Hét ok, amiért a magyar oktatás sokkal rosszabb, mint a finn

2017. május 18. 17:37    
nyomtatás
 
Verseny helyett együttműködés, jól megfizetett és elismert tanárok, a tévedhetetlenség tabujának ledöntése, a szabadidő szentsége, esélyegyenlőség - többek között ezek adják a finn oktatási rendszer sikerességének alapját. Sok esetben nagyon messze állnak ezek az elvek a hazai és a nemzetközi gyakorlattól, az eredmények viszont a finneket igazolják.


A finn oktatási rendszer az egész világ egyik legjobbja, a 2015-ös PISA-felmérés alapján Európából egyedül az észtek tudták felvenni velük a versenyt.

Hét ok, amiért a magyar oktatás sokkal rosszabb, mint a finn


A mindössze 5,5 milliós ország nagyhatalmakat is megszégyenítő teljesítményének okai sokakat foglalkoztatnak, a World Economic Forum cikke összeszedett hét olyan dolgot, ami magyarázatot adhat a finn oktatás sikerének mibenlétére.

Az együttműködés fontosabb a versenynél


A nyugati világ működésében központi szerep jut az egymással való versengésnek, ami a munkahelyekre és az iskolákra egyaránt igaz. A finnek azonban rájöttek, hogy az iskolák közti együttműködés sokkal messzebb vezet, mint a folyamatos versengés.

Nincsenek magániskolák, minden intézményt az állam tart fenn, a tanárokat pedig arra képzik, hogy saját belátásuk szerint alakítsák ki tanítási és számonkérési módszereiket: nem az a siker mércéje, hogy egy szabványosított teszten hogyan teljesítenek az egyes iskolák diákjai.

A tanári szakma óriási presztízsnek örvend


Pontosan a beléjük vettek bizalom, illetve a rájuk ruházott felelősség miatt a tanárokat nagyra tartják Finnországban. Hosszú képzés és szigorú követelményrendszer teljesítése után kezdhetik meg a tanítást.

A finnek tisztában vannak vele, hogy a jövő generációjának nevelése óriási felelősséget és kihívást jelent, épp ezért kevés OECD-országban keresnek jobban a tanárok, mint Finnországban.

Nincs minden túlpolitizálva


Nagyon sok országra jellemző, hogy fontos szerepe, valamint a téma társadalmi érzékenysége miatt miatt az oktatás túlpolitizálttá válik. Vagyis hiába látnak napvilágot olyan kutatások, amelyek javaslattal állnak elő a színvonal és a hatékonyság növelésére, a politikai akarat sokszor közbeszól.

Finnországban nem ez a jellemző: ha van egy javaslat, ami kutatásokkal alátámasztva az oktatás színvonalának javítását eredményezheti, az oktatási minisztérium megvalósítja.

Ez nem azt jelenti, hogy sosem tévednek, csak nem félnek a kísérletezéstől.


Tévedni emberi dolog


Ahogy arról már szó volt, a finn oktatási szakértők nem félnek hibázni, ez a hozzáállás pedig a rendszer minden szintjére jellemző. A finn tanárokat arra ösztönzik, hogy kísérletezzenek saját tanításai módszereikkel: ha valami beválik, azt tartsák meg, illetve gyakorlataikat osszák meg másokkal is, ha pedig valami nem működik, akkor egyszerűen lépjenek tovább. Nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen közegben a diákok is szabadabbnak érezhetik magukat, ami elengedhetetlen a kreativitás kibontakoztatásához.

A játékidő szent


A finnek szerint elmaradott gondolkodásmódot tükröz az a hozzáállás, hogy a diákok teljesítménye azzal javítható, ha a szüneteket lerövidítve maximalizálják a tanulással eltöltött időt.

Épp ezért a tanárokat törvény kötelezi arra, hogy 45 percenként 15 perc játékidőt biztosítsanak a diákoknak.


Az indoklás egyszerű: a gyerekek - ameddig csak lehet - maradjanak gyerekek, nem az a cél, hogy minél gyorsabban felnőtt magológépekké váljanak.

Kevés házi feladat


A szabadidő szentsége abban is tükröződik, hogy csak kevés házi feladatot kapnak a finn diákok. Ez a gyakorlat megint csak a bizalmon alapul: a szülők és az iskolák azt feltételezik, hogy a tanár minden szükséges tudást átadott a diákoknak az iskolaidőben, így nincs szükség még otthon is órákon át dolgoztatni őket. Ez az idő a családoké.

Minden az oviban kezdődik


Az óvodák alapozzák meg a finn oktatási rendszer sikerességét, ingyenességük pedig biztosítja, hogy a gyerekek esélyegyenlősége már az életük korai szakaszában megvalósuljon.


Ez nagyon fontos, hiszen számos országban, köztük például az Egyesült Államokban az jelenti a problémát, hogy a magas színvonalat képviselő óvodák olyan anyagi terhet rónak a szülőkre, amelyet a szegényebbek nem engedhetnek meg maguknak. Ezzel már egészen fiatal korukban megvalósul a gyerekek társadalmi - vagyoni alapú - szegregációja, ami a jövőben csak további hátrányt jelent majd a rosszabb családi háttérrel rendelkezők érvényesülésében.


(World Economic Forum)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Kötvényportfólió-kezelő
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium