy tudná okozni az állam, ha a befektetési jegyek visszaváltásával párhuzamosan a mögöttes részvényeket is megvásárolná az állam. A külföldi eszközöket az állam azonnal el tudná adni, a hazai részvényeken pedig ülhetne még legalább egy évig.
A nyugdíjpénztári vagyon visszautalása az állami pillérbe hamarosan (április-május folyamán) megkezdődik, a legfontosabb információkkal már tisztában van a nagy többség, azonban számos részletkérdés még nyitott. A vagyonvisszaadás kapcsán az egyik érdekfeszítő kérdés az, hogy mi lesz az alapkezelői oldalon sikertörténetként elkönyvelt zártkörű alapokkal. A BAMOSZ...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
