Bank

Így nyesi le az MNB a bankrendszer vadhajtásait

Fáykiss Péter, MNB
Szombati Anikó
2013 végén a hazai felügyeleti rendszer gyökeresen átalakult, a PSZÁF a jegybankba integrálódott. Ezen eseménnyel párhuzamosan ugyanakkor történt egy hasonlóan lényeges, de kisebb figyelmet kapó esemény is: az MNB európai viszonylatban is erős jogosítványokat kapott ahhoz, hogy a devizahitelezés elterjedéséhez hasonló rendszerszintű kockázatok ellen időben és hatásosan fellépjen. Ez az ún. makroprudenciális jogkör, ami lehetőséget ad rá, hogy a jövőben az alapvetően a felügyeleti eszköztárban eddig is meglevő eszközöket, többlet-tőke és likviditási követelményeket olyan helyzetekben aktivizálja az MNB, amikor a bankok szintjén felépülő speciális kockázatok egyedi szinten ugyan nem, de a nemzetgazdaság egésze szintjén egyoldalú és káros kitettségeket eredményeznek. A makroprudenciális eszközök ezen kívül alkalmasak lehetnek arra, hogy a pénzügyi rendszer gazdaságfinanszírozó képességét kiegyensúlyozzák, vagyis recessziós időszakban többlet-hitelezésre, boom esetén pedig óvatosabb hitelezési döntésekre késztessék a bankrendszert.
A pénzügyi válság kialakulásának okait és következményeit vizsgáló elemzésekben jórészt konszenzusos megállapításnak tekinthető, hogy a pénzügyi rendszerben kiépülő egyensúlytalanságok azért ölthettek ekkora mértéket, mert sem az intézmények, sem a szabályozók nem fordítottak megfelelő figyelmet a rendszerszintű kockázatok megfelelő kezelésére. A nagyrészt mikroprudenciális szempontokon alapuló szabályozást és felügyeletet nem egészítette ki olyan, a rendszerkockázatok felépülését vizsgáló és beavatkozni is képes rendszer, ami a megfelelő elemzést és kockázatértékelést követően hatékony eszközökkel rendelkezett volna a kockázatosnak ítélt jelenségek visszaszorítására. Magyarország esetében a magas külső eladósodottság, a lakossági devizahitelezés gyors felfutása és a hitelezési feltételek válság előtt megfigyelhető fellazulása mind olyan jelenségek, melyek a piaci szereplők egyéni érdekkövetése következtében rendszerszintű kockázatok felépüléséhez vezettek.

A hazai felügyeleti rendszer megerősítése - az MNB, mint makroprudenciális hatóság

A válságot követően számos európai ország felülvizsgálta felügyeleti rendszerét és döntött annak megerősítéséről. Ennek során olyan egyértelmű felelősséggel és eszközökkel rendelkező független intézményeket - jellemzően jegybankokat - jelöltek ki, melyek a pénzügyi rendszerben felmerülő rendszerszintű kockázatok mérsékléséért és kezeléséért felelnek (ún. makroprudenciális hatóságok ). A válság tapasztalatai alapján az európai folyamatokhoz hasonlóan hazánkban is megerősítették a felügyeleti rendszert. A jegybank mandátumát makroprudenciális felelősséggel kiegészítve kialakításra került egy átlátható, megfelelő felhatalmazással és erős eszköztárral felruházott makroprudenciális hatóság.

