Bank

Megállapodtak az európai bankok feltőkésítéséről

Portfolio
Akár visszamenőlegesen is, de legfeljebb 60 milliárd euró összegben igénybe lehet majd venni az állandó euróövezeti válságkezelő alap forrásait a valutaövezeti bankok újratőkésítéséhez, de a tagállamoknak is ki kell majd venniük a részüket a teherviselésből - állapodtak meg csütörtökön az Eurócsoport tagjai, akiknek a romló görög belpolitikai helyzettel is foglalkozniuk kellett. A Bruxinfo beszámolói szerint az EU aggódik az élesedő görög belpolitikai helyzet miatt, a lettek viszont már biztosra vehetik a csatlakozásukat a valutaövezetbe.
Több hónapon át tartó előkészítő-tárgyalásokat követően csütörtökön politikai megállapodást értek el az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszterei az állandó válságkezelő alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) eurózónabeli bankok feltőkésítésében való közvetlen részvételéről.

A megállapodás tényét a csütörtök esti sajtótájékoztatón jelentette be Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke. Az egyezség értelmében akár visszamenőlegesen (értsd a megállapodás hatályba lépése előtt keletkezett helyzetek kezelésére) is igénybe lehet majd venni az ESM-et a likviditási problémákkal küszködő pénzintézetek újratőkésítésére, ám erről minden egyes alkalommal eseti alapon döntenek majd az eurózóna tagjai.

A pénzügyminiszterek abban is megállapodtak, hogy az ESM rendelkezésére álló 500 milliárd euróból maximum 60 milliárd eurót lehet majd felhasználni a bankok feltőkésítésére, igaz, az európai IMF-nek is nevezett mechanizmus kormányzótanácsa szükség esetén megemelheti ezt a plafont. A fennmaradó összeg továbbra is a pénzügyi támogatásra szoruló valutaövezeti országok számára lesz fenntartva.

Az ESM túlzott igénybevételének elkerülése és az erkölcsi kockázatvállalás csökkentése érdekében a tagállamoknak is a zsebükbe kell majd nyúlniuk és ki kell majd venniük a részüket a saját bankjaik feltőkésítéséből, ha a helyzet úgy kívánja. Ennek is kidolgozták a pontos részleteit az euróövezet tagállamainak szakértői.

Az ESM bankok feltőkésítésében való pontos szerepvállalásának forgatókönyve akkor lesz csak teljes, ha a tagállamok - a tervek szerint pénteken - nyélbe ütik az alkut a bankok szerkezetátalakításának és szanálásának európai kereteiről szóló irányelv-tervezetről is. Ennek ugyanis egy meghatározó eleme az úgynevezett bail-in, vagyis egy pontos leírása annak, hogy kinek és milyen sorrendben kell majd hozzájárulniuk egy-egy pénzintézet talpra állításához, illetve bezárás esetén a veszteségek leírásához.

Klaus Regling, az ESM vezérigazgatója emlékeztetett rá, hogy a mechanizmus akkor lesz kész a bankok feltőkésítésére, ha előzőleg az Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság a jövő év első felében sort kerít az eurózóna bankjainak módszeres átvilágítására. Ez ugyanis az előfeltétele annak, hogy az új, jövő márciusban hatályba lépő egységes felügyeleti mechanizmus nyugodt szívvel átvehesse a bankok felügyeletét.

Olli Rehn, az EU gazdasági biztosa méltatta a csütörtöki megállapodást, a bankunió létrehozásának irányába tett újabb fontos lépésnek nevezte azt és arra is emlékeztetett, hogy ezzel a tagállamok eleget tettek az egy évvel ezelőtti uniós csúcson tett kötelezettségvállalásnak. Ennek lényege, hogy az egységes bankfelügyeleti mechanizmus és az ESM által történő közvetlen feltőkésítés lehetősége révén törjék meg azt az ördögi kört, ami a szuverén adósságok és a bankok pénzügyi helyzete között létrejött.

Klaus Regling egy kérdésre válaszolva arra is felhívta a figyelmet, hogy a spanyol bankrendszer újratőkésítésére mostanáig közel 42 milliárd eurót helyezett ki az ESM, de a spanyol kormány jelezte, hogy nem tart igényt újabb kölcsönökre. Vagyis a spanyol bankválságot előreláthatóan nem az ESM direkt újratőkésítése árán oldották meg.

Az Eurózóna pénzügyminiszterei lényegében áldásukat adták arra, hogy Lettország 18-ik tagként jövő év január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez. A döntést a 27-ek pénzügyminiszteri tanácsa hozza meg, illetve még az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie, mielőtt a pénzügyminiszterek július elején formálisan is rábólintanak. Olli Rehn szerint ugyanakkor a dolog elintézettnek tekinthető, a lettek egy levélben megerősítették kötelezettségvállalásaikat.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a pénzügyminisztereknek újra Görögország miatt főhet a fejük, miután Athénban viszonylag hosszabb stabil időszak után újabb kormányválság fenyeget, és az előrehozott választások sem kizártak. Olli Rehn egy kérdésre válaszolva a görög politikai pártok felelősségérzetére apellált.

Az Eurócsoport vezetői közölték, hogy legkésőbb július elején visszatér Athénbe a trojka, hogy befejezze a második görög program harmadik felülvizsgálatát. Ha mindent rendben találnak, elhárul az akadálya a következő hitelrészlet folyósításának. Jeroen Dijsselbloem ugyanakkor kijelentette, hogy a következő egy évben biztosított az ország finanszírozása.
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
négy_napos_munkahét
izer norbert allamtitkar
címlapkép_zöld
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
hsbc_shutter