szerző

Meredeken emelkednek az itthoni bérek, hamarosan visszajöhetnek a kivándorolt magyarok

2017. november 8. 10:57    
nyomtatás
 
A magyarországi építőipari jövedelemszint már nagyjából eléri a nyugat-európai felét, ez több esetben már elég lehet ahhoz, hogy a kivándorlás jelentősen lassuljon, ha pedig a következő két évben további 50 százalékot emelkednek a bérek, és elérik a nyugat-európai szint 75 százalékát, akkor már nem feltétlenül lesz érdemes külföldön dolgozni, és akár elindulhat a külföldön dolgozók visszatelepülése is, nyilatkozta lapunknak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke. Ehhez viszont az kell, hogy a jövőre hivatalba lépő új kormány előre gondolkodjon, hogy milyen ösztönzőkkel tudja segíteni az építőipart a 2020-21 utáni időszakban, mert ha az iparágban dolgozók azt látják, hogy az építőiparban lesz legalább 5-6 stabil év, akkor azért már érdemes hazajönni.

A magyar cégek közötti munkaerőelszívásról, ukrán oligarchákról, régiós ingatlanárakról, az uniós pénzcsapok elzárása utáni időkről, a minőségi anyagok kispórolásáról, a pakisztáni munkások idecsábításáról, Paks 2-ről és a stadionépítésekről is beszéltünk a Masterplast vezetőjével.


Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia


Szárnyal az építőipar

 1 2 következő oldal  >

A magyar építőipar újra szárnyal, ennek ellenére a Masterplast csoportszintű vagy magyarországi bevételei sem nőttek érdemben az elmúlt években. Ez minek tudható be?

Az építőipar a leglassabban ciklust váltó ágazat, mivel nagyon hosszú egy lakóépület, egy ipari ingatlan vagy akár egy irodaház felépítési ideje, egy kisebb projekt esetében is minimum 1,5-2 év, de sokszor több ennél. Magyarországon a lakáspiac kezdett el elsőként virágozni, az áremelkedés elsősorban a használt lakások piacán hozott egy felfutást az árakban, ami már harmadik éve zajlik, ez pedig először azoknak az építőanyag-gyártóknak az életét segítette, akik festékkel, csempével, belsőépítészeti termékekkel foglalkoznak, ebben a szegmensben már 2014 óta erős éveket láttunk. Az újlakás építés felfutása viszont csak 2016-ban indult el. A Masterplast szigetelőanyag-gyártó, a mi termékeink jellemzően a projektek második fázisában épülnek be, ezért nálunk a valóban erős számok idén jöttek, az első félévben a magyarországi bevételek növekedése meghaladta a 20 százalékot, ráadásul az év második felében gyorsulásra számítunk, az év egészében bőven 20 százalék felett lehet az éves hazai növekedésünk.


Az európai és azon belül a régiós konjunktúra erős, ez hogyan csapódik le a Masterplast számain?

A régióban más a helyzet, mint nálunk, hiszen ott a válság után nem volt akkora az építőipari visszaesés, így most a növekedés sem olyan dinamikus, mint Magyarországon, ahol a korábbi 8 ezer lakás után idén 16-20 ezer is épülhet, vagyis a kivitelezői kapacitás függvényében a piac több mint duplájára nőhet. Alapvetően jól teljesít a lengyel, a szlovák, a cseh és a román piac, de ott nincs ekkora növekedés, a volt jugoszláv tagállamokban pedig igencsak visszafogott az építőipari aktivitás, Horvátország kimondottan depressziós, az Agrokor-csőd minden szektorban éreztette hatását, Szerbiában pedig továbbra is nagyon kevés új lakás épül, mivel magas a kivándorlás és kevés a befektethető tőke. Az ukrán építőipar igencsak hektikusan változik, kiemelkedő éveket lényegesen gyengébbek váltanak, ami nagyban függ a devizaárfolyam alakulásától is.


