Váratlan és meglepő ítéletet hozott a Kúria: úgy, ahogy van, tisztességtelennek nyilvánította az árfolyamrés alkalmazását Kásler Árpádék OTP-s devizahitele ügyében. Ez független a tájékoztatás jellegétől, vagyis más devizahiteles perekben is mérvadó lehet a döntés. A Kúria kimondta: az MNB hivatalos árfolyamát kell figyelembe venni mind a folyósítás, mind a törlesztés során.
Fontosabb részletek
Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen.
Önmagában az, tehát függetlenül a bank által adott tájékoztatás jellegétől.
Mind a folyósítás, mind a törlesztés során csak az MNB hivatalos árfolyama vehető figyelembe.
Ez fontos jelzés lehet a többi devizahiteles perre, a Kúria őszi jogegységi határozatára és a kormány devizahiteles csomagjára vonatkozóan is.
Az OTP Bank elfogadja a Kúria mai döntését. Egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza alapú hitelszerződésekre - közölte a bank. A bankszövetség a jogegységi döntésig nem reagál.Tovább a cikkhez
A korábban jelzett őszi időpont helyett június 16-án hoz döntést a Kúria a devizahitelekről jogegységi határozat formájában - jelentették ma be.Tovább a cikkhez
Kúria: egy árfolyam létezik, az MNB hivatalos árfolyama!
Az indoklás lényege:
1. az árfolyamrés nem határozza meg a szerződéses kapcsolat lényegét, az technikai, járulékos jellegű feltétel attól függetlenül, hogy szükséges a törlesztőrészlet pontos kiszámításához. Tehát nem része a főszolgáltatásnak. ennek következtében vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége.
2. Konkrét átváltás hiányában nem jár pénzváltásért járó szolgáltatás a banknak, az árfolyamrés költségként való felszámítása tisztességtelen. Az árfolyamrés nem tekinthető világosnak és egyértelműnek sem. Mögötte nincs szolgáltatás, a különnemű árfolyamok használata nem indokolt, és nehezíti, hogy a fogyasztó tisztán lássa a szerződéses kötelezettségeit. Nincs jelentősége pl. annak sem, hogy közjegyző előtt született a szerződés.
3. a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető a szerződés, ezért dönteni kellett arról, miként tartható érvényben a szerződés. Az Európai Bíróság április 30-ai ítélete szerint pótolható a jogszerűtlen szerződés feltétel valami mással. A Kúria szerint a "fizetés helyén érvényben lévő árfolyamnak" a magyar jogban kizárólag egy árfolyam, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott hivatalos árfolyam tekinthető. Mind a kölcsön folyósításakor, mind az egyes törlesztőrészletek megfizetésekor a vételi és eladási árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama vált a szerződés részévé.
Itt az ítélet
A devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, vagyis az árfolyamrés semmis! Az OTP-nek meg kell fizetnie a felperes számára 63 500 felülvizsgálati eljárási költséget - hirdették ki az ítéletet.
A tárgyalást berekesztették
A bírói tanács az alperes, majd a felperes meghallgatását követően most tanácskozik. Ezt követően várhatóan ítéletet hoz. Addig a közönség és a sajtó számára szünet van.
Kásler: kifosztottak bennünket
Kásler Árpád, az OTP-t beperlő felperes bejelentette: visszavonja ügyvédjének jogát az ő jogi képviseletére (ennek pontos oka nem derült ki), és innentől saját magát szeretné képviselni. Álláspontja szerint a "kereskedelmi árrés" jogszerűségének megértéséhez először a kölcsönszerződés mibenlétét kell megérteni. Részigazságokat és tévedéseket is tartalmazó fejtegetése végén arra kérte a Kúriát, hogy "tegye jóvá sorozatos mulasztását", és állapítsa meg saját illetékességének hiányát, és "tegye át az ügyet az ügyészségre". Szerinte most vizsgázik a magyar igazságszolgáltatás, ugyanis emberek tízezreit fosztották ki a devizahitelekkel. Véleményét a közönség részéről nagy taps fogadta, mire a bírónő felhívta a figyelmet, hogy ez nem színházi előadás, a közönség nem nyilváníthat véleményt.
