szerző

Az agrárkassza levágására készül Brüsszel - Mi lesz így Magyarországgal?

2017. július 10. 05:15    
nyomtatás
 
Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.



Öt forgatókönyv, két fő átalakulási irány

 1 2 3 következő oldal  >


Az EU jövőbeli költségvetési vitaindítója alapján elemzésünk főbb üzenetei:
  • Számos jel mutat arra, hogy az évtizedek óta csökkenő súlyú uniós agrárkassza aránya, sőt összege is tovább csökkenhet, a belső szerkezete pedig jelentősen tovább változhat 2020 után
  • Ez persze segítheti a magyar kormány által is szorgalmazott mezőgazdasági versenyképesség erősítését, de ettől még sok gazda számára fájdalmas következményekkel járhat a változás
  • Ezzel párhuzamosan a területi különbségek csökkentésére szolgáló kohéziós támogatások is csökkenhetnek, így Magyarország mindkét fő fejlesztéspolitikai forrás méretével rosszul járhat függetlenül attól, hogy saját fejlődési előrelépése miatt egyébként is kevesebb támogatásra esélyes
  • A vissza nem térítendő források fent vázolt magyarországi csökkenését a hazai társfinanszírozás arányának növelésével, és/vagy az eurózónába való belépéssel elfedheti a kormány, ha akarja és ha ennek valóban lesz ésszerűsége/megalapozottsága
  • A kohéziós és agrárpénzek visszaszorulásával párhuzamosan nőhet az európai szintű (Brüsszelben eldőlő) programok összege és részaránya, emellett több új célra dedikált források lesznek, ráadásul a rugalmas alkalmazkodás érdekében jókora előre le nem kötött forrásokkal is készül a Bizottság
  • A pénzügyi eszközök aránya, azaz a hitelek, garanciavállalások jelentősége még tovább nőhet, akár úgy is, hogy egyetlen fejlesztési alapba összecsomagolják őket Brüsszelben, hogy könnyebben és gyorsabban le lehessen hívni őket.


Lássuk előbb az öt fő forgatókönyvet!


Az Európai Bizottság elnöke még március elején mutatta be azt a gondolatébresztőt, amelyben öt forgatókönyvet vázolt az európai integrációra és ezek a szélsőséges előrelépéstől a szélsőséges visszalépésig terjedtek. Ehhez igazodik az EU jövőbeli költségvetéséről szóló, minap közzétett utolsó vitairat is, amely a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló - általunk is kivesézett - vitairatot követte. Amint az alábbi táblázatban összeszedtük:
az ötféle integrációs forgatókönyv közül az első, a második és a negyedik a gyakorlatban azt jelenti, hogy a területi különbségek csökkentésére szolgáló kohéziós, illetve az agrárium támogatására való kasszák mérete nominálisan is csökkenhet 2020 után, hiszen az EU többéves (stagnáló volumenű) költségvetésén belül vagy a részarányuk mérséklődhet, vagy maga a többéves költségvetés mérete is csökkenhet.


A harmadik forgatókönyvnél nem egyértelmű a volumen változása (nem tudni, hogy a magasabb EU-s költségvetési főösszegen belüli kisebb részarány pontosan mit eredményezne, legjobb esetben valószínűleg a mostani kasszaméretek maradnának meg), míg az ötödik forgatókönyvnél, a föderális európai berendezkedési modell esetén jelentősen nagyobb lenne a két kassza mérete. Ezzel párhuzamosan jól látszik, hogy a versenyképesség fokozását célzó, közvetlenül Brüsszelben kiírt/eldöntött programok mérete (aránya), valamint a biztonsággal, védelemmel és migrációval összefüggő keretek, továbbá az EU külső tevékenységeivel kapcsolatos programok kerete (aránya) inkább nőhet - legalábbis a forgatókönyvek többsége szerint.

Az agrárkassza levágására készül Brüsszel - Mi lesz így Magyarországgal?


