Bank

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája

Három év alatt példátlan mértékben, kilencszeresére pumpálta fel hitelállományát az ország ma már tizenötödik legnagyobbnak számító takarékszövetkezete, a Körmend és Vidéke. A legkevésbé sem óvatos terjeszkedésnek meg lett a következménye: november elején felügyeleti biztosokat rendelt ki hozzá az MNB. Az ország egyik legnagyobb kockázatot vállaló takarékjáról van szó, amely a kritikus helyzeteket kezelni tudó új integrációs szervezetből bankká alakulási szándéka miatt kimaradt. Egyelőre nem egyértelmű, elkerülhető-e a Soltvadkert és Vidéke tavalyi esetének megismétlődése, egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy hamarosan befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése: úgy tudjuk, több befektetői kör is meg akarja szerezni a takarékot. Még ha nincs is a betéteseknek félnivalójuk, a takarék eddigi üzleti gyakorlatán biztosan változtatni kell.
A hír

A múlt héten felügyeleti végzést bocsátott ki az MNB a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatban. Ennek lényege az alábbi:

1. Kirendelte a takarékhoz a Hitelintézeti Felszámoló Kft.-t két kijelölt felügyeleti biztossal, akiknek feladata a betétesek védelme érdekében a takarékszövetkezet prudens működésének, tőkehelyzetének és likviditási helyzetének biztosítása.
2. Megtiltotta a takaréknak, hogy ügyfelenként (az önkormányzatok kivételével) 1 millió forint összeghatár felett hitelt és kölcsönt nyújtson az MNB későbbi határozatának kézhezvételéig.
3. A fentiekhez hasonlóan kezességet, bankgaranciát és egyéb bankári kötelezettséget sem vállalhat a takarék.
4. Rendkívüli, napi rendszerességű adatszolgáltatást írt elő a takaréknak a szokásos heti rendszerességű helyett.

További részletek az MNB-től Megkértük a magyar Nemzeti Bankot, hogy részletesebben is ismertesse, mi vezetett a felügyeleti biztosok kirendeléséhez, és milyen következményei lehetnek ennek. Válaszuk így foglalható össze: - a vizsgálat nem zárult le, az eljárás ezen szakaszában konkrét információt a feltárt hiányosságokról nem adhatnak, így arról sem, tőke-, likviditási vagy más problémák idézték elő a helyzetet - nyilvános adatokból is megállapítható, hogy a takarékszövetkezet üzleti volumene az elmúlt néhány évben - a piaci trenddel szemben - kiugró növekedést mutatott, melynek forrását a betéteseknek fizetett, a hitelintézeti piaci átlag feletti kamatokkal kellett megteremtenie. A felügyeleti hatóság helyszíni vizsgálata ezzel összefüggésben elsősorban a takarékszövetkezet kockázatvállalásainak ellenőrzésére koncentrált. - A vizsgálat még nem zárult le a személyi felelősség megállapítására, a kirendelt biztosok megfelelő együttműködést tapasztaltak feladataik ellátása során. - A felügyeleti biztosok a törvény erejénél fogva átveszik a hitelintézet igazgatóságának szerepét, így teljes körű irányítási jogokkal bírnak. A biztosok feladata többek között a fenntartható üzleti modell biztosítása érdekében a piacitól eltérő kamatkondíciók felülvizsgálata, a lejárt követelések behajtása, a problémás kintlévőségekre szükséges értékvesztések elszámolása, a nem teljesítő hitelek felülvizsgálata, valamint a takarékszövetkezet által az MNB részére nyújtott adatszolgáltatások megfelelőségének biztosítása.

Az ügynek nagy súlyt ad, hogy a 2012. végi adatok alapján a 15. legnagyobb volt a Körmend és Vidéke az ország 128 szövetkezeti hitelintézete közül. Csaknem kétszer akkora, mint egy átlagos takarékszövetkezet, igaz, a részesedése így is csak 1 ezrelék alatti a hazai hitelintézeti szektorban.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
Mi áll a háttérben?

Egyelőre nem kaptunk választ arra a kérdésre, milyen körülmények vezettek a jelenlegi helyzethez, a takarék tőke-, vagy likviditási helyzetével akadtak-e gondok. Ezért a legfrissebb, 2012. végi nyilvános adatokat hívtuk segítségül. Ezek erőteljesen arra utalnak, hogy a szektortársaihoz képest vállalt túlzott kockázat lehetett a probléma kiváltója.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
Ahogy a fenti ábra mutatja, a takarék hitel/betét aránya a szövetkezeti 48%-os átlaggal szemben 83% volt tavaly év végén, és ezzel a harmadik legkevésbé likvid szövetkezetnek számított. A tőkehelyzete még kevésbé volt fényes: az alábbi ábrán látható módon 11,7-es hitel/tőke arányával a második legkevésbé tőkeerős takaréknak számított. Nem tudni, a likviditási vagy a tőkehelyzet megingása vezetett-e a felügyeleti intézkedéshez. A problémát egy nagyobb hitelügylet bedőlése is okozhatta.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
A takarék pénzügyi helyzetének megingásában fontos szerepet játszhatott a túlzott növekedés. A Körmend és Vidéke meghazudtolta a válságot: hitelállománya több mint kilencszeresére (+821%), betétállománya több mint ötszörösére (+454%) emelkedett 2009 és 2012 között, miközben a tőkéje kisebb mértékben növekedett (+392%). Az MNB adatai alapján kijelenthető: az volt az elmúlt három év legnagyobb ütemben növekvő takarékszövetkezete.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
E "csodás" növekedés ideje alatt a hazai takarékszövetkezeti szektor gyakorlatilag stagnált. 2009 és 2012 között így a takarék részesedése a szövetkezetek körében 0,3%-ról 1,5%-ra emelkedett. Földrajzilag is terjeszkedett: néhány Vas megyei település (köztük a körmendi központ) mellett Zalaegerszegen és Budapesten, sőt Kecskeméten, Szerencsen és Debrecenben is fiókkal rendelkezik ma.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
Megelőzhető lett volna

