Bank

Surányi: 35-40%-kal is csökkenhetne a devizahitelesek törlesztője

Portfolio
Surányi György az Inforádiónak adott interjúban a devizahitelek forintosítására tett javaslatot, értékelte az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, és a monetáris politikát is kritizálta. Szerinte az MNB Növekedési Hitelprogramjában szereplő 2,5 százalékos végső kamat túlságosan alacsony, elég lett volna az alapkamatnál 2 százalékkal alacsonyabban nyújtani a hiteleket. A devizahitelek forintosítása nem ördögtől való, de a jegybank által nyújtott hosszú távú hitelekkel kellene kiváltani ezeket. A bankszektor túlterhelt, a gazdasági növekedés pedig még nem indult el.
Devizahiteles javaslata Surányinak is van

A hitelek forintosításáról elmondta, hogy ez jó irány. Ez önmagában nem jelent pluszterhet a bankszektornak, csak akkor jelent elviselhetetlen terhet, ha nem a piaci árfolyamon történik a konverzió. "Úgy gondolom, hogy a jegybanknak kellene hosszú lejáratú forinthitelt nyújtania, ha nem is 0 százalékos kamaton, de például az irányadó kamatnál két százalékkal alacsonyabban. Ehhez kellene, hogy a bankok hozzátegyenek valamekkora kamatmarzsot, és így nagyjából 5-6 százalékos nominális kamat mellett kellene hitelt nyújtaniuk az ügyfeleiknek, akik ebből visszafizetnék a devizatartozásaikat" - fejtette ki Surányi.

A visszafizetés historikus árfolyamon történhetne, tehát amelyen a devizához az MNB hozzájutott. Ez azt jelenti, hogy az árfolyamveszteségből az ügyfelek nagyjából 10 százalékot takaríthatnának meg. Emellett a hitelek lejáratának 5 éves hosszabbítását is szükségesnek tartja a közgazdász. Összességében az ügyfelek törlesztőrészlete 35-40 százalékkal csökkenhetne. Ebben az esetben a bankok is komoly terhet vállalnának, mert az alkalmazott kamatmarzs lényegesen kisebb lenne, és a futamidő hosszabbítás is a bank terheit növeli. Viszont a nem fizető adósok aránya jelentősen csökkenne, ami ezt valamelyest ellensúlyozza. Az állam és a jegybank terhe közel 0 lenne Surányi szerint, hiszen a jegybank a forinthiteleken magasabb kamatot érhetne el, mint amit a devizatartalék kihelyezésén ér el. A forintosítás nem ördögtől való gondolat, de csak a kormány, az MNB, a bankok és az ügyfelek legszorosabb összefogásának eredményeképpen lehet helyesen levezényelni.

A bankszektor túlterhelt

Borús a kép, a közhiedelemmel szemben az elmúlt 10 évben a külföldi bankok nem kivittek, hanem behoztak tőkét Magyarországra. Tőke oldalon 3 milliárd eurónyi tőkeemelést hajtottak végre. Ez lesz a harmadik év, amely során súlyosan veszteségesek lesznek a bankok. Az elmúlt három évben a bankok veszteségei nagyobbak voltak, mint a nyereségük az elmúlt 10 évben összesen. A konszolidáció pedig emiatt várat magára, senki sem akar bankot venni Magyarországon. "A bankok nem sarki fűszeresek, amiket csak úgy be lehet zárni. A bankoknak felelősséget kell vállalnia az ügyfeleikért, és az ő megtakarításaikért" - tette hozzá Surányi.

Surányi a gazdasági növekedésről

A 2008-ban kirobbant válság után mindenkire érvényes sikeres receptet eddig nem sikerült találni. A válság mélypontját elérve nem következett be gyors korrekció, ez különösen igaz a KKE-régióra. Az elmúlt 2-3 évben a KKE-régió alsó-közép táján helyezkedik el, a Visegrádi négyek között pedig a mi teljesítményünk a leggyengébb. 2001-et követően olyan gazdaságpolitikai fordulat következett be, amely miatt az addigi gyors, fenntartható egyensúlyi, export és beruházások dominálta növekedési pályáról egy fogyasztás és költségvetési kiadások által inspirált pályára lépett a magyar gazdaság. 2006-ig ez olyan fenntarthatatlan adóssághalmazt hozott létre, amelyet a következő években kellett helyretenni.