Az OTP ügyvédjének álláspontja
Az OTP ügyvédje két fontos érvet említett a tárgyalás kezdetén:
1. szerinte nem vizsgálható az árfolyamrés tisztességessége. E szerződéses kikötés hiánya ugyanis teljesíthetetlenné tenné a szerződést, ezért alapvető jelentőségűnek, és nem járulékos jellegűnek tekinthető az árfolyamrés.
2. vizsgálnia kell a bíróságnak a szerződéskötés körülményeit is - mondta az OTP ügyvédje. Kásler Árpád hitelében lényeges körülmény, hogy a szerződés célja az volt, hogy már korábban felvett két hitelét teljesíteni tudja az adós. Mivel az előző szerződésekben is létezett az árfolyamrés, nehéz azt feltételezni, hogy ne észlelte volna ennek jellegét az adós.
A konkrét szerződés korrekt megállapodás volt az OTP álláspontja szerint, továbbá a jelen perben születő ítélet nem lehet mérvadó más hitelszerződések szempontjából, ugyanis a szerződéskötés konkrét körülményeit minden esetben vizsgálni kell az Európai Bíróság ítéletét értelmező álláspont szerint.
Elkezdődött a tárgyalás
Elkezdődött a tárgyalás, az alperes és a felperes ügyvédjei igazolták magukat. A megidézettek megjelentek, az ügy előadója ismerteti a korábbi tárgyalás óta keletkezett iratokat, ezen belül is az Európai Bíróság idén április 30-án hozott ítéletét, miszerint:
1. A szerződés elsődleges tárgyalásának fogalma csak akkor terjed ki a devizahitel érintett szerződési feltételre (az árfolyamrésre), ha ez a szerződés alapvető szolgáltatását határozza meg. Az árfolyamrés nem tekinthető ellenszolgáltatási díjnak.
2. A szerződési feltételnek nem kizárólag nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie az ügyfél számára, hanem átláthatóan, egyértelműen és érthetően kell feltüntetni a szerződéses feltételt.
3. A nemzeti bíróság diszpozitív (hézagpótló) rendelkezéssel pótolhatja a tisztességtelennek bizonyuló szerződéses feltételt.
Az alperes és a felperes fenntartotta az Európai Bíróság ítélete után álláspontját.
Az OTP árfolyama már reagált
2 százalékos mínuszban az árfolyam, ami részben azzal indokolható, hogy az elmúlt napokban nagyot ralizott az OTP, másrészt a Kúria mai ítéletével kapcsolatos bizonytalanság is nyomás alatt tartja az árfolyamot.
Kezdődik az év devizahiteles tárgyalása
Késik a tárgyalás a helyszínre érkezők átvizsgálása miatt - jelentették be az előbb. Előtte néhány perccel a felperes, Kásler Árpád beszélt kameráknak. Szavait nem tudnánk pontosan idézni, annyi biztos, hogy Csányi Sándor neve nem a leghízelgőbb szövegkörnyezetben hangzott el.
Ismét nagy napra ébredtek a bankok vezetői és a devizahitelesek. Lényegét tekintve három nagy kérdés dől el ugyanis a Kúria mai ítéletével: 1. Jogszerű-e a devizahiteles árfolyamrés alkalmazása? 2. Ha igen, miért; ha nem, miért nem? 3. Ha nem jogszerű az árfolyamrés, milyen kikötéssel kell helyettesíteni a szerződésben? Bár az ítélet csak Kásler Árpádék OTP-s devizahitelét érinti, hatással lesz más devizahiteles perekre, a Kúria ősszel várható devizahiteles jogegységi döntésére és így a kormány későbbi devizahiteles csomagjára is. Emellett bár az árfolyamrésről szól a konkrét ügy, a Kúria korábbi jelzése alapján következtetni lehet belőle az egyoldalú kamatemelések sorsára is. A délelőtti tárgyalásról és az ítéletről a Portfolio.hu élőben tudósít.Tovább a cikkhez