Azért nem csak a gazdasági növekedés, hanem az állami ösztönzők is sokat segíthetnek az építőiparon.

Ez valóban így van, az állami támogatások fontos szerepet játszanak az építőipar felpörgetésében, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az alacsony kamatkörnyezet, az alternatív befektetések alacsony hozama mind az építőipar növekedése felé hatott. A magyar építőipart tavaly év elején megsorozták pozitív intézkedésekkel, így gyakorlatilag padlógázzal, kipörgésgátló nélkül indult el a magyar építőipar, az alacsony kamatkörnyezet, az elmúlt években elmaradt beruházások, az emelkedő jövedelmek és az állami ösztönzők, mint a CSOK, az 5 százalékos áfa valamint az uniós és állami forrásokból történő intézményi felújítások egyszerre indították be a piacot. Összességében üdvözlendő az állami segítség, de azt is kell látni, hogy most hihetetlenül sok projekt van, elszabadultak az árak, nincs kivitelező, arra számítunk, hogy ez a piaci helyzet 2018-19-ben is fennmarad. De nem csak a kivitelezők, hanem az építőanyag-gyártók is kapacitásproblémákkal küszködnek, nekünk is fel kell venni a tempót, ami nehéz, mert 2008 óta több termékcsoportban a töredéke fogyott annak, mint most, nyilván senki nem várt 9 évet készen álló munkásokkal és üzemekkel, hogy végre elindulhasson. De a legnagyobb probléma nem itt van, hanem a kivitelezésben. Építőanyagot még alapvetően stabilan meg lehet szerezni egy projekthez, de a kivitelező lekötése ma már rendkívül nehéz kulcsfeladat. Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában évek óta működik a magyarnál valamivel kisebb intenzitású támogatási rendszer, Lengyelországban például régóta kisebb az új lakások áfája, mint az általános áfa, ott nem is volt olyan hirtelen adrenalinlöket a fejlesztésekben, mint Magyarországon.


Hirtelen fellépő kapacitáshiány, meredeken emelkedő ingatlanárak, most már látjuk az adrenalinlöket káros oldalait is a hazai építőiparban. Hogyan kellett volna beépíteni az ösztönzőket a rendszerbe?

Nyolc éven keresztül mindenki arra panaszkodott, hogy nincsenek ösztönzők, úgyhogy nem igazán érzem problémának, hogy most vannak. Ráadásul érdemes azt is kiemelni, hogy az állami ösztönzők nem gerjesztenek mesterséges buborékot, régiós összehasonlításban még mindig nem magasak az ingatlanárak, hiába duplázódtak meg Budapest egyes pontjain az elmúlt három évben a lakásárak, Pozsonnyal, Krakkóval összehasonlítva még mindig alacsonyak. Az azonban igaz, hogy jobb lett volna, ha valamivel korábban bevezetik az ösztönzőket, hogy lassabb tempóban vegye fel az építőipar a fordulatot.


Akkor a cégek is könnyebben alkalmazkodtak volna.

Pontosan. Most az építőipari vállalatoknak három fontos kihívásra kell választ adni. Egyrészt meg kell tartani a munkaerőt, de bővíteni is tudni kell, ez jelentős bérnyomást helyez a kivitelezőkre, aminek eleget is tesznek, mert a leszerződött munkákat végre fogják hajtani, és magasabb bérért még mindig lehet szakembert találni. Sőt akár már jövőre eljöhet az a pont, amikor sok Nyugat-Európában dolgozó magyar építőipari szakembernek már valós alternatíva lesz a hazatérés. Nem fog tudni annyit keresni, mint Németországban, de a különbség már messze nem akkora, mit az az előny, amit az jelent, hogy otthon lehet a családjával, illetve a megélhetés is olcsóbb Magyarországon, mint Nyugat-Európában.

