Juncker megvédte a magyarokat, de odaszúrt a kormánynak

2017. szeptember 13. 10:05    
nyomtatás
 
Néhány fontos kérdésben megvédte a magyar érdeket Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlamentben tartott beszédében. Szerinte is elfogadhatatlan például az, hogy gyengébb minőségű élelmiszert kapjunk, mint a nyugat-európai polgárok. Néhány mondatából azonban egyértelműen kihallható volt a magyar kormánynak szóló üzenet elsősorban a menekültkérdés kapcsán.

Az EU-integráció mélyítési irányairól és a magyar euróbevezetés esélyeiről is részletesen szó lesz az október 5-i Budapest Economic Forum konferenciánkon. További részletek:



Juncker beszédének legfőbb üzenetei, illetve újdonságai


  • A gazdasági fellendülés és a politikai változások miatt most van itt az idő előrelépni az európai integrációban
  • Be kell fejezni 2019-ig a szabadkereskedelmi megállapodások megkötését az EU és Ausztrália, illetve Új-Zéland között
  • Fel kell állítani egy az EU-n belüli külföldi befektetéseket vizsgáló rendszert a stratégiai ágazatokba és vállalatokba
  • A hónap végéig új menekültáthelyezési rendszert fog javasolni a Bizottság
  • Új munkaügyi ügynökségre van szükség, amely Európa-szerte védi a jogokat
  • Az Európai Bíróság ítéleteit minden tagállamnak be kell tartania, mert a közösség a jogállamiságra épül
  • Újdonság, hogy Juncker elutasítja a franciák külön eurózóna parlamenttel és külön eurózóna költségvetéssel kapcsolatos javaslatát, helyette azt javasolja, hogy az EU közös költségvetésén belül legyen egy lényeges tétel az eurózóna tagoknak
  • Emellett kell egy olyan forrás is, ami a még nem eurózóna tagokat ösztönzi a belépésre
  • Az eurózóna pénzügyminiszteri posztot úgy javasolja létrehozni, hogy a gazdasági és monetáris ügyekért felelős uniós biztos töltse ezt be, a Bizottság alelnökeként és minden eurózóna pénzügyi finanszírozási mechanizmus felett is ő őrködjön
  • Az állandó eurózóna válságkezelési alapot (ESM) fokozatosan európai IMF-fé kell fejleszteni, emellett szorgalmazta, hogy minden tagállam lépjen be az európai bankunióba
  • Egységes európai hírszerzési egységre van szükség, amely a terrorizmussal és biztonsági kihívásokkal kapcsolatos információt egyre helyre gyűjti
  • Javaslatot tett arra, hogy a miniszteri tanácsban a minősített többséggel lehessen uniós külügyi, illetve EU-s költségvetési bevételi kérdésekben dönteni (azaz ne tudjon bármelyik tagállam vétózni bármilyen ügyben)
  • Ugyanígy a minősített többséggel való szavazási módszert javasolja az EU közös költségvetésében bevételi oldali reformjánál, pl. a közös társasági adóalapról és a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló szavazásra
  • A Brexitet még sajnálni fogják a britek, de 2019. március 29-én meg fog történni, így másnapra speciális 27 tagú EU-csúcsot javasol Nagyszebenbe (Románia lesz a soros elnök), hogy az EU új alapjairól, döntéshozatali mechanizmusairól határozhassanak
  • Reményét fejezte ki, hogy addigra minden EU-tag csatlakozik az eurózónához, igaz ez fizikailag lehetetlen (esetleg csak úgy lehetséges, ha addig döntést hoznak az államok arról, hogy majd bizonyos időpontig csatlakozni fognak).


