Rogán örülne, ha az MNB magyar államkötvényeket venne

2012. június 14. 15:34    
 
Örvendetes lenne, ha a magyar jegybank átvenné az Európai Központi Bank gyakorlatát, azaz például a másodlagos állampapírpiacon venne kötvényeket - jelezte névvel vállalt véleményélt a Népszabadságnak Rogán Antal. A Fidesz frakció vezetője az állampapírpiac keresleti oldalának "megtámogatása" másik lehetséges irányaként azt is megemlítette, hogy a jegybank hitelkeretet biztosíthatna a kereskedelmi bankoknak magyar államkötvények vásárlására. Mindezt annak ellenére javasolta, hogy április óta már létezik ilyen (2 éves fedezett hiteltender), ami nem túl nagy érdeklődést vált ki a kereskedelmi bankokból.


A lap cikke egyrészt beszámol arról, hogy Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerint nem a jegybanki devizatartalékok miatt van vita a magyar kormány és az EU/IMF között, hanem az adatkezelésről kell még egyeztetni a hitelnyújtókkal. Ezzel kapcsolatban az MNB sajtóosztálya a Portfolio.hu-nak azt a választ adta, hogy a devizatartalék felhasználása valóban nem volt tárgya az egyeztetéseknek. Ugyanakkor az adatszolgáltatás nem tárgya az ötoldalú tárgyalásoknak. Egyeztetés ebben az MNB által javasolt, egy, a jegybanktörvényt érintő technikai módosításról pusztán az MNB és az NGM között zajlik - tájékoztatott az MNB.

Másrészt azt is jelzi: a jegybank monetáris politikája változatlanul kritika tárgya a kormánypártban. "Jó lenne, ha az MNB nem pusztán az alapkamattal kapcsolatos döntéseket hozná meg, hanem más módon is segítené a pénzügyi stabilizációt, illetve különböző eszközökkel a gazdaságélénkítést" - fogalmazták meg fideszes gazdaságpolitikusok.

Az MNB számára az elsődleges piaci (aukciós kibocsátáskori) állampapír vásárlás lehetősége csak más EU-tagállamok állampapírjai kapcsán és kizárólag devizatartalék-kezelési célból megengedett. A magyar piacon pedig csak a másodlagos piacon vásárolhat, akkor is csak piacstabilizáló, a turbulenciákat fékező hozzáállással, nem pedig azzal a céllal, hogy a másodpiaci hozamok leszorításán keresztül segítse az állam alacsonyabb hozamok melletti aukciós forrásbevonását. Így tudja csak elkerülni az MNB, hogy megsértse a direkt monetáris finanszírozás tilalmát - egyértelműsítette a téma kapcsán a mozgásteret a jegybank a Reuters-nek. Ott emlékeztettek arra, hogy az MNB április óta már nyújt hitelt a kereskedelmi bankoknak fedezet ellenében szabad felhasználásra.

  
Érdemes megjegyezni, hogy az EKB is élt 2010 óta másodpiaci állampapír vásárlásokkal a periféria országok piacain, csillapítandó a feszültséget. Igaz ennek tartós feszültségoldó hatása sosem volt, a hozamokat nem tudta tartósan leszorítani az alapfolyamatok javulása nélkül. A Fidesz felőli "szorgalmazás", hogy az MNB vegyen a másodpiacon magyar államkötvényeket, ebből az EKB felőli gyakorlatból eredhet (Securities Market Purchases, SMP), de érdemes megjegyezni, hogy ennek a programnak a folytatásától az EKB annak ellenére is több hónapja tartózkodik, hogy közben az eurózóna állampapírpiacain ebben az időben a feszültség igencsak megnőtt.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank épp a napokban jelentetett meg egy tanulmányt, amelyben a nem konvencionális monetáris politikai eszközök magyarországi alkalmazási lehetőségeire is kitért. Ebben az áll, hogy az állampapírpiaci zavarokat enyhítő célú beavatkozásnak csak abban az esetben lehet értelme, ha hitelesen kommunikálható, hogy a beavatkozás átmeneti piaci likviditási probléma kezelését célozza, a piaci szereplők bíznak a fiskális politika elkötelezettségében és nem merül fel a monetáris finanszírozás kockázata. Tekintettel azonban a hazai eszközök kedvezőtlen kockázati megítélésére, nagy a valószínűsége annak, hogy az állampapír-vásárlás negatív piaci hatásokkal járna - áll a tanulmányban.

2012.06.13 15:23 Mire jó a nem konvencionális gazdaságpolitika?

  Előző cikk Következő cikk 

 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Tematikus cikk

Változó trendek: Hogyan kereskedjünk a második negyedévben? (x)

Uniós parlamenti választások, deflációs kockázat és gyengélkedés Európában, súlyos... 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Állásajánlatok
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55