A másik az építőipar modernizálása, amit szintén helyre tesz a konjunktúra. Mondok egy példát. Pár évvel ezelőtt még kézzel vakoltak egy ingatlant, de ma már mindenki gépi vakolást használ. De további technológiai fejlődés vár az építőiparra, mert kevesebb emberrel kell megoldani egységnyi idő alatt több munkát.

A harmadik fontos dolog, hogy fel kell készülni a 2020 utáni időszakra, vagyis azokra az évekre, amikor már kifutottak az uniós projektek. Úgy tudjuk, hogy a kedvezményes áfa 2019. december 31-g tart, illetve a CSOK-kal kapcsolatban is ez a hivatalos határidő. Fontos lenne mindent megtenni azért, hogy a mostani 3-4 éves erős ciklust ne egy gödör kövesse.


A Masterplastnál idén már elkezdődött a növekedés, de főként olyan termékkategóriákban, ahol alacsonyak a marzsok. Mennyire trendszerű ez a folyamat?

Ezt nem látom általános trendnek, itt inkább arról van szó, hogy a növekedés igen jelentős versennyel párosult, mindenki szerette volna megtartani vagy növelni a piaci részesedését, ez nyomta lefelé az árakat, és emiatt szűkült néhány termékcsoportban a marzs, vagyis nem az történik, hogy az alacsonyabb marzsú termékekben van növekedés, a magasabban nincs. A folytatás az lehet, hogy ahogy a kapacitások megtelnek, a verseny is tompul egy kicsit. Ez persze nem jelenti azt, hogy itt a Kánaán, mostantól sokkal többet számít az, hogy ki tud határidőre, jó minőségben, megbízhatóan szállítani, mint az, hogy ki lesz 10 forinttal olcsóbb.


Milyen erős a vállalat piacain a konkurenciaharc?

A magyar piac kiszámíthatóbb, nekünk ráadásul hazai pálya, az itteni versenytársakat jobban ismerjük, régóta küzdünk velük hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. Itt nagy meglepetést nem várunk, illetve nem ez az az időszak, amikor erősödik a verseny, mivel nemzetközi terjeszkedésbe inkább akkor kezdenek a vállalatok, amikor valamiért beszűkül a hazai piacuk, és el kell adni a legyártott terméket, de most a legtöbb vállalatnak jól megy. Ukrajnában egészen más a helyzet, az a piac kifejezetten hektikus, például azért, mert amikor egy oligarcha mondjuk az importstatisztikákból azt látja, hogy vannak jól működő építőipari szegmensek, akkor hirtelen nagyobb árumennyiséggel belép arra a piacra, lenyomja az árakat, ráadásul nem minden cég fizet áfát, vámot, emiatt minden szereplő marzsa szűkül, ezek az időszakok az eredmény nagy részét elviszik. A hirtelen feltűnő szereplők azonban fél-egy éven belül jellemzően kikopnak, mert hiányzik a szakértelem, nem ismerik a gyártókat, a beszállítókat. Szerbiában viszont tartós versenyre kell felkészülnünk, ott a stratégiát átalakítottuk, jobban fókuszálunk a termékmarketingre, megtettük azokat a lépéseket, amelyekkel stabilizálni tudtuk a piaci részesedésünket, a marzsunkat. A kritikus időszak Ukrajnához hasonlóan ott is a múlt év második és ez év első fele volt, az idei második félévben már egy kicsit javuló környezetet látunk.



A Masterplastnál mekkora problémát okoz a munkaerőhiány?

