Így válogatnak a magyar cégek között a profik
Bank

Így válogatnak a magyar cégek között a profik

Portfolio
A magyar kkv-k legnagyobb baja a likviditáshiány, és hiába veszi meg az MNB a tőzsdét, a kkv-k számára a tőzsdei kiszállás nem feltétlenül járható opció - hangsúlyozta Tüske Tamás, az Enterprise Investors magyarországi vezetője. A magyar cégeknek a belső piac mérete miatt fejlettebbeknek kell lenniük ahhoz, hogy felkeltsék egy magánbefektető érdeklődését, emellett nem árt, ha egy exporttevékenységet támogató termékpaletta is kéznél van. Tüske Tamás szerint öt év távlatában sem tervezik, hogy kiszállnának Netrsik.hu-ból, a Portfolio-nak adott interjújában emellett a jövőbeni hazai piaci lehetőségekről és tervekről is beszélt a befektetési szakember.
Portfolio: 2010-ben 6,4 milliárdért vették meg a Netrisk.hu-t. Így öt év távlatában, látva a bevételi és eredményadatokat: megérte?

Tüske Tamás: Örülünk annak, hogy ezt az ügyletet megkötöttük 2010-ben. Az embereknek alapvetően szükségük van olyan szolgáltatókra, akik transzparenciát teremtenek a piacon, és úgy gondoljuk, hogy amióta beszálltunk a Netriskbe, hozzájárultunk ennek az igénynek a kielégítéséhez. Immár nemcsak biztosítással, hanem banki termékekkel is foglalkozik a Netrisk, emellett júniusban egy újabb vertikumban is megjelentünk: ezentúl utazási irodák termékeit is összehasonlítjuk. Ez nem egy olyan piaci rés, ahol egyedül lennénk, sok a versenytárs, de úgy gondoljuk, hogy azzal a tapasztalattal, amit a többi vertikumban összeszedtünk, valami pluszt fogunk tudni nyújtani az ügyfeleinknek. Legfőképpen annak a már meglévő ügyfélbázisnak szeretnénk nyújtani az új szolgáltatásokat, akik már ismerik a Netrisket, bíznak benne, de persze azt is örömmel fogadjuk, aki kívülről jön be ügyfélként. Ennek az újabb iparágnak a sikerességét még nem tudtuk felmérni, mert nyáron indultunk el vele, de bízunk benne, hogy szintén sikeres lesz majd.

Meddig tartják a portfólióban a céget? Melyik lesz a legvalószínűbb útja a kiszállásnak?

Most az a lényeg, hogy bent vagyunk a Netriskben, és nincs semmilyen szándékunk kiszállni. Az iparági átlag 5-7 év között van, de az Enterprise Investors történetében megesett, hogy 10 évig is bent voltunk egy adott cégben. Úgy szoktuk definiálni magunkat, hogy hosszú távú befektetők vagyunk. Cégeket építünk, és ha értéket tudtunk realizálni, az indokolja az exitet.

A Netrisknél miért került sor a szlovén leány értékesítésére és a román leány végelszámolására? Korábban Dariusz Pronczuk még azt nyilatkozta a Portfolio-nak, hogy komoly reményeket fűznek a romániai és egyben a régiós jelenléthez...

Limitált a menedzsmentidő, és a magyar piac túl érdekesnek bizonyult ahhoz, hogy elkezdjünk másfelé kacsintgatni. Ha Európát és a többi piacot nézzük, ahol ilyen jellegű szolgáltatók léteznek (Franciaország, Németország, Olaszország, Anglia), ott a helyi piacvezető szereplők nem szoktak külső piacokra kilépni, eltekintve 1-2 kivételtől és a direkt felvásárlásoktól. Mivel a szabályozói környezet minden egyes piacon eltérő, így mindig nehéz kilépni egy másik piacra. Ez tettük mérlegre, amikor el kellett dönteni, hogy merre induljunk: Magyarország érdekes, Szlovénia kicsi, Románia pedig szintén érdekes lett volna, de a szigorú szabályozói előírások miatt úgy döntöttünk, hogy alapvetően Magyarországra fókuszálunk.

A kgfb díjak és jutalékok mélypontra kerültek 2013-ban és azóta csak mérsékelt növekedés volt ezen a téren. Ez mennyiben rendezte át a számításaikat az üzlettel és magával az iparággal kapcsolatban?