A rendszerszintű kockázatok típusai

A rendszerszintű kockázatok a felépülés jellegétől függően alapvetően két kategóriába sorolhatók:
  • A pénzügyi intézmények kollektív viselkedése és rövid távú emlékezete miatt kialakuló, hosszabb idő alatt felépülő rendszerszintű kockázat az ún. pro-ciklikusság kockázata . Számos nemzetközi és hazai megfigyelés támasztja alá, hogy a bankok a gazdasági ciklus felszálló ágában hajlamosak a kockázatok alulértékelésére, hitelezési sztenderdjeik lazítására, túlzott kockázatvállalásra, saját és a finanszírozott gazdasági szereplők tőkeáttételének növelésére. Ugyanez a csoportos viselkedés recesszióban gyorsan megugró kockázatkerülést, hitelvisszafogást és hirtelen leépülő tőkeáttételt eredményezhet. Mivel fellendüléskor a bankok túlzott kockázatvállalásával a hitelfelvevők is túlzott kockázatokat vállalhatnak (pl. a fedezetek felértékelődésén keresztül), illetve recesszióban a hitelcsatornák beszűkülésével a recesszióból való kilábalás esélyei is romolhatnak, ezért ez a viselkedés a reálgazdasági ciklusok felerősítésével károsan hat a hosszú távú stabil gazdasági növekedés esélyeire.
  • A rendszerkockázatok másik fajtája a sérülékenységben megnyilvánuló ún. strukturális kockázat. Ez akkor jelentkezik, amikor egy vagy több intézménynél egy adott időpillanatban kimutathatók olyan kockázati koncentrációk, amelyeknek az adott intézmény esetleges bukásán túlmutató hatásai is lehetnek. A rendszerre, vagyis az intézmények hálózatára ugyanis negatívan hat az a tény, hogy az egyes intézmények alapvetően nem veszik figyelembe saját kitettségeik hatását a közvetítőrendszer egészére. A probléma annál jelentősebb lehet, minél erősebb a kapcsolat a rendszer szereplői között, azaz minél több intézményt érint egy intézmény problémája. Ugyanígy rendszerszinten jelentős fertőzési hatásokat indukálhat egy, az azonos kitettségekkel kapcsolatos kockázat realizálódása, vagy egy problémásnak ítélt eszközcsoportot érintő hirtelen eladási hullám is (ún. "fire sale"). Különösen problematikus lehet, ha olyan intézménynél merül fel likviditási vagy fizetőképességi probléma, amely meghatározó az adott ország pénzügyi közvetítésében, hiszen ekkor a rendszer egészének működőképessége kérdőjeleződhet meg. Mivel ezen intézmények általában tudják is magukról, hogy esetleges csődjük esetén a megmentésük társadalmi érdek, ezért a fenntartásukhoz kötődő erkölcsi kockázatból fakadóan ("too big to fail") túlzott mértékű kockázatot vállalnak, vagy például alacsonyabb finanszírozási költségek kikényszerítésével visszaélnek speciális helyzetükkel. Ezért a rendszer egészének stabilitásához, sokk-ellenálló képességének növeléséhez ezen intézmények működésére különös figyelmet kel szentelni.


Így nyesi le az MNB a bankrendszer vadhajtásait
Az MNB makroprudenciális eszköztára

Az új jegybanktörvény számos új szabályozói eszközzel megerősítette az MNB eszközrendszerét. A kibővített szabályozói eszköztár alapvetően négy területre fókuszál: (1) a túlzott hitelkiáramlás korlátozása, (2) a prociklikus bankrendszeri viselkedés mérséklése, (3) a strukturális kockázatok kezelése, és (4) a rendszerszintű likviditási kockázatok mérséklése. A kockázati területeken belül több lehetséges eszköz is alkalmazható, a makroprudenciális hatóság a felépült kockázatok jellegét és mértékét mérlegelve dönthet egy-egy eszköz alkalmazásáról.

Így nyesi le az MNB a bankrendszer vadhajtásait
Interakciók más közpolitikákkal

A hazai pénzügyi közvetítőrendszer nem önmagában, hanem a magyar gazdaság részeként, a reálgazdasággal kölcsönhatásban működik, amire közvetlen hatással vannak mind az európai, mind a világgazdaság történései. A pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan működésének biztosítására a makroprudenciális politika önmagában nem alkalmas.

A pénzügyi közvetítés működésének alapja, hogy az egyedi intézmények a magatartási és kockázatvállalási szabályokat betartva mind a szolgáltatások igénybevevői, mind a részvényesek megelégedése mellett működjenek. Ennek szabályrendszerét és elvárt magatartásformáit fekteti le a mikroprudenciális politika. A piacok, az infrastruktúra és az egyedi intézmények összességének működését vizsgálja és értékeli a makroprudenciális politika, ami a rendszerkockázatok kialakulását vagy felépülését a mikroprudenciális szabályokhoz képesti többlet-követelmények meghatározásával akadályozza meg, vagy tompítja. A monetáris politika a kamatkondíciók vagy a monetáris eszköztár megváltoztatásával, míg a makroprudenciális politika a szabályozáson keresztül hat a pénzügyi szektor viselkedésére. Bár elvben a pénzügyi és reálgazdasági ciklusok eltérő szekvenciája miatt előfordulhatnak potenciális érdek-ellentétek a két policy ág között, ezek gyakori bekövetkezése alacsony valószínűségű. A gyakorlatban sokkal inkább kiegészítő szerepről beszélhetünk, amennyiben az árstabilitási célok elérése érdekében hozott monetáris politikai lépéseknek a pénzügyi rendszerben keletkező esetleges nem szándékolt mellékhatásait (tipikusan eszköz- vagy ingatlanár-buborékok) a makroprudenciális politika célzottan képes kezelni, és így tehermentesíti a monetáris politikát attól, hogy ezen hatásokra közvetlenül kelljen reagálnia.

Végezetül a fiskális politika alakítása sem független a makroprudenciális politikától. Kapcsolódási területek közé tartoznak például a pénzügyi rendszert terhelő adók vagy az ingatlanpiac működését befolyásoló fiskális lépések.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.
epitkezes_csaladihaz
Frankfurti tőzsde
Ezek a legsugárzóbb mobiltelefonok: a tied is köztük van?
gyar
deloitte logo
Brexit fellelegezhetnek a nalunk elo britek is allampolgar jog letelepedes1500
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
epitkezes_csaladihaz