Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája
A múlt héten felügyeleti végzést bocsátott ki az MNB a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatban. Ennek lényege az alábbi:
1. Kirendelte a takarékhoz a Hitelintézeti Felszámoló Kft.-t két kijelölt felügyeleti biztossal, akiknek feladata a betétesek védelme érdekében a takarékszövetkezet prudens működésének, tőkehelyzetének és likviditási helyzetének biztosítása.
2. Megtiltotta a takaréknak, hogy ügyfelenként (az önkormányzatok kivételével) 1 millió forint összeghatár felett hitelt és kölcsönt nyújtson az MNB későbbi határozatának kézhezvételéig.
3. A fentiekhez hasonlóan kezességet, bankgaranciát és egyéb bankári kötelezettséget sem vállalhat a takarék.
4. Rendkívüli, napi rendszerességű adatszolgáltatást írt elő a takaréknak a szokásos heti rendszerességű helyett.
További részletek az MNB-től Megkértük a magyar Nemzeti Bankot, hogy részletesebben is ismertesse, mi vezetett a felügyeleti biztosok kirendeléséhez, és milyen következményei lehetnek ennek. Válaszuk így foglalható össze: - a vizsgálat nem zárult le, az eljárás ezen szakaszában konkrét információt a feltárt hiányosságokról nem adhatnak, így arról sem, tőke-, likviditási vagy más problémák idézték elő a helyzetet - nyilvános adatokból is megállapítható, hogy a takarékszövetkezet üzleti volumene az elmúlt néhány évben - a piaci trenddel szemben - kiugró növekedést mutatott, melynek forrását a betéteseknek fizetett, a hitelintézeti piaci átlag feletti kamatokkal kellett megteremtenie. A felügyeleti hatóság helyszíni vizsgálata ezzel összefüggésben elsősorban a takarékszövetkezet kockázatvállalásainak ellenőrzésére koncentrált. - A vizsgálat még nem zárult le a személyi felelősség megállapítására, a kirendelt biztosok megfelelő együttműködést tapasztaltak feladataik ellátása során. - A felügyeleti biztosok a törvény erejénél fogva átveszik a hitelintézet igazgatóságának szerepét, így teljes körű irányítási jogokkal bírnak. A biztosok feladata többek között a fenntartható üzleti modell biztosítása érdekében a piacitól eltérő kamatkondíciók felülvizsgálata, a lejárt követelések behajtása, a problémás kintlévőségekre szükséges értékvesztések elszámolása, a nem teljesítő hitelek felülvizsgálata, valamint a takarékszövetkezet által az MNB részére nyújtott adatszolgáltatások megfelelőségének biztosítása.
Az ügynek nagy súlyt ad, hogy a 2012. végi adatok alapján a 15. legnagyobb volt a Körmend és Vidéke az ország 128 szövetkezeti hitelintézete közül. Csaknem kétszer akkora, mint egy átlagos takarékszövetkezet, igaz, a részesedése így is csak 1 ezrelék alatti a hazai hitelintézeti szektorban.
Egyelőre nem kaptunk választ arra a kérdésre, milyen körülmények vezettek a jelenlegi helyzethez, a takarék tőke-, vagy likviditási helyzetével akadtak-e gondok. Ezért a legfrissebb, 2012. végi nyilvános adatokat hívtuk segítségül. Ezek erőteljesen arra utalnak, hogy a szektortársaihoz képest vállalt túlzott kockázat lehetett a probléma kiváltója.
Egy-egy takarékszövetkezet megingása esetén korábban a négy intézményvédelmi alap (OTIVA, TAKIVA, REPIVA és HBA) intézkedett, amelyek a takarékok által befizetett összegekből siettek a bajba kerülő takarék segítségére (igaz, a reorganizációjukban nem működtek aktívan közre). A tagságot azonban jogszabály nem írta elő, így tudomásunk szerint a Körmend és Vidéke azon néhány takarék egyike volt, amely egyik intézményvédelmi alapnak sem volt tagja az utóbbi időben. Ráadásul a tagság sem jelentett mindenre garanciát: tavaly a Soltvadkert és Vidéke azért került csődbe, hogy mert saját intézményvédelmi alapja, a TAKIVA sem tudta megmenteni. Ott végül az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanította a 100 ezer eurónál kisebb követeléssel rendelkező vállalati és lakossági ügyfeleket. Az MNB-től megtudtuk: a Körmend és Vidéke korábban tagja volt a legnagyobb intézményvédelmi alapnak, az OTIVA-nak, onnan azonban valamiért kizárták.
Így reagált az ügyre az SZHISZ "Nem tagja az új, országos szövetkezeti hitelintézeti integrációnak a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, amelyhez a Magyar Nemzeti Bank 2013. november 5-étől felügyeleti biztosokat rendelt ki. A takarékszövetkezet ugyanis még jóval az integrációs törvény júliusi hatályba lépése előtt, 2012 novemberében beadta bankká alakulási kérelmét a Felügyelethez. Az integráció megújításával az állam célja az, hogy a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távon stabil, versenyképes, biztonságosan működő pénzügyi csoporttá váljanak, és ne fordulhasson elő, hogy egyes takarékszövetkezetek felelőtlen gazdálkodásukkal veszélybe sodorják saját tagjaik és betéteseik pénzét. Ezt szolgálja az integrációhoz tartozó szövetkezeti hitelintézetek körében folyamatban lévő átvilágítás is, melynek során felmérik a szektor szereplőinek jelenlegi állapotát és kockázati tényezőit. A szektor várhatóan még az év végéig eljut a közös tőkemegfelelési rendszerig, hogy 2014-től integrált pénzügyi csoportként tudjon a piacon fellépni."
Mi lesz a betétesekkel?Amennyiben sem anyagi vagy más jellegű tulajdonosi hozzájárulással, sem pedig az MNB felügyeleti beavatkozással nem sikerül helyreállítani, a Soltvadkert és Vidéke 2012-es példája alapján végelszámolásba torkollhat az ügy. Ez esetben az OBA kártalaníthatja a lakossági és vállalati betéteseket, ez azonban bizonyos ügyfelekre, ez esetben a legfontosabbnak tűnő önkormányzatiakra nem terjed ki. Egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy hamarosan tulajdonosi vagy külső befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése. Egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése: úgy tudjuk, több befektetői kör is meg akarja szerezni a takarékot.
Hogyan működik a betétvédelem? A hazai betétbiztosítás működésének lényege az alábbi három pontban foglalható össze: • A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén, az OBA kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után magán és jogi személyeknek egyaránt. • A kifizetés maximum százezer euróban betétesenként (melyet az OBA forintban fizeti ki). • A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát, ha egy betétes több bankban helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig. Forrás: OBA
Tavaly a Solvadkert és Vidéke ügyfelei számára összesen mintegy 33 milliárd forintot kellett kifizetnie az OBA-nak. Az intézmény vagyona a kártalanítást követően, tavaly év végén 76,6 milliárd forinton állt.