Mi elsősorban az ügyfélszám növekedésére koncentrálunk, mert hosszútávon ez az érték. Az, hogy csökkentek a díjak, majd stabilizálódtak, mind igaz, de a lényeg az, hogy volumenben növekedjünk. Ez pedig töretlen az elmúlt 5 évben.

2012-ben egy másik magyar cégben, a Scitec Nutritionben is többségi tulajdont szereztek. Itt mi volt az elgondolás?

Ez egy nagy cég, még európai léptékkel mérve is. Az Enterprise Investors, mint magántőke-befektető piacvezetőket keres, legyenek azok piacvezetők egy adott piacon, mint a Netrisk vagy több piacon, mint a Scitec Nutrition. A Netriskhez hasonlóan ott is felépítünk egy menedzsmentet, hogy ne legyen egy "one man show" a cég irányítása. A Netrisknél ez a munka lezárult 3 évvel ezelőtt, amikor megtaláltuk az ügyvezetőt, aki azóta is szépen teljesít.

Amellett, hogy Lengyelország a fő befektetési fókusz, még Romániában is több befektetésük van, mint Magyarországon. Ennyivel vonzóbb a keleti szomszédunk? Mit tudnak a román cégek, amit a magyarok nem?

Romániában 3 befektetésünk van, nagyságrendileg tehát nem több mint Magyarországon. Általában nehéz olyan céget találni, ahol minden stimmel. Ebből a szempontból Románia, Magyarország, Csehország és Lengyelország sem különbözik. A döntést mindig megelőzi egy alapos átvilágítás, mindig nagyon megfontoljuk, hogy mibe szállunk be.


Így válogatnak a magyar cégek között a profik

A három romániai befektetésünk teljesen más iparágakban működik, mint magyarországi cégeink. Egy élelmiszer-kiskereskedelmi, egy építőanyag-ipari és egy szoftverfejlesztő cégben van részesedésünk. Mindettől függetlenül nehéz megítélni, hogy Románia jobb célpont-e. Nem vagyunk szektorfüggőek, de például a kiskereskedelmi és fogyasztási cikkek / szolgáltatások szektoraiban tevékenykedő cégeket általában nagyon szeretjük, a befektetéseink 30-40 százaléka ebben vagy ehhez hasonló iparágban landolt az elmúlt években. Egyébként minden azon múlik, hogy a cég hogyan pozícionálja magát a versenytársaihoz képest, mi az, ami unikális benne, és milyen növekedést lehet elvárni ezektől az egyedi elemektől, amelyek a cég értékét képezik.

Magyarországon a 2 meglévő befektetés mellett van konkrét befektetési tervük a közeljövőben?

Folyamatosan keresem a lehetőségeket, sok emberrel találkozom. Van miből válogatni. Egy alapító felhúzhat egy céget, vezetheti 20 éven át, de eljön a pillanat, amikor nyugdíjba vonuláskor elgondolkodik azon, hogy kinek adja tovább a cégét. A családban maradjon, esetleg próbálkozzon tőzsdei bevezetéssel? Vagy köztes megoldásként adja egy magántőke-befektetőnek, aki hoz magával menedzsmentet, esetleg a saját menedzsmentjét segíti tulajdonrészhez? Az utóbbi kettőt menedzsment buy-in, illetve menedzsment buy-outnak hívják, amikor egy külső menedzsment, illetve a meglévő menedzsment veszi át a céget. A menedzsment ilyenkor tipikusan egy magántőke-befektetőhöz fordul, aki finanszírozza az ügyletet. Ez utóbbi a ritkább eset Magyarországon.

Sok olyan cégalapító van, aki időt kér, ám egy ilyen jellegű üzletet megkötni amúgy is időigényes folyamat. Azért teszem a hangsúlyt az alapítókra, mert mi legfőképpen alapítók által vezetett cégeket keresünk, ahol úgy gondoljuk, hogy rögtön hozzáadott értéket tudunk teremteni.

Miért van ilyen kevés magántőke-befektető a magyar piacon?

Én inkább azt látom, hogy egyre több van, a Jeremie program segített e tekintetben. Ha pusztán a statisztikákat nézzük, 2014-ben Magyarország volt a 2. ország a régióban a tranzakciószám tekintetében. Lengyelország volt az első, ott 78 ügyletet kötöttek magántőke-befektetők, Magyarországon 73-at. Nyilván ezek zöme kis tranzakció volt, 1 millió euró körüli, ezeket főképp a Jeremie alapok végezték.

A Jeremie alapok két dolgot biztosítanak. Egyrészt azt, hogy a jövőben legyenek potenciálisan olyan cégek, amelyek készen állnak nagyobb tranzakciókra, amelyeket már mi tudunk elvégezni. Másrészt egy Jeremie alap a befektetéssel párhuzamosan menedzsereket is képez, ezzel hozzájárul a szürkeállomány megtartásához is, ami azért lényeges, mert a kivándorlás hosszútávon elég nagy probléma.

Miért lehet vonzó egy cégnek magántőke-befektetőt bevonni?

A magántőke-befektető biztosít az alapítónak egy kiszállási pontot, ahol a sok munkának, amit befektetett az utóbbi 20-25 évben, realizálhatja az ellenértékét. Emellett segíthet kiépíteni egy menedzsmentstruktúrát, illetve egy átlátható vállalatirányítási struktúrát. A másik helyzet, amikor egy adott vállalkozónak vagy cégnek tőkével segítünk, hogy megvegyen egy másik vállalkozást. A magyar cégeket emellett széles tapasztalati hátterünkkel a külföldi terjeszkedésben, illetve felvásárlásokban is segíteni tudjuk.

Magántőke-befektetői szempontból most melyik a legvonzóbb piac a régióban?

Erre nehéz válaszolni, mert minden piacon tudnánk mondani olyan céget, amelyikkel szívesen dolgoznánk. De ha azt néznénk, hogy Lengyelország négyszer, Románia kétszer akkora, mint Magyarország, a GDP tekintetében a cseh piac jóval erőteljesebben növekszik, akkor nyilván azt mondanám, hogy Lengyelország áll a lista elején, de mi nem így szoktuk nézni a piacokat. Minden az egyedi lehetőségektől függ.

Hogyan látja nemzetközi összehasonlításban a hazai piacot? Milyen eszközökkel lehetne vonzóbbá tenni befektetési szempontból?

Erre is nehéz röviden válaszolni, mert a cégeket egyenként nézzük: milyen a pozíciójuk a versenytársakhoz képest, akár a helyi, akár a globális piacon, mi az, ami unikális az adott cégben, illetve hogyan növekszik az a piaci szegmens, ahol a cég jelen van. A magyar cégeknek a belső piac mérete miatt fejlettebbeknek kell lenniük ahhoz, hogy számunkra érdekesek legyenek, illetve rendelkezniük kell olyan a szolgáltatással vagy termékpalettával, amellyel erős exporttevékenységet folytathatnak.

Hogyan látja a magyar kkv piac helyzetét?

A baj az, hogy a likviditást nem lehet elővarázsolni. Az MNB a minap bejelentette, hogy megvette a Budapesti Értéktőzsdét, de a tőzsdei kiszállás, mint lehetőség a hazai kkv-knak nem feltétlenül olyan dolog, ami segítené őket a mindennapi életükben. Az olyan kezdeményezések viszont az MNB-től, amelyek a hitelfinanszírozást segítik, már inkább meg tudják oldani a kisebb cégek finanszírozási problémáit.

Hogyan kaphatnak visszaigazolást a magyar cégek arról, hogy jó úton haladnak?

Itt van például a Pegazus-díj, amelyet idén hetedszer lehetett elnyerni. Ezt a díjat azért hoztuk létre, hogy a leggyorsabban növő többségi magyar háttérrel rendelkező cégeket díjazzuk. Úgy gondoljuk, hogy érdemes kiemelni azokat a szereplőket, akik ilyen nehéz piaci helyzetben is szépen tudnak teljesíteni akár a belső piacon, akár exportőrként. Éppen azért hoztuk létre ezt a díjat, hogy visszajelzést adjunk ezeknek a cégeknek, hogy jól csinálják, amit csinálnak.
Luca_Jahier Europai Gazdasagi es Szocialis Bizottsag1500
Frankfurt Stock Exchange
shutterstock_1470496652
Budapest Értektőzsde (BÉT) stock fotóanyag 2016 augusztus 2-án
The logo of the OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development
BÉT-Hiventures_2
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
ai5