Gazdasági folyamatok


Juncker a beszéde elején emlékeztetett arra, hogy már az ötödik egymást követő évben nő a gazdaság és a növekedés üteme egyre intenzívebb, meghaladja az Egyesült Államok növekedését is az utóbbi két évben, a munkanélküliségi ráta pedig 8 éves mélypontra süllyedt. 8 millió új állás jött létre a válság óta és most 235 millióan dolgoznak az EU-ban, ami új rekord. Mindebben szerepet játszott érvelése szerint az ő nevével fémjelzett Juncker-terv, azaz az Európai Stratégiai Beruházási Alap előrehaladása is, ami a 3 évre megcélzott 315 milliárd euróból már 225 milliárdot mozgósított, 445 ezer kkv kap kedvezményes finanszírozást, illetve 270 nagyobb infrastrukturális projekt.

Emlékeztetett, hogy eközben az európai bankrendszer hitelezése is növekszik, az együttes államháztartási hiány pedig a GDP 6,6%-áról 1,6%-ára mérséklődött. Szavai szerint ez a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szabályai intelligens végrehajtásának is köszönhető, ami takarékos gazdálkodást írt elő anélkül, hogy megfojtotta volna a növekedést.

Az Európai Parlament mandátumából még 16 hónap van hátra, ezt az időt ki kell használni, hogy a fent látott gazdasági fellendülés kínálta lehetőségekkel élni lehessen - szólított fel a Bizottság elnöke, aki egyúttal újra világossá tette, hogy 2019-ben nem akarja újra indulni a tisztségért.

Menekültválság, új javaslat


Az utóbbi években a migrációval kapcsolatos kérdések sok vitát okoztak, de ma már meg tudjuk védeni a külső határainkat. Nem szabad, hogy a határokon lévő államok egyedül viseljék a terheket - mondta szerdai programadó beszédében az Európai Bizottság elnöke.

Szomorú vagyok, amikor egyes tagállamok nem mutatnak kellő szolidaritást, de Európa összességében még mindig szolidáris maradt

- utalt Juncker beszédében Magyarország példájára is. Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság ítéleteit minden tagállamnak be kell tartania, mert ez a jogállamiság alapja. Jelezte, hogy a Bizottság a hónap végéig egy új menekültáthelyezési mechanizmusra tesz javaslatot.

Iparfejlesztés, szabadkereskedelem, befektetésvédelem


A szabadkereskedelmi megállapodások további bővítésére tett javaslatot Juncker. Emlékeztetett: Kanadával már megkötötték, Japánnal a politikai egyezség már megszületett, és év végéig ugyanez eséllyel megtörténik majd Mexikóval és Dél-Afrikával. Ma új egyezmények megkötésére tett javaslatot Juncker Ausztráliával és Új-Zélanddal. Rámutatott, hogy minden 1 milliárd eurónyi európai export 14 ezer európai álláshelyet teremt.

Emellett a német javaslatot és rendszert kiterjesztve fel kell állítani egy olyan, az EU-n belüli, külföldi befektetéseket vizsgáló rendszert, amely a stratégiai ágazatokba és vállalatokba történő befektetéseket előzetese monitorozza. Ez elsődlegesen a kínai vállalatfelvásárlások korlátozását célozná, amelyek az utóbbi időben megszaporodtak és leginkább az innovációk megszerzését célozták.

A befektetésvédelem mellett a klímavédelmi harcot is rendkívül fontosnak tartja Juncker, ő maga akar ennek az egyik európai élharcosa lenni.

A Bizottság azt szeretné, hogy az iparunk versenyképesebb legyen, ennek érdekében ma bemutat egy új európai iparstratégiát, mely lehetővé fogja tenni, hogy az európai ipar az innováció élvonalában maradjon. Hozzátette: büszke az európai autóiparra, de az sokkolja, ha becsapják az embereket. Éppen ezért felszólította az autóipart, hogy ne becsapni próbálja az embereket, a felelősségük inkább az lenne, hogy tiszta járműveket fejlesszenek ki, melyek a jövő zálogai.

A kibertámadások veszélyeire is felhívta a figyelmet Juncker és ezért arra tett ma javaslatot, hogy álljon fel egy Európai Kiberbiztonsági Ügynökség.

