Paks 2: hallgatott a kormány Brüsszelre, átírták az atomtörvényt

2017. június 19. 15:29    
nyomtatás
 
Több energetikai tárgyú törvény, így az atomtörvény is módosult - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből. Az új szabályozás az atomenergiafelügyeleti szerv (Országos Atomenergia Hivatal) hatáskörébe utalja a létesítés alatt álló nukleáris létesítmény - vagyis Paks 2 hatósági engedélyeinek módosítását is, vélhetően nem függetlenül az Európai Bizottság korábbi észrevételeitől. A módosítások a szakmai felügyelet megerősítését, illetve az európai uniós irányelveknek való megfelelést szolgálják. Legutóbb tavaly decemberben változott az atomtörvény.


Paks 2: Hallgatott a kormány Brüsszelre, átírták az atomtörvényt


Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló (2017. évi LXXV. számú) törvény egyszerre számos ponton módosítja a bányászatról, az atomenergiáról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, illetve a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényeket, de mindemellett a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. törvény is módosult.

A módosítások egyik legérdekesebb része az atomtörvénnyel kapcsolatos. A változtatásokat elsősorban a nukleáris létesítmények biztonsági keretrendszerével kapcsolatos, részben módosuló Euratom irányelveknek való megfelelés motiválta - derül ki a záró rendelkezésekből.

A törvény számos kiegészítést tesz az atomtörvény kapcsán. Így például új részlet, hogy az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő - felügyelői munkakörében - az atomenergia-felügyeleti szerv képzési rendje és az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója által kijelölt vizsgabizottság előtt tett sikeres vizsga letétele után bízható meg önálló ellenőrzési és intézkedési tevékenység ellátásával.

Újra helyzetben az OAH


A módosítás talán legfontosabb pontja szerint
a létesítés alatt álló nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeit az atomenergiafelügyeleti szerv módosíthatja
, míg korábban a törvény e vonatkozásban nem is utalt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerepére. A korábbi megfogalmazás szerint "létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeitől eltérni csak jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel lehet."
Fontos újdonság, hogy mindezt a folyamatban lévő hatósági eljárásokban és a megismételt eljárásokban - vagyis a Paksi Atomerőmű bővítése során is alkalmazni kell.


Ugyancsak teljesen új elem a hazai szabályozásban, hogy a vonatkozó "összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmak, valamint kizárási szabályok érvényesítését szolgáló további részletes eljárási szabályokat az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője dolgozza ki, figyelemmel az atomenergia-ipar sajátosságaira is." A módosítás ezen túl szintén az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalja a  nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók létesítmény szintű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatának jóváhagyását is. Az ágazat kormányzati felügyeletét erősíti ugyanakkor, hogy a törvény a nukleáris létesítmények mellett a radioaktívhulladék-tárolókra is kiterjeszti azt a szabályozást, miszerint a jövőben "a tulajdonjogok megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez a kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges."

Előzmények


Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény legutóbb 2016 decemberében módosult. Az Országgyűlés által megszavazott törvényszöveg felhatalmazta a kormányt, hogy saját hatáskörben, rendelet kibocsátásával egyedileg eltérjen az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezésről szóló döntéseitől. Az Európai Bizottság szinte azonnal vizsgálni kezdte, hogy a törvény összhangban áll-e az Euratom-szerződéssel (a nukleáris energia felhasználására vonatkozó uniós alapszerződés).

Február elején aztán Brüsszelből egy úgynevezett adminisztratív levél érkezett Budapestre, amelyben a Bizottság aggályait fejezte ki az atomtörvény december 6-i módosításával kapcsolatban, kilátásba helyezve a hivatalos jogi eljárás elindítását. A Bizottság kifogásolta, hogy a kormány az Euratom-előírások ellenére előzetesen nem közölte a törvény módosítást, és azt is, hogy a változtatásokkal a magyar szabályozó hatóság függetlensége alapvetően csorbult. Végül nem indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen; a kormány a jelek szerint meghallotta a brüsszeli kritikát, és miután a mostani módosításról sajtóértesülések szerint Brüsszellel is egyeztetett, növelte az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatáskörét.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Értékpapír portfóliókezelő-elemző
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium