Na ne, már megint kezdődik? - Sorra dőlnek a lakossági hitelek
Portfolio
Cikk mentéseMegosztás
Tiszta lappal indult a devizahitelesek egy része tavasszal, hiszen eltüntette hátralékuk nagy részét az elszámolás, így késedelem nélkül újrakezdhették hitelük törlesztését. Nem tartott sokáig a kegyelmi pillanat, ugyanis azóta ismét megindult a nem teljesítő hitelek arányának növekedése. Az MNB friss adatai alapján ez most már 16,3%-on áll.
A bankoknál lévő 5783 milliárd forintnyi lakossági hitelből 944 milliárd forint volt 90 napon túl késedelmes június végén,
ami 16,3%-os arányt jelent a három hónappal korábbi 15,6% után.
Az előző adatközlés óta revízión átesett jegybanki adatok tanúsága alapján tehát az elszámolások csak átmenetileg csökkentik a bedőlt hitelek arányát. Egyszerre kétféle hatás érvényesül:
a statisztikai hatás átmeneti jellegű volt csak,
valószínűleg a devizahitelesek töredékénél javították csak az elszámolások a fizetőképességet.
Úgy tűnik, a hitelek nem teljesítővé válása nem állt meg ezzel, ugyanis megemelkedett, 15,0%-ra nőtt a 90 napon belül késedelmes hitelek aránya is, ami arra utal, hogy szeptember végéig még valószínűleg további több tízezer volt devizahiteles adós válhat nem fizetővé. A forinthitelesek esetében ugyanakkor várható némi javulás, hiszen náluk szeptember végéig történik meg az elszámolás.
A kettő összege, vagyis a késedelmes hitelek teljes aránya ugyanakkor kissé alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt: 35,5%-on állt június végén. A kisebb késedelmek aránya nőtt, a nagyobbaké pedig csökkent az elmúlt egy évre visszatekintve.
A devizahiteles elszámolás átmeneti jellegét támasztja alá az is, hogy a nem teljesítések arányának növekedése két fő hiteltípusban figyelhető csak meg: elsősorban a forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek, másodsorban a piaci kamatozású forintalapú lakáshitelek esetében. Ezek közé tartoznak tavasz óta a forintosított devizahitelek. E két csoportba tartozik a bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek a 80%-a.
A legnagyobb bedőlési arányt ugyanakkor a forintalapú autóhiteleknél láthatjuk, ezeknek több mint a fele nem teljesítőnek számít. A legjobban szokás szerint most is az államilag kamattámogatott forintalapú lakáshitelek teljesítenek.
Az átstrukturálás formájában korábban segítséget kapott hitelesek körében a nagy átlagnál jóval magasabb, 32,4% a nem teljesítő hitelek aránya. A statisztikát azonban torzítja, hogy 2015-től az átstrukturált állományok közt jelenik meg a statisztikában az a gyűjtőszámlahitel-állomány is, ami olyan devizahitelhez kapcsolódik, amely a gyűjtőszámlahitel-igénylést megelőzően is átstrukturált volt.
A június végén 944 milliárd forinton álló nem teljesítő lakossági hitelállomány konkrét nagyságát a friss bedőlések mellett az is befolyásolja, hogy a bankoknak mennyit sikerül ezek közül értékesíteniük. Az adatok arra utalnak, hogy a jelzáloghitelek eladása továbbra sem jellemző, a követelésvásárló cégek pedig egyébként sem túl aktívak most piacon. Munkájukat forrásaink szerint az elszámolással kapcsolatos elhúzódó adminisztratív bonyodalmak is nehezítik.
A követelések eladása során elkönyvelt veszteségek (lásd a nettó érték és az eladási ár különbözetét a fenti ábrán, ami a második negyedévben 3,1 milliárd forint volt) mellett érdekes az is, mekkora veszteség vár a bankokra, amennyiben házon belül próbálják érvényesíteni követelésüket. Mivel az elszámolások végeztével a kilakoltatási moratórium megszűnt/megszűnik, értékesítési kvóta pedig év eleje óta már nem vonatkozik rájuk, egyre nagyobb ennek jelentősége.
A jelzáloghitelek érvényesítéséből várható megtérülést
részben a már elszámolt értékvesztések aránya (jelenleg 65,8% a lakossági nem teljesítő portfólión),
részben pedig a hitelösszeg lakásértékhez viszonyított aránya (LTV-mutató) határozza meg.
Ami utóbbit illeti:
június végén 35,5% volt azoknak a jelzáloghiteleknek az aránya, amelyek esetében a hiteltartozás összege nagyobb, mint a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 90%-a.