Mindössze 1%-ról elmélkedünk


A 2020 utáni következő, valószínűleg újabb 7 éves, uniós költségvetés tervezésének kiinduló pontja az, hogy milyen integrációs modellt szeretne a 27 tagú közösség és annak mentén milyen célokat, feladatokat tűz ki maga elé. Ez ugyanis alapvetően befolyásolja azt, hogy mekkora méretű és milyen belső szerkezetű közös költségvetést kell hozzátársítani. Amint az alábbi grafikon jobb oldalán látszik: az elmúlt évtizedekben egyre kisebb volt az uniós költségvetés kiadási plafonjának mérete a tagállamok együttes bruttó átlagos nemzeti jövedelméhez mérten (GNI). A mostani 2014-2020-as ciklusra ennek a plafonnak a mérete a bűvös 1% alá bukott, azaz ebből nem éppen az erősödő szolidaritás és anyagi áldozatvállalás tűnik ki.

Még jobban elhelyezi a közös uniós költségvetés méretét a grafikon bal oldala: tavaly a britekkel együtt nézett 28 tagállam együttes GNI-a közel 15 ezer milliárd euró volt, az együttes állami kiadások pedig közel 7 ezer milliárd eurót értek el, így a tavalyi 155 milliárd eurós közös uniós költségvetési kiadás ennek csupán az 1%-át, illetve 2,2%-át tette ki. Meglehetősen kicsi EU-s kasszáról beszélünk tehát.

Az agrárkassza levágására készül Brüsszel - Mi lesz így Magyarországgal?


Plusz források - párhuzamos költségvetés


Nagy kérdés, hogy a most formálódó német-francia integrációs tengely mellett ki tud-e alakulni olyan légkör, amelyben minden tagállam egyhangúan rászánja magát a (jóval) 1% feletti hozzájárulásra. Ennek esélyét minimálisnak látjuk jelenleg. Az viszont fontos, hogy akár érdemi plusz forrásokat jelenthetne például hazánknak is, ha az eurózóna majdani tagjaként részt vehetne a belső mag fenti harmadik forgatókönyvben vázolt plusz költségvetési keretében. Ez tehát fontos vonzerő ("visszautasíthatatan ajánlat"?) lehet, amely főként makrogazdasági stabilizációs funkciók ellátására lenne hivatott (beruházásvédelem/munkanélküliségi viszontbiztosítás, válságkezelési alap). Érdekes kérdés egyébként, ahogy azt a Bruegel vezető szakértője feszegeti: milyen szempontok mentén van értelme két párhuzamos költségvetést készíteni és működtetni akkor, ha a britek kilépésével az eurózóna tagországok súlya az EU27 együttes GDP-jében 85%-ra, népességszámában pedig 76%-ra ugrik.

Amint fentebb már jeleztük, a 2014-2020-as ciklusban a tagállamok együttes bruttó nemzeti jövedelmének 0,98%-ából, 1087 milliárd euróból gazdálkodik a 28 tagú közösség. Amint láthatjuk: ebből a strukturális és kohéziós, valamint az agrárkassza együttes mérete (371+420 milliárd euró) mintegy 73%-ot tesz ki. Közben a versenyképességi célokat erősítő közvetlen brüsszeli forrásoké (pl. a Horizont 2020 kutatás-fejlesztési keretprogram, a közlekedésfejlesztési projekteket összefogó CEF, együtt 142 milliárd euró) pedig 13%-ot. Az EU-n kívüli célokra a 7 évre szóló keret mindössze 6%-a, igazgatási-működési célokra szintén 6%-a, biztonsági célokra pedig mindössze 2%-a jut

Az agrárkassza levágására készül Brüsszel - Mi lesz így Magyarországgal?
Klikk a képre!



Ez a cikk folytatódik:

1. Öt forgatókönyv, két fő átalakulási irány
2. Feszítő keretek - 20%-os magyar forráscsökkenés jön?
3. Milyen változások várhatók Magyarországon?
 1 2 3 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium