Lehullt a lepel a pénztárakról - Ekkora reálhozam ütheti a markod

Matits Ágnes
2011. április 15. 06:58    
 
A magánnyugdíjpénztári rendszer teljes átalakítása kapcsán sokszor elhangzott - általában a megszüntetés indokolásaként - hogy nagyon rosszul "muzsikáltak" a pénztárak. A véleményformálók azonban gyakran aligha a tények alapján nyilatkoztak. Pedig nem biztos, hogy a szektor felszámolását elsősorban a hozamteljesítményekkel kellene indokolni. Van jó néhány védhető szempont, közöttük egyik-másik önmagában is verifikálhatja az ezirányú döntéseket. De nem méltányos ezek mellett vagy helyett a pénztárakat általánosan valamiféle rossz teljesítménnyel is vádolni. A tényeket kell megismerni, még akkor is, ha a múltbeli eredmények ma már csak történelemként értékelhetők. Ezért most nézzük, mit tudunk mondani a magánnyugdíjpénztárak tényleges teljesítményéről. A következőkben Matits Ágnes független nyugdíjszakértő tanulmányát tesszük közzé.






Iránytű az adatok dzsungelében  1/3 következő oldal →


A hozamteljesítmények minősítéshez 5 szempontot vizsgálunk, a rövid- ,a közép- és a hosszú távú értékmegőrzés minősége, valamint a rövid és hosszú távú referenciakövetés minősége. Az eredményekről általánosságban azt mondhatjuk, hogy a pénztári portfoliók döntő többsége az elmúlt időszakban elfogadható hozamteljesítményt nyújtott.

A felhasznált adatok

A PSZÁF minden év március 15-ig közzéteszi a nyugdíjpénztárak előző évi (ezúttal 2010 évi) illetve a megelőző 10 év (ezúttal 2001-2010 időszak) hozamadatait. Ezen kívül a felhasznált adatokat kiegészítjük az elmúlt három év (2008-2010 közötti időszak) együttes hozamainak értékeivel. Ez utóbbi mutató ezúttal azt is kifejezi, hogy az egyes pénztári portfoliókban mennyire sikerült a 2008 évi hozamveszteségek kompenzálása az azóta eltelt időszak alatt.

A közzétett hozammutatók minősítése

Ebben az évben 17(+1) magánnyugdíjpénztárra, pénztáranként 3 portfolióra 5 hozamadat került nyilvánosságra, ami összesen 257 számot jelent. Azonban csak kevesen tudják, hogy mit is kezdjenek ezzel a rengeteg számmal. A hozamadatok önmagukban valójában nem is értékelhetők. Mindig valamihez viszonyítanunk kell ahhoz, hogy a tényszámokat értékelni is tudjuk. Persze az nem várható el, hogy mindenki szakértő értékeléseket végezzen, ezért lenne nagyon fontos, hogy az értékelésnek is kialakuljanak bizonyos standardjai . Ez azonban még nincs így, az olvasó többnyire magára marad. Ezért mutat be ez a tanulmány a hozamadatok értékeléshez közérthetőséget remélő szempontokat és a 2010 év lezárása kapcsán egyúttal bemutatja lehetséges értékeléseket is a magánnyugdíjpénztárak példáján.

Ha adatokat rangsorolunk, akkor abból mindig lesz legjobb, meg legrosszabb, holott a minősítés szempontjából lehet, hogy valamennyi eredmény nagyon jó, vagy éppen nagyon rossz. És az sem mindegy, hogy mennyire különböznek az adatok egymástól. Ezért célszerűbb, ha nem rangsor, hanem kategorizálás alapján végezzük a pénztárak minősítését. A gyakorlatban könnyebben érthető az az információ, ha egy hozamértékről azt mondjuk meg, hogy jó vagy rossz, mintha azt tudjuk, hogy mennyi .

Igaz, hogy nem igazán léteznek objektív kategóriák, amely alapján a minősítés történhet. Ezért szó sincs arról, hogy bárhogyan definiált minősítő kategóriák megfellebbezhetetlen ítélet alkotására alkalmasak lennének. Mindössze egyfajta iránytűként használhatók az adatok dzsungelében.

A minősítés alapja, ha minden vizsgált mutatóról meghatározzuk, hogy egy adott értéket/mértéket mennyire jónak vagy rossznak kell tartanunk. Az áttekinthetőség miatt minden esetben csak néhány - az én választásom szerint legfeljebb 5 - minősítő kategóriát határozunk meg. A vizsgálat során összesen 5 féle mutató alapján végezzük el a pénztári portfoliók minősítését.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy különböző kockázatot vállaló pénztárak (portfoliók) teljesítményei közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Vagyis vagy csak az azonos kockázati szintet megcélzó portfoliókat hasonlíthatjuk össze, vagy tudomásul vesszük, hogy egy-egy évben a legkockázatosabb portfoliók mondjuk rendre sokkal nagyobb vagy éppen sokkal kisebb hozamokat értek el, mint a kevésbé kockázatosak. Azaz a kockázat vállalás mértéke eleve egy magyarázat lehet a mindenkori hozamteljesítményekre.


Ez a cikk folytatódik:

1. Iránytű az adatok dzsungelében
2. Milyen szempontok alapján végezzük a minősítést?
3. Lássuk, hogyan teljesítettek az egyes portfoliók
 1/3 következő oldal →

  Előző cikk Következő cikk 

 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Állásajánlatok
Vagyonértékelési szakértő
Vezető felügyelő
Privát banki tanácsadó
Back office munkatárs
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55