Egy-egy takarékszövetkezet megingása esetén korábban a négy intézményvédelmi alap (OTIVA, TAKIVA, REPIVA és HBA) intézkedett, amelyek a takarékok által befizetett összegekből siettek a bajba kerülő takarék segítségére (igaz, a reorganizációjukban nem működtek aktívan közre). A tagságot azonban jogszabály nem írta elő, így tudomásunk szerint a Körmend és Vidéke azon néhány takarék egyike volt, amely egyik intézményvédelmi alapnak sem volt tagja az utóbbi időben. Ráadásul a tagság sem jelentett mindenre garanciát: tavaly a Soltvadkert és Vidéke azért került csődbe, hogy mert saját intézményvédelmi alapja, a TAKIVA sem tudta megmenteni. Ott végül az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanította a 100 ezer eurónál kisebb követeléssel rendelkező vállalati és lakossági ügyfeleket. Az MNB-től megtudtuk: a Körmend és Vidéke korábban tagja volt a legnagyobb intézményvédelmi alapnak, az OTIVA-nak, onnan azonban valamiért kizárták.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
A négy intézményvédelmi alap azonban már a múlté. Feladataikat idén átvette, emellett számos új feladatot is ellát a jövőben a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ), amelyet a szövetkezeti szektor átalakításának részeként hozott létre az állam. A szektor és a takarékok együttes tőkemegfelelését ennek az alapnak a 136 milliárd forintos keretösszegéből biztosítják a jövőben. Az SZHISZ és a Takarékbank számos jogosítványt kapott arra, hogy egy válságban lévő takarék működését helyreállítsa, így valószínűsíthető, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló felügyeleti beavatkozásra nem lesz szükség. Az új szervezetbe normál esetben minden szövetkezeti hitelintézetnek kötelező volt a belépés. Volt azonban egy fontos kivétel, ami miatt a Körmend és Vidéke ebből is kimaradt: a bankká alakulási kérelmet beadó takarékoknak nem kellett belépniük.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
Márpedig a Körmend és Vidéke ezek közé tartozott, így nincs, ami a felügyeleti beavatkozás sikertelensége és tulajdonosi hozzájárulás elmaradás esetén külső pénzügyi segítséget nyújtson a takaréknak.

Így reagált az ügyre az SZHISZ "Nem tagja az új, országos szövetkezeti hitelintézeti integrációnak a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, amelyhez a Magyar Nemzeti Bank 2013. november 5-étől felügyeleti biztosokat rendelt ki. A takarékszövetkezet ugyanis még jóval az integrációs törvény júliusi hatályba lépése előtt, 2012 novemberében beadta bankká alakulási kérelmét a Felügyelethez. Az integráció megújításával az állam célja az, hogy a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távon stabil, versenyképes, biztonságosan működő pénzügyi csoporttá váljanak, és ne fordulhasson elő, hogy egyes takarékszövetkezetek felelőtlen gazdálkodásukkal veszélybe sodorják saját tagjaik és betéteseik pénzét. Ezt szolgálja az integrációhoz tartozó szövetkezeti hitelintézetek körében folyamatban lévő átvilágítás is, melynek során felmérik a szektor szereplőinek jelenlegi állapotát és kockázati tényezőit. A szektor várhatóan még az év végéig eljut a közös tőkemegfelelési rendszerig, hogy 2014-től integrált pénzügyi csoportként tudjon a piacon fellépni."

Mi lesz a betétesekkel?

Amennyiben sem anyagi vagy más jellegű tulajdonosi hozzájárulással, sem pedig az MNB felügyeleti beavatkozással nem sikerül helyreállítani, a Soltvadkert és Vidéke 2012-es példája alapján végelszámolásba torkollhat az ügy. Ez esetben az OBA kártalaníthatja a lakossági és vállalati betéteseket, ez azonban bizonyos ügyfelekre, ez esetben a legfontosabbnak tűnő önkormányzatiakra nem terjed ki. Egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy hamarosan tulajdonosi vagy külső befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése. Egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése: úgy tudjuk, több befektetői kör is meg akarja szerezni a takarékot.

Hogyan működik a betétvédelem? A hazai betétbiztosítás működésének lényege az alábbi három pontban foglalható össze: • A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén, az OBA kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után magán és jogi személyeknek egyaránt. • A kifizetés maximum százezer euróban betétesenként (melyet az OBA forintban fizeti ki). • A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát, ha egy betétes több bankban helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig. Forrás: OBA

Tavaly a Solvadkert és Vidéke ügyfelei számára összesen mintegy 33 milliárd forintot kellett kifizetnie az OBA-nak. Az intézmény vagyona a kártalanítást követően, tavaly év végén 76,6 milliárd forinton állt.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet 2012 végén 22,6 milliárd forintos betétállománnyal rendelkezett, vagyis az OBA-nak bőven van pénze a betétesek kártalanítására. Nem tudni pontosan, ebből mennyi az OBA által biztosított betét, mindesetre 100 ezer eurónak megfelelő összeg erejéig a lakossági és vállalati betétesek ezúttal is számíthatnak szükség esetén az OBA kártalanítására.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
GettyImages-1180027214
erdogan
wells fargo
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
wells fargo