Magyarországon két oldalról van kihívás a munkaerőpiacról. Az egyik, hogy igen agresszív béremelést kellett végrehajtani részben az állami kötelezettség, részben a munkaerőpiaci verseny miatt. Magyarországon nekünk nagy létszámbővítést igénylő fejlesztésünk az elmúlt egy-két évben nem volt, már azt is sikernek tartom, hogy Székesfehérvár vonzáskörzetében azt a 200 embert, aki a központban, a telephelyen dolgozik, meg tudtuk tartani, és alacsony fluktuációval egy stabil gárdával dolgozunk. A magyarországi termelőüzemünk Heves megyében, Kálon van, az munkaerőpiaci szempontból egy katasztrófa sújtotta övezet, mert annyira sok fejlesztés született Tiszaújvárosban, Gyöngyösön az utóbbi három évben, például az Apollo Tires-nél, a TVK-nál, vagy a helyi pari parkokban, hogy az elszívó hatás miatt tényleges küzdelmet kell folytatni azért, hogy megtartsuk a munkaerőt. Sajnos egy részét nem tudjuk, mert egészen más nagyságrendű fizetéseket kínálnak ezek a vállalatok.

Meredeken emelkednek az itthoni bérek, hamarosan visszajöhetnek a kivándorolt magyarok

A Masterplast káli üzeme


A gumigyártók viszik a munkásokat a szigetelésgyártóktól? Ilyen könnyű az átjárás?

Itt nem a szakmunkásokról beszélünk, hanem a betanított munkásokról. Aki nálunk egy gép mellett dolgozik, az a gumigyártásban is képes gépeket kezelni. Kálon például már a további fejlesztéseinknek is egyfajta gátja, hogy hogyan tudunk munkaerőt találni. Aki a dinnyeföldről be akart jönni az iparba, az már bejött, aki nem jött be, az azért nem, mert vagy nem akart, vagy nem alkalmas. Úgyhogy nehéz, pedig Kálon csak 100 fős az üzemünk.


Akik a Masterplastot elhagyják, azok automatikusan külföldre mennek?

Jellemzően megyén belül maradnak. Székesfehérváron a Videotonnál több mint 10 ezren dolgoznak, nekik ezres munkaerőhiányuk van ipari munkásból, minden helyi médium álláshirdetésekkel van tele, ezért sem könnyű megtartani az alkalmazottainkat. Utólag kifejezetten szerencsés döntésnek bizonyult, hogy nagy létszámot igénylő gyártási, termelési fejlesztéseink Szabadkán indultak el, ahol 2008 óta gyártunk, ott tavaly és idén 300 új munkahelyet hoztunk létre. Az első fejlesztésünk szerb költségvetési támogatással és adókedvezménnyel kombináltan valósult meg, az új gyáregységet a magyar és a szerb miniszterelnök együtt nyitotta meg, ami történelmi esemény volt, mert Szerbiában az elmúlt 100 évben nem fordult elő, hogy két ország vezetője nyit meg egy beruházást, és mindenki büszke rá. A magyar fél azért, mert a cég a vajdasági magyaroknak munkát adó munkahelyet létesít, a szerb pedig azért büszke rá, mert jön a nyugat-európai tőke, befektet, munkaerőhelyeket teremt egy olyan országban, amely komoly munkanélküliséggel küzd. Utólag belegondolva egy ekkora bővítést rendkívül nehéz és drága lett volna Magyarországon végrehajtani.

A második beruházással azt érjük el, hogy magasabb minőségű és marzs-tartalmú piacok felé lépünk, egyrészt a nyugat-európai lakossági építőipari igényeket fogjuk tudni kiszolgálni, másrészt nyitunk az ipari felhasználás felé is. A szabadkai gyárban készülő erősítőhálókat az autóipartól a bútoriparon át a csomagolóiparig mindenütt használják.

Meredeken emelkednek az itthoni bérek, hamarosan visszajöhetnek a kivándorolt magyarok

A Masterplast szabadkai üzeme


A kivitelezői oldali kapacitásproblémák hogyan hatnak a Masterplast működésére?

Mi azt látjuk, hogy most még az eddigieknél is nagyobb igény lenne építőipari anyagokra, ha lenne megfelelő szakember, aki azokat be tudná építeni. A projektek nagy része még így is megvalósul, csak hosszabb idő alatt, ami nálunk úgy jelentkezik, hogy farnehézzé teszi a következő évek értékesítését, emiatt 2018-2019 valószínűleg még erősebb lesz, mert lesznek 2017-ből áthúzódó munkák. Abban reménykedem, hogy a következő években a kivitelezői oldal végre tudja hajtani azt a létszámbővítést, ami miatt azok a projektek, amelyek egyébként megtérülnek, észszerűek, megvan a finanszírozási hátterük, esetleg nem indulnának el, mert nincs rájuk kivitelező.


