A világ számos országában láthatunk állami vagyonalapokat, amelyeket a gazdagabb országok azért hoztak létre, hogy az országot megvédjék a külső kockázatok ellen, amilyen például az exportfüggőség. Látszólag a magyar állam is egy ilyen alap felállításával próbálkozott meg, amikor a nyugdíjvagyont magához vonta. A rideg valóság viszont az, hogy az alap tiszavirág életű lesz, már az összes benne lévő pénznek megvan a helye, hosszabb távú megtakarítás abból nem lesz. Pedig nemzetközi szinten épp az a cél, hogy egy olyan puffert építsenek fel, ami később segítségére lesz a kormányoknak. Sajnos el kell fogadni azt a tényt, hogy mi csak hitelből tudunk tovább nyújtózkodni, mint ahogy a takarónk ér, egy nemzetközi szabványoknak megfelelő alapunk pedig vélhetően sohasem lesz.
A nyugdíjpénztári államosítások hatására óriási vagyon került át az államhoz, a PSZÁF adatai szerint közel 3000 milliárd forint, aminek igaz a fele már adósságcsökkentésre fordítódott, viszont még a reálhozamok visszafizetése után is jókora vagyonon ül az állam. Mivel a nyugdíjpénztáraknak a piaci hatások minimalizálása miatt portfóliót adtak át és nem teljes...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