Az ezt követő kiigazításoknak köszönhetően 2006-és 2008 között az állam pozíciója javult, a fenntarthatatlan hiány lecsökkent, azonban a magánszektor ezt kompenzálta a nagy volumenű hitelfelvételeken keresztül. Emiatt az ország bruttó eladósodottsága a legmagasabb lett a régióban 2008 végére. Így Magyarországot egy legyengült állapotban érte a válság.

2008-ban a kényszerűnél is nagyobb kiigazítást akartunk végrehajtani, ami rossz lépés volt, ennek növekedésromboló hatása volt, ami egy alapvetően elhibázott monetáris politikával párosult. A Bajnai kormány ezen javítani tudott, a költségvetésben ahhoz képest, amelyet 2009-ben véghezvittek, más kormány sem tudott volna jobb megoldásokat találni. Azóta az új kormány nem tudott a növekedésben fordulatot elérni. Elkerülhetetlen volt a nem orthodox eszközök használata, de ezen eszközök túlságosan rugalmas kezelése ártott a gazdaságnak. A kormány helyesen egy növekedésösztönző programot akart véghezvinni, azonban ez nem sikerült jól.

Az adókedvezmények, az egykulcsos adó és az iparűzési adó nem növelte kellően a fogyasztást, ennek következtében a beruházásokon nem látni a növekedési hatást. 8-900 milliárd forintos lyuk keletkezett a költségvetésen, ennek befoltozására azonban rendre olyan eszközökhöz nyúl ad hoc módon, amelyek folyamatosan kikezdik a gazdaságpolitikába vetett bizalmat. Ezzel az adókörnyezet gyakori, szelektív változása miatt az üzleti és fogyasztói szektor bizalma is megrendült a gazdaságpolitikában. A beruházási ráta a legalacsonyabb nálunk a régióban, beruházás nélkül pedig nincsen növekedés. Az ország külső eladósodottsága, külső sérülékenysége viszont javult az elmúlt években.

Az NHP jó kezdeményezés, de nem tökéletes

Az MNB Növekedési Hitelprogramjáról Surányi elmondta, hogy a jegybank egy korábbi mulasztását javíthatja ki a programmal. A kezdeményezés szándékában helyes, és jó irányú, ugyanakkor a kedvező hatásai akkor tudnak igazán kibontakozni, ha ezzel új beruházások finanszírozását támogatja. Persze a hitelkiváltás jelenthet segítséget, de ez kevéssé járul hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Viszont ha a hiteleket új beruházásra költik a cégek, az többletbevételt és új munkahelyeket jelenthet.

"Ízlésem szerint túlságosan sok erőforrást irányzott elő a jegybank arra, hogy meglévő hiteleket váltson le, itt lényegében véve csak egy jövedelemtranszferről van szó az adófizetők felől a vállalkozók irányába. Ennek a hozadéka kevéssé érzékelhető" - értékelte a programot a volt jegybankelnök. Valószínűleg egy olyan rendszer jobb lett volna, amelyben az MNB az irányadó kamatnál 2 százalékkal alacsonyabban adott volna forrást, ez még mindig attraktív lenne az üzleti szektornak, tudna élénkíteni, de a piactorzító hatása kisebb lenne. A kamatcsökkentésről Surányi elmondta, hogy jó lépésnek tartja, a forintkamat ezt megelőzően indokolatlanul magas volt.

A forint euró árfolyamához fixálásáról Surányi György elmondta: "mélységesen nem értek egyet az árfolyamrögzítéssel". Szerinte a modern gazdaságokban a fix árfolyamrendszernek nincsen helye.
deloitte logo
Ipar 4.0 robot
Kásler Miklós EMMI
forint
Frankfurti tőzsde
autobaleset
varga mihály_mti
GettyImages-1006811190
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
Pokoli számok a Deutsche Banktól