Az EU jövőjének forgatókönyve


Juncker elmondta, hogy az idén tavasszal bemutatott Fehér könyvben felvázolt öt forgatókönyv komoly vitákat generált Európában, most azonban itt az ideje, hogy továbblépjünk a cselekvés felé. Éppen ezért ő egy hatodik forgatókönyvet javasol, mely három alapelven nyugszik:

Az első pillér a szabadság, fontos, hogy Európa a szabadság kontinense legyen, elmondhassuk a véleményünket polgárként és újságíróként. Ez a szabadság azonban nem az égből hull alá, meg kell érte harcolni.

A második alapelv az egyenlőség, Juncker szerint Európa tagjai egyenlők, akár kicsik, akár nagyok, akár keleten, akár nyugaton vannak. Juncker szerint "Európának mindkét tüdőlebenyével lélegeznie kell, különben légszomjat kap". Nem lehetnek másodrendű állampolgárok - tette hozzá. Ennek keretében nem lehetnek másodrendű munkavállalók sem, akik ugyanazt a munkát ugyanazon a helyen végzik, azok kapják meg ugyanazt a bért. Ennek érdekében a Bizottság elnöke szerint egy közös munkaerőpiaci hatóságot kell létrehozni. Ugyanígy a politikus szerint nem lehetnek másodrangú fogyasztók sem, akik minőségileg rosszabb élelmiszert kapnak ugyanolyan csomagolásban.

A szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a hústermékekben és a csehek sem érdemelnek kevesebb kakaót a csokoládéban

- szögezte le Juncker.

A politikus szerint ezeket meg kell fékezni. Európában nem lehet az, hogy az erősebb joga érvényesüljön.

Ezt követően a Bizottság első embere még egyszer odaszúrt a magyar kormánynak: szerinte amennyiben jogállamiság van, az azt jelenti, hogy jogerős ítéleteket elfogadunk és tiszteletben tartunk. A tagállamok az Európai Bíróságot ellátták azzal a joggal, hogy a legmagasabb fokon döntsön, ezeket a döntéseket minden esetben tiszteletben kell tartani, különben ez azt jelenti, hogy ellopjuk az állampolgároktól a jogokat.

A jogállamiság nem opció, hanem kötelesség Európában

- szögezte le.

Intézményrendszeri változások, reformok


  • Juncker szerint bár előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen az EU alapszerződésének módosítása, de ő most elsősorban olyan változásokat javasol, amelyek enélkül is megtörténhetnek és a működés hatékonyságát javítják. Ezek körében kijelentette:
  • azonnal be kell engedni a szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezetbe Romániát és Bulgáriát, és amint megfelel minden feltételnek, akkor Horvátországot is.
  • a szabályok szerint két tagállamot kivéve mindenkinek be kell vezetnie az eurót és ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, egy új, eurócsatlakozási eszköz létrehozását javasolja, ami technikai és anyagi segítséget is jelentene az érintett országoknak
  • ahhoz, hogy minden EU-s bank ugyanolyan szabályok mentén és felügyelet alatt működjön, arra biztatott, hogy minden tagállam lépjen be a bankunióba, a közös betétbiztosításhoz való hozzáféréshez előbb mindenki végezze el a házi feladatát
  • az európai szociális széttöredezettség csökkentése érdekében legkésőbb novemberben el kell fogadni a szociális jogok európai pilléréről szóló szabályozást
  • hiteles nyugat-balkáni EU-bővítési stratégiára van szükség és kimondta, hogy mivel Törökország intenzíven távolodik az EU alapértékeitől, ezért belátható időn belül kizárt az EU-tagsága
  • új döntéshozatali gyakorlatot javasol Juncker az EU Tanácsban néhány területen (az egyhangú döntés helyett a minősített többségi szavazásra áttérést) például a közös külügyi döntésekben, illetve a közös összehangolt társasági adóalap, az áfa, a digitális ipart érintő adóról, illetve a pénzügyi tranzakciós adóról (ezek az irányok az EU bevételi oldali reformjavaslatában voltak benne, de nem minden tagállam támogatná, ezt küszöbölné ki Juncker javaslata a minősített többségi döntéshozatallal)
  • Az állandó eurózóna válságkezelési alapot (ESM) fokozatosan európai IMF-fé kell fejleszteni, erről decemberig tesz le konkrét javaslatot a Bizottság
  • Az eurózóna pénzügyminiszteri posztot úgy javasolja létrehozni, hogy a gazdasági és monetáris ügyekért felelős uniós biztos töltse ezt be, a Bizottság alelnökeként és minden eurózóna pénzügyi finanszírozási mechanizmus felett is ő őrködjön, hogy amikor baj üt be az adott országban, akkor lépni lehessen, egyébként pedig a szerkezeti reformjavaslatokat is ő kezdeményezze és ellenőrizze.
  • Az új eurózóna pénzügyminiszter vezetné egyúttal az Eurócsoport üléseit is javaslata szerint és elszámoltathatónak kell lennie az Európai Parlament felé.
  • Juncker elutasítja a franciák külön eurózóna parlamenttel és külön eurózóna költségvetéssel kapcsolatos javaslatát, helyette azt javasolja, hogy az EU közös költségvetésén belül legyen egy lényeges tétel az eurózóna tagoknak
  • Egységes európai hírszerzési egységre van szükség Juncker javaslata szerint, amely a terrorizmussal és biztonsági kihívásokkal kapcsolatos információt egyre helyre gyűjti,
  • Javasolja, hogy a rövidesen felálló Európai Ügyészséget határokon átnyúló terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítésével is bízzák meg.
  • 2025-ig Európai Védelmi Unióra is szükség van, amit a NATO is igényel
  • arra is javaslatot tett Juncker, hogy egy szubszidiaritási és arányossági szakmai csapatot is felállítsanak Timmermans első alelnök vezetésével, amely minden EU-s tevékenységet aszerint vizsgál meg, hogy miben van európai szinten is hozzáadott érték és miben nincs.
  • Az uniós biztosokra vonatkozó új etikai kódexet is beterjeszt ma Juncker a Parlamentnek, amelyben benne van, hogy a biztook is jelöltethetik magukat EP-képviselőnek, emellett támogatja a tagállamokon átívelő pártlistákat és a csúcsjelöltek rendszerét, továbbá az EU Tanács (Donald Tusk elnököl) és a Bizottság (Juncker) elnöki tisztségének összevonását, hogy világos legyen, ki a főnök az EU-ban.
  • A 2020 utáni következő uniós költségvetési javaslatot 2018 májusában hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság
  • 2019. március 30-ra, amikor Nagy-Britannia már kilépett és pár héttel a májusi EP-választások előtt leszünk, speciális EU-csúcsot javasol Juncker a romániai Nagyszebenbe, hogy az egységesebb, erősebb és demokratikusabb EU-ról szóló megállapodások meg tudjanak születni.

Beszéde végén Juncker reményének adott hangot, hogy 2019. március 30-ra az EU állampolgárai egy olyan EU-ra ébrednek, amelynek az eurózóna tagság és a jogállamiság is a mindennapok része lesz, igaz előbbi fizikailag lehetetlen, hiszen ha ma eldöntené bármelyik ország, hogy be akar lépni, akkor is minimum 2 évet el kell tölteni az előszobának nevezhető ERM-II árfolyamrendszerben. Így Juncker vágya legfeljebb azzal teljesülne, ha addigra, ismerve a 2020 utáni EU-s költségvetés kereteit, minden ország eldöntené, hogy mikorra vezeti majd be az eurót. Azzal, hogy Juncker javaslata szerint ne legyen két külön uniós költségvetés (EU-ra és eurózónára), hanem a közös EU-büdzsében legyen egy dedikált sor a fizetési övezet tagjainak, illetve legyen egy eurócsatlakozást segítő eszköz is, megadta a pénzcserével kapcsolatos anyagi ösztönzők lehetséges irányát is Juncker, igaz a tartalomról továbbra sem tudunk érdemi információkat.

A címlapkép forrása: Patrick Herzog/AFP

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium