Hatástalanítják a magyar hitelbombát
Bank

Hatástalanítják a magyar hitelbombát

Portfolio
Sok éves huzavona után végre csökkenhet a magyar pénzintézetek nem teljesítő hitelállománya, a mérlegek tisztítását nemcsak a MARK, hanem az újonnan született szabályozói intézkedések is támogatják. Dr. Polacsek Csaba, a PwC Magyarország tanácsadói ágának vezérigazgatója a program jövőjéről és a követeléskezelési piac alakulásáról beszélt a Portfolio-nak adott interjújában.
Portfolio: Elkönyveltek-e már a bankok akkora értékvesztést a hiteleikre, hogy megérje nekik idén tavasszal belépni a MARK programjába?

Polacsek Csaba: Ez még nem világos, hiszen nem tudjuk, hogy mi lett az EU által jóváhagyott küszöbérték, de úgy gondoljuk, hogy ez egy elég alacsony ár lehet, tehát elképzelhető, hogy egyes tételekre a bankok már elszámolták az értékvesztést. Inkább reális az, hogy bizonyos portfólióelemekre még kell pluszban céltartalékot képezni.

Mekkora ösztönzés a bankoknak a jegybank 2017-től érvényes tőkepuffere?

Ezt bankonként egyedileg kell mérlegelni, hiszen egy sávos rendszerről van szó, tehát bizonyos bankokra jóval nagyobb hatással lesz; elsősorban ott, ahol magasabb a nem teljesítő hitelek aránya. Éppen ezzel tudja ösztönözni a nem teljesítő hitelportfóliók leépítésére a bankokat a szabályozó. 2017. január 1-jétől a problémás hitelportfólióval rendelkező bankoknak az MNB plusz tőkekövetelményt ír elő, ennek a mértéke a belföldi kockázattal súlyozott kitettségnek a 0 és 2 százaléka között kerül előírásra konszolidált szinten. Ezt a CET1 - tehát a legjobb - tőkeelemekből kell megképezni az egyéb tőkepuffereken felül.

Miben lehet más a MARK, illetve egy külföldi követelésvásárló követeléskezelési gyakorlata, mint egy banké?

A bankok alapvető funkciója az, hogy hiteleket nyújtsanak olyan ügyfeleknek, akik várhatóan ezeket vissza tudják fizetni. Tehát a normál banki üzletmenet a teljesítő hitelekre állt be. Ez azt jelenti, hogy a nem teljesítő hitelek jelentősebb volumene számukra egy anomália, ami a normál üzletmenettől von el menedzsment-, illetve humán erőforrást. Ezen kívül ennek az elszámolása is a bankoknál más, hiszen a forrás oldalon ott vannak a kamatozó források - alapvetően betétek - de ha van egy NPL állományuk is, akkor erre kamatot nem tudnak elszámolni, illetve mérlegen kívül számolják csak el, tehát ez rontja a rövidtávú jövedelmezőségüket. Ezzel szemben egy követelésvásárló kifejezetten az ilyen portfóliók megvásárlására állt rá, ez a fő tevékenysége. Ilyenek például a distressed asset fundok: rossz minőségű portfóliókat vesznek, viszont tapasztalatuknak köszönhetően tudják, hogy ezeket hogyan kell kezelni. A MARK annyiban különleges, hogy az időhorizontja relatív hosszú, tehát a MARK egy türelmes befektető tud lenni, mivel más a megtérülési horizontja, illetve másként tudja kezelni a nem teljesítő hiteleket, mint a bankok, amelyeknek rövidtávon rendezniük kell az NPL-állományuk kérdését.

Lesznek versenytársai a MARK-nak, illetve előfordulhat, hogy a piac nagy részét ezek adják majd, és a MARK csak egy katalizátor lesz az egész folyamatban?

A nem teljesítő hitelek portfóliójának másodlagos piaca nagyon sokáig visszafogott volt, részben árazási kérdések, részben szabályozási kérdések miatt. Most az látható, hogy ez a piac megélénkült, vannak pénzügyi befektetők, amelyek készülődnek a hitelportfóliók vásárlására. Az, hogy ezek optimális vevője a MARK vagy a piaci befektetők lesznek, attól is függ, hogy az eladók milyen jellegű portfóliókat állítanak össze. Van még egy jelentősebb megkötés: a MARK nem vásárol lakossági portfóliót, míg a piaci befektetők között vannak, akik a retail portfólióból is jelzáloggal fedezett vagy fogyasztási hiteleket is tartalmazó portfóliókat vásárolnak. A MARK csak olyan vállalati portfóliókat vásárol, amelyek mögött megfelelő jelzálogfedezet van. Az mondható, hogy várhatóan a MARK olyan portfóliókat fog vásárolni, amelyeket a most folyó ügyletekben a nemzetközi pénzügyi befektetők nem vásárolnak meg. Sok múlik azon is, hogy milyen árat tud ajánlani a MARK, illetve azon is, hogy a bankok a portfólióknak milyen hányadát adják át például az anyavállalatoknak portfólió kezelésre, hogy ne kerüljön be a MARK-nak felajánlandó eszközök közé.

Előfordulhat, hogy a lakossági üzletágban is felgyorsul a követelésértékesítés?

Előfordulhat, sőt tudomásunk van arról, hogy egyes pénzintézetek nagyobb lakossági portfóliókat állítottak össze értékesítésre. Külön választanám a lakossági portfóliókban a jelzáloghitellel nem fedezett, illetve fedezett, különösen lakóingatlan-portfóliókat, ugyanis a kilakoltatás egy szabályozási kérdés. Amennyiben az adósoknak nem kell tartaniuk a kilakoltatástól, akkor a fizetési fegyelem nagyon alacsony marad. Ez viszont azt jelenti, hogy ezeknek az ingatlanoknak az ára szintén nagyon alacsony lesz. A válságban, amikor a kilakoltatási moratóriumok érvényben voltak, bizony volt olyan, hogy a lakossági jelzálogfedezettel bíró hitelek a névérték 10 százaléka alatt forogtak. Ennél most már magasabbak az értékek, de nagyon sok múlik azon, hogy lakott ingatlanokat megfelelő biztonsággal vásárolhat-e meg a befektető. Bízhat-e abban, hogy a jelzálogjogát érvényesíteni tudja, ha az adós nem fizet, akkor kilakoltathatja. Ez meghatározza a portfólió értékét, illetve meghatározza azt, hogy mennyire lesz étvágya az ilyen portfóliókra. A kilakoltatási moratórium március 1-jén lejárt.

Szükség van-e a Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd intézménye mellett egy újabb programra, tekintve, hogy a lakossági nem teljesítő hitelarány alig csökkent az elszámolások hatására?

A magáncsőd programra nagyon kevesen jelentkeztek, a Nemzeti Eszközkezelő (NET) fontos, de úgy látszik, hogy megtalálta a helyét. Ugyanakkor ezekhez a portfólió értékesítésekhez képest a NET egy manufaktúra. A NET-nél egyedileg vannak kezelve az adósok, a hitelkövetelések, míg ezeknél a piacon lévő portfólióknál nagy volumeneket egyszerre értékesítenek, és itt a főbb jellemzők alapján a portfóliók szegmentálva vannak ugyan, de az azonos szegmensbe tartozóakat a befektetők nagyjából homogénnek kezelik, és így is árazzák. Tehát itt nem egyedi kézbevétel történik, mint a NET-nél. Éppen ezért is van az, hogy bizonyos volumen alatt (30-50 millió euró) komolyabb pénzügyi befektetők nem nyúlnak a portfóliókhoz. Ez azt jelenti, ezek névértéken több mint 100 millió eurós portfóliók. Tehát a NET, illetve a most előkészítés alatt lévő portfólió értékesítési rendszer két külön műfaj.

Milyen jogszabályi korlátok állnak még a lakossági, illetve a vállalati nem teljesítő hitelek értékesítés útjában Magyarországon?

Korábban a szabályozás nehezítette a követelésengedményezést, mert az adósok hozzájárulása is kellett hozzá, és nem minden biztosíték szállt át automatikusan. Innentől kezdve a hitelezői oldal vagy a hitelkövetelést megvásárló befektetők oldaláról volt egy jogbizonytalanság, hogy tudják-e ők érvényesíteni a biztosítékokat, milyen eséllyel tudják a követeléseket érvényesíteni, vagy a követelések mögötti fedezetet milyen eséllyel tudják bevonni. Tavaly nyáron megváltozott a hitelintézeti törvény, és ez az MNB jóváhagyása mellett segíti a szerződésállományok átruházását. A portfólió értékesítések során bizonyos minimumérték és minimum darabszám mellett ez segíti a portfólió átruházásoknál a mögöttes biztosítékok átruházását is, tehát elősegíti az állományátruházást is.
Csanyi Sandor Prima Primissima dijatado
szergej lavrov oroszorszag
Elkezdődött a visszaszámlálás, május végén jön a Brain Bar
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
bank