Pakisztánból hozzunk munkásokat?

Azok után, ahogy Lázár úr reagált erre a felvetésre, én tisztelettudóan azt mondom, hogy az nem megoldás. A magyar építőipar számára a megoldást a gyors alkalmazkodás jelentené, ha olyan ütemű lenne a jövedelemnövekedés, hogy a külföldön dolgozó magyar szakemberek elkezdenének visszavándorolni.


Milyen bérkülönbségnél lehet ez már reális?

A magyarországi jövedelemszint már nagyjából eléri a nyugat-európai felét. Mivel a fenntartási költségek itthon alacsonyabbak, egyéb pozitívumokról nem is beszélve, ez több esetben már elég lehet ahhoz, hogy a kivándorlás jelentősen lassuljon, ha pedig a következő két évben további 50 százalékot emelkednek a bérek, és elérik a nyugat-európai szint 75 százalékát, akkor már nem feltétlenül lesz érdemes külföldön dolgozni, és akár elindulhat a külföldön dolgozók visszatelepülése is. Ehhez viszont az kell, hogy a hivatalba lépő új kormány előre gondolkodjon, hogy milyen ösztönzőkkel tudja segíteni az építőipart a 2020-21 utáni időszakban, mert ha az iparágban dolgozók azt látják, hogy az építőiparban lesz legalább 5-6 stabil év, akkor azért már érdemes hazajönni.


Két év alatt 50 százalékos béremelést ki lehet gazdálkodni a Masterplastnál?

Nem, de erre nincs is szükség, mert mi nem ipari munkásokat foglalkoztatunk, az előbbi gondolatmenet a kivitelezőkre vonatkozik. Magát az anyaggyártást sokkal inkább az automatizáció, a robotika fogja segíteni. Az építőipar rendkívül erős munkáskezet igénylő dolog, a 3D-s háznyomtatás még távoli, és a magyar építőipari kultúrától és az emberek igényétől távol álló lehetőség. Ami minket érint, azokat a kihívásokat további béremelésekkel és automatizálással, racionalizálással, hatékonyságnöveléssel lehet megoldani.


A robotizáció reális megoldás az építőipari munkaerőhiány kezelésére?

Nagyon is, és itt nem feltétlenül ipar 4.0-ás, hanem mondjuk úgy ipar 2.0-ás megoldásokra is lehet gondolni. A csomagolás például a mai napig úgy történik nálunk, hogy a legyártott terméket a kollégák rakják le a raklapra, amit felraknak egy zsugorfóliázó egységre. Ezt az egész folyamatot egy nagyon egyszerű, 30 éve létező robotikával ki lehet váltani, ahol a lejövő terméket automata rakja raklapra, automatikusan csomagolja, legfeljebb egy ember szükséges akár több ilyen gép felügyeletéhez. A modernebb gépekkel és az automatizálással azt tudjuk elérni, hogy a meglévő létszámot megtartva folyamatosan tudjuk növelni a kibocsátást.


Ez a cikk folytatódik:

1. Szárnyal az építőipar
2. Tervek, célok
 1 2 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



MINDEN, AMI BEFEKTETÉS ÉS KERESKEDÉS
Feliratkozom a Portfolio Trader hírlevélre
FELIRATKOZOM
Tematikus cikk

Nem érdemes várni a tartozások kezelésével (x)

A vállalatok számára kihívást jelentenek a késve rendezett számlák. 

Tuti tippek a karácsonyi nagytakarításhoz! (x)

Hogy gyors és stresszmentes legyen. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
1
Prémium