A magyar alapfokú oktatásban tanuló iskolások sokkal kevesebb óraszámban tanulnak, mint az OECD országokban átlagosan, ráadásul a kötelező tananyag között sok a nem az alapkészségek elsajátításához szükséges tanulnivaló, arról nem is beszélve, hogy a magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira - többek között ezeket a megállapításokat fogalmazta meg az OECD Oktatási Körkép 2015 című tanulmánya Magyarországra vonatkozóan. Emellett óriási a bérszakadék a nemek között és képzettség szerint is. Kevesen végeznek felsőoktatási képzést, sőt, doktori címet nálunk szereznek a legkevesebben. Valószínűleg mindez összefüggésben van azzal, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás és a vizsgált időszakban nálunk csökkent a legdrasztikusabban az oktatásra fordított állami kiadások aránya. A tanárok pedig továbbra is alulfizetettek és egyre idősebbek.
Fejlett az óvodai rendszerünk2013-ban Magyarországon négyből három gyermek járt 3 éves korában iskola előtti oktatási intézménybe, ami közel van az OECD átlagához (72%). Ha a 4 évesek nézzük, akkor már 10-ből több mint 9 gyermek jár oviba. (2015 szeptemberétől egyébként már kötelező 3 éves kortól a gyermeket óvodába járatni.) Emellett Magyarországon az iskola...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
